Értek a manipuláláshoz

„Maga az Úr vezérel szüntelen, s még a kietlen helyeken is felüdít. Erővel tölti el tagjaidat, olyan leszel, mint az öntözött kert, és mint a vízforrás, amelynek vize nem apad el soha.” Iz 58,11

Attól még, hogy valami nagyszerű dolog megtörténik, nem biztos, hogy Istentől való. Onnan tudom, mert én is értek a manipuláláshoz, és elő tudom idézni, hogy nagyszerű dolgok történjenek.

Megéri a fáradozás?

Az Egyesült Államokban szeptember első hétfőjét a „Munka Ünnepe”-ként tartják számon. Az ünnep célja, hogy ilyenkor mindenki megálljon egy pillanatra és végiggondolja annak a sok nőnek és férfinak a szorgalmas fáradozását, akik minden képességüket és tehetségüket latba vetették, hogy másokat szolgáljanak, és előrébb vigyék az ország ügyét nemzedékről nemzedékre.

A barátnőm éppen most szakított velem, összetörtem. Miért engedi ezt Isten?

Egy néhány szakításon már én is túl estem, és ez idő alatt a Biblia mindig nagy vigasz volt számomra. Isten szeretné, ha emlékeznénk arra, hogy még ha nem is tudunk sokat a jövőnkről, az Úr megbízható minden szavában, és hűséges minden művében (Zsolt 143,13). Az Úr tökéletesen időzít, az Ő akarata a te menedéked.

Amikor senki sem veszi észre a munkádat

„Te amikor imádkozol, menj be a szobába, zárd be az ajtót, s imádkozzál titokban mennyei Atyádhoz! S mennyei Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.” Mt 6,6

Miután befejeztem egy nagy projektet a munkahelyemen, nagyon elégedett voltam magammal. Bár munkám jórésze a színfalak mögött zajlott, reméltem, hogy észreveszik. A rákövetkező napokban lestem az emailjeimet, vártam az sms-eket: „Bravó!” „Ügyes!” „Gratulálunk!” – de egy se jött.

Az új Hercegprímás a Váci Egyházmegyében

2013 tavaszán megjelent Pálos Frigyes könyve, mely 1948. december 26-ig, letartóztatásáig mutatja be Mindszenty József plébános, veszprémi püspök, majd Magyarország hercegprímásának életútját, kiemelt figyelmet fordítva a Váci Egyházmegyéhez kapcsolódó eseményekre.

Közli a hercegprímás úr gyújtó hangú, lelkesítő, hitet ébresztő szentbeszédeit, amelyeket a háború utáni tragikus időkben a Váci Egyházmegye területén mondott. Különös részletességgel, személyes élményekkel átszőve mutatja be a szerző azokat az eseményeket, amelyek az 1947-48-as Boldogasszony-évvel és az 1947-es hatvani Eucharisztikus Kongresszussal kapcsolatosak.

Újra együtt

„A felhőkön velük együtt elragadtatunk a magasba Krisztus elé, és így örökké az Úrral leszünk.” 1 Tessz 4,17

Mikor meghalt a férjem, bennem is meghalt valami vele együtt. Fájdalom és félelem vett körül azokban a sötét napokban. Sajgott a lelkem, elhagyatottnak, üresnek, magányosnak éreztem magam. Szörnyen hiányzott.

Krisztus követése

„Útközben valaki így szólt hozzá:” Követlek téged, bárhová mégy.” Jézus így válaszolt: „A rókának odúja van, az ég madarainak fészke, de az Emberfiának nincs hová fejét lehajtania.” (Lukács evangéliuma 9, 57-58)

Elnézem olykor a téren tanyázó hajléktalanokat, s titkon egy picit irigykedem rájuk. Nem azért, mert a társadalom szemétdombjára kerültek – a szó szoros vagy képletes értelmében. Nem azért, mert csupán a mának élnek. Hanem azért, mert gondtalanok. Mert időmilliomosok. Ráérnek beszélgetni, sőt filozofálni.

Túlzott reakcióim fájdalmat okoznak

„Aki szeretetre törekszik, fátylat borít a vétekre, de aki folyton arról beszél, elszakad a barátjától.” (Péld 17,9)

Tizenéves fiam idén nyáron többhetes missziós útra ment egyik barátjával. Még sosem voltunk ilyen hosszú ideig távol egymástól. Ahogy közeledett hazajövetelének ideje, anyai sz ívem egyre inkább sóvárgott a kettesben töltött idő után.

Hogyan teheted tönkre a gyülekezetet öt lépésben

A történet a kép mögött

Ezt a bejegyzést azért csináltam, mert a férjemről és a rólam készült fotó népszerű lett az interneten. El akarom mondani a kép mögötti történetet annak a sok ezer embernek, akit lelkesített ez az édes pillanatunk