Igaz és hamis jelenések megkülönböztetése a katolikus egyházban
Fr. Peter Joseph Hogyan lehet megmondani, hogy egy üzenet, amit hallunk, egy látomás, amit látunk, vagy egy álom Istentől vagy
Fr. Peter Joseph Hogyan lehet megmondani, hogy egy üzenet, amit hallunk, egy látomás, amit látunk, vagy egy álom Istentől vagy
Cordes püspök 1995 -től a Cor Unum Pápai Tanácsának az elnöke, ettől kezdve látogatta a karizmatikus csoportokat szerte a világon. Részt vett a Malines-i Dokumentum megfogalmazásában. Munkatársi közösséggel közös írása.
A kiadók gyakran a következő nyilatkozatot teszik közzé könyveikben.
“Mivel a kánonjog korábbi 1399. és 2318. pontjait IV. Pál pápa eltörölte az AAS 58 (1966) által, az új jelenések, kinyilatkoztatások, próféciák, csodák, stb. publikálása és forgalmazása lehetővé vált, a hívek ezeket olvashatják az Egyház kifejezett engedélye nélkül, feltéve, hogy azok nem tartalmaznak semmi olyat, ami ellentétes a hittel és az erkölccsel. Ez azt jelenti, nincs szükség imprimatúrára.”
Ha állítólag isteni üzeneteket valóban isteni eredetűnek tartunk, akkor nyilván sokkal komolyabban vesszük őket, viszont könnyebben engedhetünk a bennük rejlő esetleges tévtanításnak is.
Még ha Istentől való is (úgy tűnik) egy magánkinyilatkoztatás, akkor sem egész biztos, hogy minden rendben van vele kapcsolatban. Ki tudja, melyik gondolati kép honnan származik? Egy nagyon alapos vizsgálat sem biztos, hogy pontosan meg tudná ítélni, hát még mi! Szóval nem szabad minden ilyen forrásból származó állítást hatalmas tisztelettel fogadni, mint valamilyen lehengerlően súlyos kinyilatkoztatást.
1. A Hittani Kongregáció olyan anyagokkal foglalkozik, amelyek a hit és az erkölcs előmozdításával és védelmével vannak kapcsolatban. Továbbá, illetékes a hittel kapcsolatos egyéb problémáknak, mint a pszeudomiszticizmus, a hozzá kapcsolódó jelenések, látomások eseteinek, valamint természetfeletti eredetűnek tulajdonított híreknek megvizsgálásában. Ezen utóbbi, a Dikasztériumra bízott kényes feladat értelmében, immár harminc évnél is korábban elkészültek az Eljárási normák a feltételezett jelenések és kinyilatkoztatások megítéléséhez. A dokumentumot a Kongregáció Plenáris Ülésének atyái megtárgyalták, Isten szolgája, VI. Pál pápa 1978. február 24-én jóváhagyta, és a Dikasztérium kibocsátotta 1978. február 25. napján. Ekkor a Normákat a püspökök tudomására hozták, anélkül azonban, hogy hivatalosan publikálták volna őket, annak a ténynek is a fényében, hogy ezek mindenekelőtt az egyház pásztoraira vonatkoznak.
Ambivalens – így lehet összegezni rövid vizsgálódásunk eredményét. Az egyik pápa véleménye számít, a másiké nem, mert “csak aláírta” – sajnos mezei hívő számára nem adatott meg a lehetőség, hogy ellenőrizhessük: melyik állítás az igaz. A szerk.
Annak érdekében, hogy megtudjuk a Katolikus Egyház tényleges álláspontját a „Az ember-Isten költészetéről” (ismert más néven „Az evangélium, amire rámutatott”, a legújabb kiadásban), szükséges kezdeni Róma legmagasabb hatóságával, és haladni lefele a kisebb hatóságok felé. Így hatásköri sorrendben a következő módon haladunk.
Útmutató annak megértéséhez, hogyan tekint az Egyház ezekre a személyes látomásokra
A magánkinyilatkoztatások – melyeket Isten ma is ad – végtelenül lenyűgözőek. De honnan szerezhetünk megbízható információkat ezekről és arról, hogyan működnek? Most a magánkinyilatkoztatásokat vesszük szemügyre, megbízható katolikus forrásokra támaszkodva.
Szaporodnak a jelek, hallomások, látomások – részben az utolsó idők eljövetelével, részben az “isteni igazság” kinyilatkoztatásával kapcsolatban. Fontosnak tartom Kovács Gábor atya összefoglalóját a témáról.A szerk.
A megkülönböztetést adományként vagy tudományként tudjuk megvizsgálni.
A megkülönböztetés adományát –amely egyike a Lélek adományainak – megkaphatja az egyén, de működhet közösségi szinten is. Nem feltétlenül kötődik mély teológiai ismeretekhez, bár ezek nagyban segíthetnek a helyes megkülönböztetés gyakorlásában. Fontos, hogy mint bármely adományt, gyakoroljuk ennek a használatát is. Úgy gondoljuk, hogy egyike a legfontosabb és „leghasznosabb” adományoknak: a szó legszorosabb értelmében élet- és lélekmentő lehet.
Sajnos azt is látjuk, hogy túlzott használata vagy alig használata is gondokat okozhat az egyén vagy a közösség lelki fejlődésében. Sok atya vagy testvér a pasztoráció más területeit tartja fontosnak, a megkülönböztetést elhanyagolják, pedig teológiai, hittudományi ismereteik nagy súllyal esnének latban a helyes út kiválasztásában, a megkülönböztetés gyakorlásában.
Érseki és püspöki nyilatkozatok
FŐEGYHÁZMEGYEI SAJTÓSZOLGÁLAT, KALOCSA-KECSKEMÉT
Süveges István * SAJTÓSZÓVIVŐ
Dr. Bábel Balázs Kalocsa-Kecskeméti érsek nyilatkozata: 752/2007
Natália nővér egész életét az engesztelésnek és a Világ Királynője tisztelet terjesztésének, s ennek érdekében egy klauzúrás női rend alapításának szentelte. Még zárdába lépésekor felajánlotta életét a papokért. Az Úr Jézus ezt el is fogadta: egész életében hihetetlen testi és lelki szenvedéseken ment keresztül.
A kérdést nem mi tettük fel, hanem MDM, a Máriáról elnevezett látnoknő (jósnő?) állítja ezt, amit elsősorban a nagyfigyelmeztetés és a második eljövetel magyar honlapok terjesztenek nyelvünkön. Részletes választ és számos cáfolatot találtam az alábbi írásban.