KHM

Hol tartod a szíved kulcsát?

„Ennek hallatára Jézus ezt mondta neki: „Egy dolognak még híjával vagy. Mindenedet, amid csak van, add el, s oszd szét a szegények közt, és kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere és kövess engem.” (Lk 18,22)

Szeretnék szorosan Jézus nyomában járni. Nem arra a kereszténynek mondott életre gondolok, ami tele van vallásos szabályokkal és megjátszással. Nem, mert abban sok lehet a kétszínűség, vagy akár ki is üresedhet teljesen.

Világiak a plébániai lelkipásztorkodásban

A diktatúra idején, a “föld alatti egyházban” életerős lelkiségi mozgalmak bontakoznak ki, nagyszámú kisközösség jött létre. Ezek ma is jelentős erőforrásai a magyar egyháznak. Az egész magyar egyház ügye, hogy ezek a közösségek és mozgalmak, megtalálva új helyüket az egyházban, tovább fejlődjenek és növekedjenek.

Az örömtelenség igazi oka

Korunkban könnyen kapható a testi intimitás, mégis sok a boldogtalan kapcsolat és a magányos, örömtelen ember. Az ok felismerése fél gyógyulás.

Az öröm nem átmeneti feldobottság, hanem tartós lelki derű. Némi köze van a külső körülményekhez, de nem csak azokra vezethető vissza. Hiába gazdag vagy sikeres valaki, hiába van párkapcsolata, mégis lehet örömtelen. Ugyanakkor vannak, akik nélkülözés, sőt szenvedések közepette is derűsek. Az öröm ellentéte ugyanis nem a szenvedés, hanem az önzés.

A megújulás első követelménye

Jeff Mirus, a CatholicCulture.org online magazin szerkesztőségi elnöke kétrészes elemzésben vállalkozik arra, hogy felvázolja napjaink egyházi megújulásának irányát és követelményeit. Az első részben arra a korszellem-idegen lépésre szólítja fel testvéreit, hogy Szent Pált követve tegyük „követelménnyé” a közösségeinkbe való tartozáshoz „a Krisztusban átalakulásra való vágyat” – a befogadás és a nyitottság erre kell, hogy korlátozódjon. Azokról, akik magát a tanítást vitatják – és ezáltal az átalakulásra való nyitottság elől maguk zárkóznak el – ezt írja: „egy bizonyos ponton, amikor szembesülünk egy bűnössel, aki visszautasítja a korrekciót, szükséges, hogy kimondjuk: ‘a pokolba a kíséréssel!'”. 

Az igazán jó prédikációt nem mondják, hanem élik

„A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy az Isten embere tökéletes és minden jó cselekedetre felkészített legyen.” (2Tim 3,16-17)

Mi lenne, ha valaki videokamerával követne, és felvenné az egész napomat? Minden szót, amit kimondok, minden arckifejezést, cselekedetet, reakciót? És mi lenne, ha utána, mint egy valóság show-t, az egészet leadná egy TV csatornán? Mit üzenne az életem a nézőknek? Szégyenkezem, ha ebbe belegondolok.