Szeress nagyon, bármilyen kevés is, amit adhatsz
„Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást.” (Jn 13,34)
Sosem hallottam gyermekemtől azt a szót, hogy „szeretlek”. És nem is fogom hallani soha.Ez is egyike a zon dolgoknak, amiket 19 éves sérült kislányom nem tud megtenni.
A középiskolában mégis őt választották homecoming* királynőnek. Nem mintha ő lenne a legcsinosabb. Vagy ő lenne a legaktívabb az iskolai rendezvényeken. Pláne nem azért, mintha neki lennének a legjobb jegyei. Rachelt azért választották meg, mert ő szeret a legjobban.
Apa vagy anya a fontosabb?
Ha felteszi valaki azt a kérdést, hogy ki a fontosabb, az apa vagy az anya, érdemes visszanyúlni a magyar nyelv bölcsességéhez, amelyik mind az apát, mind az anyát „szülőnek” nevezi. Ezek szerint egy gyermeket ketten szülnek meg…
Amiket az APA-füzetben a szerzők leírtak, maguk is mind megélték. Próbáltak írás közben arra gondolni, hogy milyen kérdéseket tennének fel az apaságról egy pszichológusnak, ami furcsa dolog egy pszichológustól… mégis, tele voltak megválaszolatlan kérdésekkel, és furcsa érzésekkel, amikről jó lett volna valakivel beszélni.
Demográfiai tél – az emberi család hanyatlása
Megdöbbentő DVD az üres bölcsőkről, Nobel díjas kutatók kommentárjaival
A statisztikai adatok szerint a nyugati civilizált országokban a születések száma felére esett az utóbbi 50 évben. Jelenleg a világ 49 országában nem érik el 2.1 rátát, ami szükséges lenne a jelenlegi népesség megtartásához. Európában ez az érték jelenleg 1.3 A becslések szerint 2030-ra Európában 20 millió munkás kéz fog hiányozni. Oroszország várhatóan elveszti jelenlegi népességének egyharmadát 2050-re.
Kit érdekel, hova jártál iskolába?
„Mi a foglalkozásod?” Ez az a kérdés, amit gyakran felteszünk, ha megismerkedünk valakivel, talán épp egy üzleti úton, vagy egy kávézóban. Ez az egyik módja az ismerkedésnek. „Hova jártál iskolába?” vagy „Hol végezted a tanulmányaidat?”. Néha ezek a kérdések merülnek fel egy állásinterjún is. Lehet, hogy ezek érdekes információk, de nem feltétlenül relevánsak a betöltendő pozíció szempontjából.
Figyelj, Fitzhuber
Amikor megírtam immár dokumentált véleményemet Harry Potterről, eszembe jutott egy másik mesekönyv. Szerzője, ha jól emlékszem, Békés Pál, címe: „A kétbalkezes varázsló”. Hőse igen ügyetlen a varázslóiskolában, az egész osztály rajta nevet, ám később, körzeti varázslóként egy lakótelepen, érdekes kalandjai akadnak: fölfedezi a Mesét a betonrengetegben.
Boldog, aki hittel, nagy szívvel él!
Székely János püspök gondolatai Brenner Jánosról
Brenner János rábakethelyi káplánt, aki 1957 decemberében, két nappal 26. születésnapja előtt halt vértanúhalált, holnap, május 1-jén avatják boldoggá Szombathelyen. A szentként tisztelt szombathelyi egyházmegyés papról Székely Jánosnak, az egyházmegye mostani vezetőjének gondolatait adjuk közre.
Roberto de Mattei: Hinnünk kell a keresztény kultúrában
A keresztény kultúra megkülönbözteti a vallás és politika szféráját, szöges ellentétben az iszlám vallással és kultúrával – mondja Roberto de Mattei a Mandinernek. Az olasz konzervatív katolikus történész, író, a Római Európai Egyetem professzora szerint a jelenleg zajló küzdelem során hinnünk kell a kultúránk gyökereiben.
A hősök köztünk élnek
Franciaország dél-keleti részén, Pegomas városában egy új iskola Arnaud Beltrame-ról kapná a nevét. Ő az a francia csendőr, aki március 23-án, amikor egy terrorista ámokfutása során végül egy szupermarketben ejtett túszokat, példát mutatott arról, mit jelent valaki másért cselekedni. Önként vállalta, hogy helyet cserél az utolsó tússzal. Vállalta, hogy egyedül marad bent a túszejtővel. Vállalta, hogy ő majd rajta tölti ki minden indulatát, gyűlöletét, haragját. Vállalta a sebesülés kockázatát. Sőt, vállalta a legrosszabb lehetőséget is: a halált.
A megkülönböztetés gyakorlata
(részlet egy listalevélből)
Figyeljétek meg, testvérek, hogyan ismétlődik egy séma a levelezésünkben. Valaki szóba hoz egy jelenséget (legyen az fényterápia, Metabol vagy más), és tudni szeretné, okkult-e, vagy hogy mivel lehet bebizonyítani okkult voltát. Ez az első lépés.
Ezután következik a második lépés, amikor érdeklődő és gondolkodó hozzászólók elkezdik a jelenséget ÖNMAGÁBAN mérlegelni. A harmadik lépésben megszólal egy tájékozott személy, és adatokkal kimutatja a jelenség okkult összefüggését. Ezt a három lépést (persze, életszerű variációkkal) elég sokszor végigcsináltuk már.
Miért van szüksége a tudománynak a filozófiára?
Mi köze a filozófiának a tudományhoz? – teszi fel a kérdést J. P. Moreland amerikai keresztény filozófus ebben a rövid videóban. Ezt a kérdést nekem is többször feltették már, amikor a hit és a tudomány kapcsolatáról vitázva a tudományfilozófia dilemmáira mutattam rá. Sokan gondolják azt, hogy a tudomány és a filozófia két külön terület, amelyeknek nem kell szükségszerűen találkozniuk egymással. Szerintük a tudomány a filozófia nélkül is végezheti a megfigyeléseit, a filozófia pedig a tudomány nélkül is gondolkodhat, noha nyilván az a jobb, ha a filozófia figyelembe veszi a tudomány „objektív igazságait”. Moreland szerint fontos megérteni, hogy a tudománynak is szüksége van a filozófiára, legalább két okból.
A jóga összeférhetetlen a kereszténységgel
A részegyház hittani bizottsága jelentést adott ki „A jóga és a katolikus hit”címmel, miután az indiai kormány kötelezővé tette a jóga oktatását az iskolákban. A bizottság szerint a hindu nacionalisták „megpróbálják felhasználni a jógát arra, hogy elérjék a politikai és szektariánus céljaikat”.
A szír-malabár rítusú egyház (az indiai katolikus egyház három részegyházának egyike) egy nemrég megjelent közleménye szerint a jóga gyakorlása összeférhetetlen a kereszténységgel. A részegyház hittani bizottságának cikkét a Mananthavady eparchia hivatalos lapja közölte.