Válasz korunk társadalmának szekularizációjára Kovács Ervin Gellért premontrei atya előadása, melyet 2015. szeptember 23-án tartott a pesti ferencesek közösségi termében.
Miért dolgozunk? A fizetésért? Mindenki dolgozik – jó, ha van pénzünk ételre és ruhára, feltankolni a kocsit, kiegyenlíteni a számlákat, talán egy keveset befektetni a jövőre gondolva és remény szerint még marad valami készpénz szórakozásra. De vajon csak ezért dolgozunk?
Barsi Balázs atya 2017. május 7-i homiliája (a Mária Rádió felvétele)
Egy csodálatos ajándék Ben Dunlaptól, aki 2007-ben mesélt a TED-en rólunk, magyarokról, és arról, hogy mit tanulhat meg tőlünk a
[Adja az Atya, hogy] a szeretetben meggyökerezve és megalapozva képesek legyetek felfogni minden szenttel együtt, mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység, megismerjétek Krisztus minden ismeretet meghaladó szeretetét, és így beteljetek Isten mindent átfogó teljességével. (Ef 3,17b-18)
Nem szeretek szenvedni. Semmilyen formában. Ez az idegenkedés a szenvedéstől oda vezethet, hogy óvatlanul utánanyúlok bárminek – vagy bárkinek -, ami enyhítheti lelkemben a fájdalmat. Talán érted, miről beszélek.
Amikor keresztények a természeti törvénnyel próbálják meg alátámasztani erkölcsi nézeteiket, ritkán juthatnak el a téma érdemi megvitatásához, ugyanis alapvető értetlenségbe ütköznek vitapartnereik oldaláról azzal kapcsolatban, hogy maga a természeti törvény micsoda?
Például sokszor halljuk azt, hogy „a szex természetes dolog házasságon kívül is”, és hogy „az állatvilágban is felfedezhető a homoszexualitás”, és azt kérdezik, hogy „mégis a kereszténység miért a természetre hivatkozva védi az erkölcsi tanítását”?
Sylvester Stallone magyar hangja: Gáti Oszkár
Ferenc pápa marxista nyelvezetet használ, az ökomenizmusnak nincs jövője, a protestantizmus pedig bizonyos szempontból hasonló az iszlámhoz – mondja Roberto de Mattei olasz konzervatív katolikus történész, író, a Római Európai Egyetem professzora. A civilben ötgyermekes családapa de Mattei szerint Ferenc pápa az elmúlt két évben nem adott egyértelmű útmutatást a katolikusok egyes vitás kérdéseiben, és egyes tévtanok elérték Szent Péter székét.
Filemon Norbert és Heltai Péter interjúja (Mandiner)
A könyv második fejezete. A szerk.
2. FEJEZET
FÜGGETLENEDÉS MINDATTÓL, AMIHEZ SZENVEDÉLYESEN RAGASZKODTUNK
1. Aki igazán szereti az Urat, igazán igyekszik eljutni a jövendő országba, igazán bánkódik vétkei miatt, igazán számol az örök ítélettel és büntetéssel, s akiben igazi halálfélelem működik, az már nem szereti a pénzt, sőt nem is gondol rá, nem törődik vele.
„Bízom is benne, hogy aki megkezdte bennetek a jót, Krisztus Jézus napjára be is fejezi.” (Fil 1,6)
„Készítek valami meséset”, közölte Maggie lányom egy esős délelőtt, ahogy elindult az alagsorba a kézműves alapanyagokhoz. A hajtogatnivaló ruhák halma fölött biztató mosolyt villantottam nyolcéves gyermekem felé: „Nagyon jó. Mindjárt megyek, és megnézem.”
Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa új interjújában úgy fogalmazott: az Egyház elhanyagolná a „valódi válságot”, amivel ma szembenéz, ha a társadalmi igazságosságra összpontosítana ahelyett, hogy alapküldetését, az evangelizálást teljesítené.
AZ ARSI SZENT PLÉBÁNOS KATEKÉZISE
A gőg az az undorító bűn, ami az angyalokat a mennyországból kiűzte és a pokolba taszította. Ez a bűn a világ kezdete óta létezik. Figyeljétek meg gyermekeim, hogy a gőg által többféleképpen vétkezünk. Lehet valaki például dölyfös az öltözködésében, a beszédjében, az ülésében, magában abban is, ahogyan jár.
Évekkel ezelőtt Michael Franzese, mint az egyik összejövetelünk előadója, volt a vendégünk. Franzese, aki kilenc évet börtönben töltött, elmagyarázta, hogy a bebörtönzése egy etikai kódex követésének volt a következménye. Nem valaki más vagy a társadalom etikai kódexének, hanem a sajátjának, a személyesen elfogadott etikai kódexének.