Tanítás (atyák, tanító testvérek)
A „jó királynak lenni” gyakori refrén volt nálunk otthon, és mindig rám vonatkozott. 5 éves fiú voltam, aki, ahogy a szüleim viccelődtek, királyi elbánásban részesült. Anyám és apám főzött és takarított rám, és gondoskodott arról, hogy korán lefeküdjek. Képes voltam beágyazni és felöltözni, de sok segítségre volt szükségem. Sok palacsintára és fagyira is szükségem volt. Lényegében jó volt királynak lenni.
Az apává válás paradoxona azonban az, hogy nem a ház feje viseli a koronát. A jogar helyett spatulát kapsz; a királyi jelvények helyett babakaki-foltokat. De még így is mindig óriási befolyásod van. Ha fejleszted magadat, az segít, hogy tartós és pozitív hatásod legyen.