„A sértegetés nem érv”
Egy demokráciában legyen joga mindenkinek elmondani a véleményét
Dr. Papp Miklós szerint már önmagában az egyeztetés ténye fontos üzenet. „Az egészségügyi miniszter, mint egy demokratikus ország felelős vezetője, társadalmi párbeszédet kezdeményezett erről a kényes témáról. Egy demokráciához hozzátartozik, hogy több hangot is meghallgatnak, akár egymással ellentétes hangokat is. Pontosan az az antidemokratikus, amikor valaki megkérdőjelezi, hogy másnak miért is lenne joga erről a témáról véleményt nyilvánítani.”
A morálteológus szerint ezért mindenekelőtt azt kell megerősíteni, hogy az egyházaknak is helyük van a társadalmi vitában. „Magyarországon több millió ember tartozik valamilyen felekezethez. Az egyházi vezetők tehát több millió embert, köztük több millió nőt is képviselnek. Nem értem, miért gondolják egyesek azt, hogy az egyházak nem veszik figyelembe a női szempontokat vagy hogy nem képviselnek nőket is. Kérjük ennek tiszteletben tartását” – fogalmazott.
Az élet a fogantatással kezdődik
Az egyeztetés egyik fontos pontja az életvédelem volt. „Minden keresztény felekezet kiállt amellett, hogy az élet a fogantatással kezdődik. A legelső pillanattól személyes méltósága van, és a lehető legfokozottabban védeni kell az életet.”
Papp Miklós ugyanakkor úgy érzékelte, hogy a minisztérium részéről a megfontolt egyeztetés szándéka jelent meg. „Én egy kicsit éreztem a minisztérium részéről azt is, hogy ők sem szeretnének itt kapkodni, hanem nekik is fontos az életvédelem. Lehet, kicsit kapkodva lett bevezetve a szívhangrendelet, de azt érezzük, hogy a kapkodó kivezetés sem jó. Azért ültek le tárgyalni többféle szervezettel, hogy most ne legyen kapkodás. Ezt én tisztelni tudom. A minisztérium leült az orvosi szervezetekkel is egyeztetni. Sőt: a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága is kiadott egy nyilatkozatot (ezt itt olvashatják) és több orvosi szervezet is megnyilvánult a témában. Tehát nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a szakma kimaradt volna, vagy hogy csak az egyházak mondták volna el a véleményüket.”
Az egyházi morált nem lehet a társadalomra erőltetni
Papp Miklós hangsúlyozta: az egyházak tisztában vannak azzal, hogy egy demokratikus társadalomban nem lehet egy vallási, erkölcsi felfogást egyszerűen törvényként ráerőltetni mindenkire. „Nyilván az egyházi morált nem lehet törvényi eszközökkel rákényszeríteni egy demokratikus társadalomra. Viszont a sürgősségi fogamzásgátlás, az abortusztabletta és a szívhangrendelet nem pusztán orvosi kérdések: ezeknek etikai vonatkozásuk is van. Az egyháznak több ezeréves etikai gondolkodása van. Itt van egy többlet, egy olyan kultúra, hagyomány és kincs, amit szeretnénk behozni a demokratikus párbeszédbe. Ez nem egyszerűen egy orvosi kérdés, nem egy foghúzás, hanem egy komoly etikai kérdés.”
A törvénynek morális vetülete is van
A morálteológus szerint a jogszabályoknak közvetett erkölcsi üzenetük is van. „A törvények mindig valamilyen morált is képviselnek. Nagyon egyszerűen mondva: ha a törvények mindent könnyen megengedhetővé tesznek (akár egy abortusztablettát), akkor az egyszerű embernek az esik le ebből, hogy »Ja, hát ezt szabad? Akkor ezzel morálisan sincs semmi probléma«.”
Papp Miklós szerint ezért annak is nagy jelentősége van, ha egy-egy érzékeny kérdésben a jog nem teszi teljesen automatikussá a döntést. „Minél inkább van valami elgondolkodtató határ, megállás – például a szívhangrendelet, vagy az, hogy a sürgősségi fogamzásgátlásnál orvossal kelljen beszélni –, minél inkább van egy találkozás, annál inkább meg tud jelenni a morális szempont. Ne váljon olyan automatikussá, hogy bemegyek a boltba, megveszem az abortusztablettát, és nincs egyéb tennivaló. Azt gondoljuk, hogy a törvényeknek az is feladatuk, hogy morált is sugalmazzanak. Ha a törvény túl megengedővé válik, az a morált is gyengítheti.”
A teljes cikk elolvasható a Hajdúdorogi Főegyházmegye oldalán.
Létrehozva 2026. szeptember 30.