Egy „kapcsolatok és szexuális nevelés” (RSE) programot, melyet gondosan a brit kormány ideológiai céljaihoz igazítottak, az angliai és walesi katolikus iskolák több mint 80%-ában tanítanak mind az általános, mind a középiskolákban. A Life to the Full [Teljes élet] RSE-program Anglia és Wales minden egyes egyházmegyéjének támogatását élvezi.

Ami a katolikus iskolákban történik, vitathatatlanul nagyobb gonoszság, mint az abortusz. Ahogyan Urunk mondta:

„Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is el tudja pusztítani!” (Mt 10,28)

A püspökök Isten előtt felelnek azért, ahogyan egyházmegyéiket irányítják, de elsősorban a szülők felelősek azért, hogy megvédjék gyermekeiket attól a lelki, anyagi és fizikai kártól, melyet az iskolai RSE-órák okozhatnak nekik.

A kánonjog kimondja:

„A szülők, mivel életet adtak gyermekeiknek, súlyosan kötelesek és jogosultak is nevelésükre; ezért elsősorban a keresztény szülők feladata, hogy gyermekeik keresztény neveléséről az egyház által adott tanítás szerint gondoskodjanak.” (226. kánon, §2)

De vajon mit tehetnek a lelkiismeretes szülők, hogy teljesítsék ezt a „rendkívül súlyos kötelességüket”? Kihez fordulhatnak? Az előttük álló nehézségek olyan hatalmasak, hogy szinte elviselhetetlenek.

Például a 13–14 éves gyermekeknek különböző fogamzásgátló módszereket mutatnak be, mint a terhesség elkerülésének módjait. Azok a szülők, akik panaszt tesznek az iskolaigazgatónál, könnyen azt a választ kaphatják, hogy mindezt a házasságról és a születésszabályozásról szóló katolikus tanítás keretében tanítják, vagy hogy nincs ok aggodalomra, mert a Life to the Full című tananyagot a helyi egyházmegye és a Katolikus Oktatási Szolgálat is jóváhagyta.

A katolikus szülők természetes tisztelettel viseltetnek az egyházi hatóságok iránt, amelyektől családjaik a szentségek tekintetében függenek, valamint az iskolák iránt, amelyek gyakran kiváló hírnévnek örvendenek tanulmányi és fegyelmi eredményeik miatt. Az angliai és walesi plébániákon szolgáló számtalan katolikus pap önzetlen szolgálatát is joggal tartják nagy becsben.

A lelkiismeretes katolikus szülők tudják, hogy olyan társadalomban élnek, amely mindenáron olyan életmódokat támogat, amelyek teljesen ellentétesek az egyházi tanítással – az abortusz, az együttélés, az azonos neműek „házassága” és más kulcsfontosságú kérdések tekintetében. Bizalommal tekintenek az iskolára, hogy segítsen nekik átadni gyermekeiknek azokat az erkölcsi értékeket, amelyek Jézus Krisztus és az általa alapított Egyház sziklaszilárd tanításában gyökereznek. Bizonyára támaszkodhatnak a helyi katolikus iskolára, ahol a plébánosuk is tagja a kuratóriumnak? Vajon gyermekeik valahogy félreértették azt, amit az osztályteremben láttak és hallottak? Elég-e a helyi püspök jóváhagyása a gyermekük iskolájában alkalmazott RSE-programról ahhoz, hogy megnyugtassa a szülőket?

Sajnálatos módon különösen erre az utolsó kérdésre a válasz határozottan „nem”. A szülők nem bízhatnak a Life to the Full című, az angliai és walesi egyházmegyékben jóváhagyott, és valószínűleg az iskolában is használt kapcsolati és szexuális nevelési tananyagban.

Bármennyire is lehetetlennek tűnik a helyzet a katolikus családok számára, a szülők elsődleges kötelessége annak kiderítése, hogy mi folyik itt.

Például a Life to the Full program egésze során a gyermekek olyan információkat kapnak, melyek segítségével a szülők tudta és beleegyezése nélkül hozzáférhetnek az abortuszhoz, a fogamzásgátláshoz, valamint tanácsokat kapnak a saját választásuk szerinti szexuális életmóddal kapcsolatban.

A „Relationships and Sex Education (RSE)” kötelező program 2020. szeptemberi bevezetésekor a brit kormány egyik törvényi előírása az volt, hogy a középiskola befejezése előtt a gyermekeket meg kell tanítani arra, „hogyan lehet szembeszállni a téves információkkal, beleértve az orvosilag pontos információkhoz és további tanácsokhoz vezető útmutatást, valamint arra, hol érhetnek el bizalmas szexuális és reproduktív egészségügyi tanácsadást és kezelést”.[1]

A „bizalmas szexuális és reproduktív egészségügyi tanácsadás és kezelés” az a szakmai kifejezés, melyet az Egészségügyi Világszervezet és a brit kormány használ a tetszés szerinti abortusz, a fogamzásgátlás, valamint a saját választás szerinti szexuális életmód folytatására vonatkozó tanácsadás biztosítására, teljes titoktartás mellett, beleértve a beleegyezési korhatárt még el nem érő gyermekeket is.

