Tanuljunk meg hálát adni mindenért, ne csak az örömökért. Menjünk el a Szűzanyával együtt az utolsó vacsora termébe, hogy megértsük a Szentlélek eljövetelének fontosságát: „Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.” (ApCsel 2,1).
A nyelvek adományát a tanult emberek nehezen fogadják el, miképpen a főpapok is.
Jeff egy ékszerbolt-hálózat vezérigazgatója volt. Az egyik első erőpróbáló feladata a fióküzletek teljesítményének az értékelése volt. Miközben a vezetőséggel elemezték a fiókokat, az egyik üzlet eredménye zavarba hozta.
Ez volt a legsikeresebb bolt, és hirtelen a legrosszabb lett. Mikor Jeff rákérdezett az okokra a válasz meglepte: „Ó, ez Tim üzlete. Tim volt a legjobb üzemeltető, amíg Istenre nem talált.” Jeff, aki maga is Jézus követője volt, ezt hallva megdöbbent, és elhatározta, hogy rögtön utánajár mi okozta ezt a drámai teljesítménycsökkenést.
Ha látjuk, hogy valaki megátkoz valakit vagy valamit, azonnal kérjünk áldást és áldjuk meg magunkban az a tárgyat vagy embert, a Szűzanya palástjának védelme alatt.
Margaritha nővér elmondta, hogy Máriának nincsenek mostoha gyermekei, mindenki édes gyermeke. Nagyon fontos, hogy a gyermekeknek már otthon átadják a Szűzanya szeretetét és tiszteletét. Az, hogy mi lesz egy gyermekből, nem az iskola és nem Isten dönti e, hanem a szülő. A méhben a gyerek szíve egy üres lap. Mielőtt gyermek születne, imádkozz egy kilencedet Jézushoz védelemért.
Egy hitvédelmi blogban olvastam az alábbi villámtanítást.
Valóban abszurdnak tűnik az elképzelés, hogy valakit pusztán a gondolatai miatt érjen büntetés. Azonban a gondolatban és a valakihez való viszonyulásokban megjelenő bűntettek valóságosan jelen vannak a társadalmunkban. A rasszista, homofób stb. indíttatású bűncselekmények esetében nem csak a konkrét tett, hanem az elkövetőnek az áldozat iránti feltételezett gondolatai is nyomnak a latban a büntetés kiszabásakor.
ST, I-II.Q.68.4.
A Szentlélek ajándékai olyan belénk öntött belső készségek, melyek fogékonnyá tesznek bennünket a Szentlélek indításaira és cselekvésre késztetnek minket.
„A Lélek ajándékai olyan belső készségek, melyek abban tökéletesítik az embert, hogy tisztán kövesse a Szentlélek indításait, épp úgy, amint az erények készségessé teszik az ember vágyóképességeit az értelemnek való engedelmességre. S amint a vágyóképességek számára természetes, hogy az értelem irányítása alatt álljanak, épp úgy természetes minden emberi képesség számára, hogy magasabb rendű erőként Isten indításai mozgassák őket”. (Summa Theologiae, Ia-IIae.q.68.a.4.).
Margaritha nővér egyik próbája az volt a résztvevőkkel, hogy megkérdezte: ki tudja fejből elmondani a tíz parancsot? Sokan elvéreztünk már a kérdés hallatán, így feladatként adta: ezt mindenkinek minden helyzetben tudnia kell, hogy megfelelően cselekedjen ezek alapján.
Számos példát hozott arra, hogy Jézus mindent lát (eltakart orrkarika, köldök-piercing, stb.) és ezeket megmutatta neki olyan személyeknél, akik lelki beszélgetésre érkeztek hozzá, de nem tárták fel a zavaró körülményeket. Az ilyen személyekért nem imádkozik mindaddig, amíg ezeket a sátáni jeleket el nem távolítják testükről. A tetoválással ugyanez a helyzet: „Halott miatt ne ejtsetek sebet testeteken, és ne vagdossátok be magatokat. Én vagyok az Úr.” (Lev 19,28)
A nővér egyik előadása a tervezettnél hosszabbra sikerült, közben eleredt az eső. Mire befejezte, elállt az eső, így nyugodt körülmények között tudtuk elfogyasztani az ebédet. Lássuk meg ebben is Isten kis csodáját, mondta el Huber atya, mivel nem áztunk el és nem kellett vizes ruhában eltölteni a nap hátralévő részét.
Mindenkinek van valamilyen problémája, de Jézus az, aki tud mindenről. Azt is tudja, hogy miért engedte meg, hogy megtörténjen. Nézzük Ábrahám példáját. Bíznia kellett, hogy maradéktalanul tudja teljesíteni Isten parancsát: „Ábrahám hitből engedelmeskedett a hívásnak, hogy költözzék arra a vidékre, amelyet örökségül kellett kapnia. Elindult anélkül, hogy tudta volna, hová megy” (Zsid 11,8).
