NOVOLUKOML, Fehéroroszország (LifeSiteNews) — Egy fehéroroszországi katolikus templomban heves ellenreakciókat váltott ki, hogy mesterséges intelligenciával készítettek egy Szent Carlo Acutis-ikont, melyet meg is áldottak.

⛪ Belarus has blessed its first AI-generated religious icon

The icon depicts Carlo Acutis, an Italian teenager who was canonized in 2025 and became known as the “Cyber Apostle.”

The icon was installed in a Catholic church in Novolukoml, where Archbishop Tadeusz Kondrusiewicz blessed it on October 11.

The move has sparked debate on social media, with some believers arguing that AI-generated images should not be used for prayer.

— NEXTA (@nexta_tv) October 12, 2026

Az Euroradio beszámolója szerint a Szent Mária Magdolna-templomban felállított portré valószínűleg az első ilyen jellegű vallási ikon Fehéroroszországban, és talán az egész világon is. Az ikonon Acutis látható, akit „kiberapostolnak” neveznek, és aki a fiatalok és az internet védőszentje. Az ikont október 11-én Tadeusz Kondrusiewicz nyugalmazott érsek szentelte fel.

Ahogyan a LifeSiteNews beszámolt erről 2025 szeptemberben a szentté avatáskor, Acutis „olyan mélyen tisztelte az Oltáriszentséget, hogy létrehozott egy weboldalt, ahol összesítette az összes elismert eucharisztikus csodát és Mária-jelenést. Élete során Acutis az Eucharisztiára úgy hivatkozott, mint „az utam a mennyországba”. 2006-ban, 15 éves korában halt meg akut promyelocitás leukémiában.

Bár a mesterséges intelligencia használata összhangban áll Acutis technológiához fűződő kapcsolatával, sok megfigyelő úgy reagált, hogy nem helyénvaló egy vallásos ikont létrehozni egy  emberi kéz munkáján kívül bármilyen más módon.

„Szörnyű. Amikor egy ikont festenek, minden ecsetvonás egy ima. Mesterséges intelligencia? Semmi” – érvelt egy X-felhasználó. „Ezek értelmetlen, üres firkák. Garantálom, hogy te is érezni fogod, ha megnézed a képeket.”

„Ez már túl messzire megy” – mondta egy másik, magát „hagyományőrzőnek” nevező katolikus. „A mesterséges intelligencia által létrehozott képeket NYILVÁNVALÓAN nem lehet tisztelni!”

„A vallási művészetet embereknek kell létrehozniuk, hiszen a művészetalkotás cselekvése olyan, mint egy vallásos ének vagy mű komponálása: dicsőít, miközben segít a művész lelkének” – magyarázta egy harmadik. „A mesterséges intelligencia nem tud dicsőíteni, így az általa létrehozott bármilyen művészet sekélyes és hiábavaló.”

Az ikonnak voltak védelmezői is, akik közül az egyik azzal érvelt, hogy az AI használata nem különbözik a nyomdagép vagy a televízió elfogadásától: „Az egyházak minden új médiumot felhasználtak a történet elmesélésére… Soha nem az eszköz volt a szent része.”

Az AI-ipar az elmúlt években robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, számtalan alkalmazással az üzleti életben, a médiában, az interneten, az orvostudományban, a szórakoztatóiparban és még sok más területen. A támogatók olyan ígért előnyöket emlegetnek, mint a termelékenység javítása, a bonyolult feladatok egyszerűsítése, valamint a betegségek gyorsabb és hatékonyabb diagnosztizálása, míg mások arra figyelmeztetnek, hogy a technológiát gonosz célokra is fel lehet használni, például az egyéni döntéshozatal kiszorítására, az emberi munkavállalók helyettesítésére, a személyes magánélet tényleges megsemmisítésére, valamint a valós és hamis információk megkülönböztetésének kiszervezésére.

Augusztusban XIV. Leó pápa figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligenciának „soha nem szabad megengedni, hogy aláássa a társadalom alapvető sejtjét”, a családot. Ezért olyan intézkedéseket szorgalmazott, amelyek „megerősítik a házasságot és a családokat, támogatják a szülőket nevelési küldetésükben, és lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy bizalommal tekintsenek a jövőre”, hogy a mesterséges intelligencia a közjó szolgájává váljon, ahelyett, hogy az emberiséget gyengítő erő lenne.

A múlt hónapban Josafá Menezes da Silva, a brazíliai Aracaju érseke közzétette az egyház mesterséges intelligencia használatára vonatkozó szabályait, melyek között szerepel az AI által készített anyagok „közzététel előtti kötelező emberi ellenőrzése”. A technológiai eszközök grafikai tervezéshez és fotószerkesztéshez használhatók, az alábbiakban leírt korlátozások mellett.

Az érsek az ACI Digital szerint jóváhagyta azok használatát „háttérkészítéshez, textúrák létrehozásához, absztrakt elemek generálásához, illusztrációk készítéséhez, elrendezés javaslathoz, színekkel való munkához, a kompozíció kialakításában való segítségnyújtáshoz, a szerkesztésben való segítségnyújtáshoz, valamint vizuális koncepciók kidolgozásához”, de nem fényképek vagy homíliák készítéséhez.

Menezes kijelentette, hogy „a generatív mesterséges intelligenciát nem szabad felhasználni püspök, pap vagy diakónus megjelenésének rekonstruálására vagy szimulálására, ha az eredmény helyettesíti a valós fényképüket, vagy az úgy értelmezhető, mint a megjelenésük vagy egy általuk átélt helyzet hiteles ábrázolása”, és ugyanez a tilalom vonatkozik a papok hangjára is.

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2026. október 15.