A püspökök által támogatott Life to the Full program az iskolai évek során többször is a Childline nevű, bejegyzett jótékonysági szervezetre irányítja a figyelmet, amely bizalmas tanácsadást nyújt többek között az abortuszhoz és a fogamzásgátláshoz való hozzáférésről az általános iskolás kortól egészen a középiskola felsőbb osztályaiig.

A Childline-t a Gyermekbántalmazás Megelőzésére Alapított Nemzeti Társaság (NSPCC) működteti, és elkötelezett a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LGBT) ügy, valamint amellett, hogy a gyermekek számára a szülők tudta és beleegyezése nélkül biztosítson hozzáférést az abortuszhoz és a fogamzásgátláshoz.

Mindezekkel kapcsolatban a Childline weboldalára látogató gyermekeket a következőképpen nyugtatják meg: „A titoktartás azt jelenti, hogy senkinek nem mondjuk el azokat a dolgokat, amiket nekünk elmondtál. Azt is jelenti, hogy bízhatsz abban, hogy mindent bizalmasan kezelünk.”

A Childline weboldalán néhány kattintással minden olyan kiskorú lány, aki esetleg abortuszon gondolkodik, a következő tájékoztatást kapja: „Nem kell beszélned a szüleiddel, de az orvosod erre fog bátorítani”, és ugyanazon az oldalon a weboldal állítólag elmagyarázza a gyermekeknek, mit jelent az abortusz, anélkül, hogy bármilyen módon rámutatna a meg nem született gyermek fejlődésének valóságára, arra, hogy az abortusz megöli a méhben fejlődő gyermeket, vagy arra, hogy az abortusznak súlyos káros hatásai lehetnek az anya fizikai és mentális egészségére.

Az elmúlt század során az angliai és walesi püspökök teljesen elmulasztották az egyház tanításának fenntartását a gyermekek nevelése és formálása terén:

1929-ben, a Nagyhét alatt (április 1–7.), az általános választások előtt az angliai és walesi püspökök nyilatkozatot tettek közzé a katolikus választók számára, „hogy emlékeztessék az összes katolikus választót a … katolikus oktatási szemlélet alapjául szolgáló elvekre”, amely a következőképpen zárult:

„Bármilyen hatalommal is rendelkezzen [a tanár] a gyermekek tanítására és irányítására, valamint tiszteletük és engedelmességük kikényszerítésére, az az Istentől származik, a szülőkön keresztül, és nem az Államtól, kivéve amennyiben az Állam a szülők nevében jár el.”

Megdöbbentő módon, közel 100 évvel később, 2019-ben a Katolikus Oktatási Szolgálat (CES) Anglia és Wales katolikus püspökei nevében üdvözölte a kormány iskolák számára kidolgozott, a „kapcsolatokról és nevelésről” szóló törvényi iránymutatás-tervezetét, amely előírja, hogy a gyermekeknek a szülők tudta vagy beleegyezése nélkül tájékoztatást kell kapniuk arról, hogyan juthatnak hozzá abortuszhoz és fogamzásgátláshoz, valamint egyéb „szexuális egészségügyi tanácsokhoz”. A püspökök CES-en keresztül kifejezett támogatását pontosan azon a napon jelentették be, amikor a kormány iránymutatását közzétették.

1941. július 20-án, Hitler hatalmának csúcspontján Clemens August von Galen érsek a münsteri Miasszonyunk-templomban (Liebfrauenkirche) tartotta három történelmi jelentőségű prédikációja egyikét, amelyben elítélte a Birodalom részéről elkövetett, „az égig kiáltó” igazságtalanságokat. Az évszázadokon át visszhangzó szavakkal az érsek arra buzdította a szülőket, hogy ne hanyagolják el „legszentebb kötelességüket”, azaz az ellenállást a „hamis tanításokkal és erkölcsi elvekkel” szemben, melyeknek a német ifjúságot kitették. Arra utasította őket, hogy szülői nevelési erőfeszítéseik során mindig az örök célt tartsák szem előtt, mutassák meg gyermekeiknek „az utat a mennyországba”, és erősítsék meg bennük „azt a szent akaratot, hogy soha ne térjenek el az Istenhez vezető útról”.

A cikket – és az azt követő cikkeket – olvasó szülőknek ajánlom von Galen érsek intelmét a egyházmegyéjében élő szülőknek:

„Keresztény szülők, figyelnetek kell mindezekre a dolgokra, különben elhanyagoljátok legszentebb kötelességeteket; nem tudjátok majd igazolni magatokat a saját lelkiismeretetek és Az előtt, aki rátok bízta ezeket a gyermekeket, hogy megmutassátok nekik a mennyországba vezető utat!”

Az angliai és walesi katolikus szülőknek fel kell ébredniük. A helyzet súlyosságának megértése az első lépés a körültekintő, de sürgősen szükséges intézkedések meghozatalához.

Forrás angol nyelven

[1] Kapcsolatok oktatása, Kapcsolatok és szexuális nevelés (RSE) és Egészségnevelés – Törvényes iránymutatás az irányító testületek, tulajdonosok, igazgatók, vezetői csapatok és tanárok számára (2019), 29. oldal

Létrehozva 2026. szeptember 26.