Kérlek, mutassátok be röviden a Házas Hétvége Katolikus Közösséget, mióta van jelen Pécsett és mi a küldetése?

Tóni: A Házas Hétvége Közösség alapgondolatát a spanyol Gabriel Calco a ’60-as évek elején fogalmazta meg. Munkatársaival kidolgozott egy, a házastársi kapcsolatot megerősítő kommunikációs módszert, amit később egy amerikai jezsuita atya, Chuck Gallagher fejlesztett tovább, és létrehozta az első közösségeket. A Házas Hétvége közösség híre, módszere aztán a 70-es években – belga közvetítéssel – került vissza Európába. Budapestre Ausztriából érkezett a Hétvége 1983-ban, majd Bíró László püspök atya meghívására – első vidéki városként – 1987-ben Pécsett is megalakult az első csoport, vagyis a lelkiség harminchat éve van jelen Pécsett. Tavaly ünnepeltük a 35 éves jubileumot a Magtár központban, ami nagyon szép közösségi élmény volt.

Ági: A közösségnek jelenleg 20–25 aktív csoportja van. Ez kb. 200 házaspárt jelent, de az évente megrendezett Első Hétvégéknek köszönhetően minden évben új tagokkal gyarapszik.

A Házas Hétvége küldetése elsősorban a működő házasságok megerősítése, ha úgy tetszik, prevenciós jelleggel. Ezért nem ajánljuk problémákkal küszködő, válságban lévő házaspároknak, hiszen nekik más jellegű segítségre van szükségük. A közösségbe kerülés meghívásos alapon történik. Ha a meghívó pár úgy látja, hogy egy pár hajlandó dolgozni a kapcsolatáért, és „jónak” látják a házasságukat, akkor megszólítják őket. Egy rövid beszélgetés, ismerkedés után, ha a megszólítottak elfogadják, történik a meghívás. Ezek a házasságok lehetnek 5, 10, de akár 20 évesek is. A cél, hogy tisztán lássák saját házasságukat, hiszen a jó házasságokban is van éppen elég javítani való. Gyakran jól elvagyunk a házasságunkban, mégis, ha komolyan szemügyre vesszük, kiderül, hogy bőven lehetne még mit csiszolgatni.

Azt tapasztaljuk, hogy a kölcsönös munkának köszönhetően nagyon gyakran újra fellángol a szerelem a házasok között, és pont erre való a Házas Hétvége. Lehetőséget biztosítani a pároknak, hogy a házassági szeretetkapcsolatot megerősítsék, újra gondolják, lángoljanak a közösségi élménytől, és az istenkapcsolatukat is megerősítsék. Legalábbis nálunk ez történt.

Tóni: Ezen túlmenően a Házas Hétvége lelkiség nem csak a házasoknak, hanem szerzeteseknek és papoknak is szól, miután célja az élethivatások megerősítése. Az atyák, szerzetesek életre szóló elköteleződése és kapcsolata Istennel ugyanis nagyon sok hasonlóságot mutat a házastársak elköteleződésével és kapcsolatuk alakulásával.

Számotokra mit jelentett a házas hétvége közösséghez való csatlakozás személyesen, a házasságotok, ill. a családotok, gyerekeitek szempontjából? Érzékeltetek valamiféle változást?

Tóni: Harminckét éves házasok vagyunk, és huszonöt éve vagyunk a közösség tagjai, úgyhogy mi nagyon fiatalon kerültünk ebbe a HH-ba.

Ági: Fiatal házasként és fiatal anyukaként nagyon kevés minőségi időt tudtunk együtt tölteni, hiszen új családunk felépítésével voltunk elfoglalva. Minden a kisgyerek körül forgott. Ezért nekem személyesen nagyon sokat jelentett, hogy egy olyan közösségbe kerültem, ami ráirányította a figyelmemet kettőnk kapcsolatára. Minőségi változást a kapcsolatunkban, amikor részt vettünk az Első Hétvégén, utána pedig a havonkénti csoport találkozókon. Egészen más dimenzióból láttuk ismét egymást, és ez nagyon jót tett a kapcsolatunknak. Ezen túlmenően nekem sokat jelentett a közösséghez tartozás, a kigyermekes anyukás „egyedüllét” után.
Mi Szekszárdon kezdtük a házas hétvégés életünket. Teljesen idegenként pottyantunk oda, úgyhogy a családunk életében nagyon meghatározó szerepe van a közösségnek, hiszen az ismeretségi és a baráti körünk is a házas közösségből alakult ki.
Tóni: Számomra is nagyon érdekesen alakult mindez. Tulajdonképpen belecsöppentem, mert én elsősorban Ági miatt mentem.
Fiatalok voltunk, és egy fiatalembernek mi a célja? Hajtani, karrierben építkezni, fejlődni, sikereket elérni a munkahelyen. Nyilván a gondolatvilágomat annak idején ez határozta meg. Otthon aztán a nyüzsgés, gyerekeket fürdetni, altatni, etetni. Egy ilyen monoton ugyanakkor mégis kaotikus, folyamatosan változó, de állandóan ismétlődő rendszerben voltunk, és ahogy mondja Ági, tulajdonképpen levegő után kapkodtunk. De végül is működött, ahogy többnyire mindenkinél működik is, és ez így normális.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2023. november 2.