Tematizálás – Kedves Nővéreim és Testvéreim!
Lelki érettség dolga, melyet a kegyelem formál bennünk, hogy felismerjük a személyi kapcsolat minden mértéket meghaladó értéktöbbletét – szemben, vagy fölötte annak a kötődésnek, mely különböző tárgyakhoz akar lebilincselni minket, vagyis az eltárgyiasult kapcsolatnak.
Magyarra fordítva: inkább bízom egy Teréz-anya lelkületű kedves személy szolgáló szeretetében – teszem föl, betegségem esetén -, mint az esetleg ápolásomra félretett ékszereim értékében.
Ladánybenéről gyakran elmegyek egy hosszú útra azért, hogy Ilonával találkozhassam. Ő is nulla százalékos szénhidrát diétával gyógyul. Olykor viszek egy kis ketogén kolbászt, együtt étkezünk, ami neki is jó, hiszen azt látja, hogy lám a felnőttek közt is van olyan, aki éppen olyan furcsán étkezik, mint ő. Játszunk, hintázunk, kártyázunk, beszélgetünk, fésüli a szakállam, megcsikizzük egymást…szóval, örülünk egymásnak.
Sok vezető belesétál abba a csapdába, amit a jó teljesítmény idéz elő. Tegyük fel, hogy egy lelkipásztorról elterjed a hír, hogy jó igehirdető és képes közvetlen kapcsolatot kialakítani az emberekkel. Mivel nagy hiány van az ilyen vezetőkből, egyszer-egyszer meghívják máshová is, hogy prédikáljon. Aztán egyre több meghívást kap, mert tényleg jól prédikál és tényleg közvetlen az emberekkel. Konferenciákon is felkérik előadónak, hogy tanítson a pásztori szolgálatról.
Egyre kedveltebb lesz, egyre többen ismerik, egyre több helyre hívják. Nagyon szeretik, mert jók a prédikációi és a lénye olyanok felé is közvetlenséget sugároz, akikkel életében először találkozik. Hiteles és meggyőző, ezért sokan akarnak részesülni a gyümölcseiből. Végre egy vezető – gondolják –, akinek van üzenete, és aki nem a felhők közül szól a néphez!
„Sem ez nem vétkezett – felelte Jézus –, sem a szülei, hanem az Isten tetteinek kell rajta nyilvánvalóvá válniuk.” (Jn 9,3)
Kérdezted-e már Istentől: „Miért engedted, hogy ez megtörténjék?” Én igen.
Az utóbbi években egyik nehézség jött a másik után. Néha azt sem tudtam, hogy fogok velük megbirkózni. Nehéz szilárdan bízni Isten jóságában, mikor a körülmények mind ellenünk esküdtek.
2011. október 11-én márianosztrai templomunkban ünnepélyes kertek között visszahelyeztük a Szűz Máriát ábrázoló, 300 éves restaurált kegyképet, melyet Beer Miklós püspök úr áldott meg szentmise keretében. A képet a török időket követően, a márianosztrai kolostor helyreállítása kapcsán ajándékozták a lengyel testvérek 1711-ben a kolostor templomának. Ez a kép látható ma is a templom oltára felett.
A 777 Offline beszélgetése Dr. Papp Miklós görögkatolikus pappal, a Sapientia tanszékvezető tanárával (2018. ápr. 23.)
A rendszerváltás idején még friss hívőként jelentkeztem, hogy én is szívesen tartok kapcsolatot a Billy Graham evangélizáción megtért emberekkel. Egy tízéves fiú címét kaptam meg, aki előre ment az evangélizáción és jelezte, hogy befogadta Jézust a szívébe. Első látogatásomkor kiderült, hogy a srácot sokkal jobban érdekli minden más, az édesanyja viszont igencsak érdekelt abban, hogy a fiának legyen idősebb hívő barátja. Buta és nyomasztó helyzetbe kerültem, amit csak az tett még nyomasztóbbá, amikor az édesanya a lelkiismeretem húrjain táncolt, ha hosszabb ideje nem látogattam meg a fiát.
Akkoriban egy tanításban azt hallottam, hogy ha Isten beszélni akar velünk valamiről, addig felesleges vele másról beszélni, amíg azt a dolgot nem tisztáztuk vele. Nekem imádság közben mindig az jutott eszembe, hogy régóta nem látogattam meg a patronáltamat. Ezen kis híján gajra ment alig kezdődött imaéletem.