A „jó királynak lenni” gyakori refrén volt nálunk otthon, és mindig rám vonatkozott. 5 éves fiú voltam, aki, ahogy a szüleim viccelődtek, királyi elbánásban részesült. Anyám és apám főzött és takarított rám, és gondoskodott arról, hogy korán lefeküdjek. Képes voltam beágyazni és felöltözni, de sok segítségre volt szükségem. Sok palacsintára és fagyira is szükségem volt. Lényegében jó volt királynak lenni.

Az apává válás paradoxona azonban az, hogy nem a ház feje viseli a koronát. A jogar helyett spatulát kapsz; a királyi jelvények helyett babakaki-foltokat. De még így is mindig óriási befolyásod van. Ha fejleszted magadat, az segít, hogy tartós és pozitív hatásod legyen.

Az olyan eszközök, mint a Harc a Tejért Apostolság (F4M), különösen az F4M keretrendszer négy kulcsintézkedése óriási előnyt biztosít az apák számára [a „fight for milk” kifejezés A remény bajnoka című filmből származik. A szerk.]. Ez a fajta közösség és gyakorlati eszközkészlet csak támogatja a tekintélyedet és erősíti a befolyásodat, ami jobb lesz … vagy rosszabb. Szóval azzal kezdem, hogy megosztok egy történetet a nagyszerű apáról és királyról, Dávidról.

Dávid király története

Vacsoraidő volt, és a királyi palota vacsoravendégei lenyűgöző sort adtak – az okos Amnon, a gyönyörű Tamar, a brilliáns és elmélyült Salamon, a jóképű Absalom, akinek hollófekete haja volt, a hadsereg izmos tábornoka, Joab, és természetesen maga Dávid király. Aki nem volt az asztalnál, az a Dávid király nemzetségéből származó előd, Saul király.

Az ősi világban, amikor egy új király került hatalomra, az előző király családjából mindenkit megöltek. Így amikor Saul király és fia, Jonathán meghalt, és Dávid dinasztiájának kellett átvennie az irányítást, Saul és családja az életüket mentve menekültek. Jonathan fia, akinek neve Mifiboset, csak egy ötéves volt, és a lába nyomorék. Sajnos a dajkája annyira sietett, hogy elmeneküljön, hogy a fiút valahogy elejtették. Élete hátralevő részében Mifiboset elfeledve, szegény és félős életet élt.

Az évek teltek, és Dávid király uralkodása virágzó volt. Hálával mindazért, amit Isten adott neki, Dávid megkérdezte: „Van-e még valaki, aki életben maradt Saul házából? Mert akkor Jonatánra való tekintettel jót teszek vele.” (2 Sám 9,1). A szó, amit David használt  a „jó”-ra, a heszed. Azt jelenti, kegyelem vagy irgalom. Figyeljük meg, hogy a kérdés nem az, „Van-e valaki, aki okos, erős, vagy megérdemli?” Hanem egyszerűen, „Van-e valaki?”

Mikor tudomást szerzett Mifibosetről, Dávid nem hagyja abba a keresését, azét, aki „kopár helyen” élt. Habozás nélkül érte küldetett Dávid.

Mifiboset mankóival besántikált a királyi palotába.

„Ne félj,” mondta Dávid. „Mert atyádra, Jonatánra való tekintettel jót teszek veled, s ősödnek, Saulnak egész földjét visszaadom neked. S mindig asztalomnál eszel majd.”

„Mi a te szolgád, hogy irgalommal vagy egy olyan döglött kutyához, mint amilyen én vagyok?”, Mifiboset kérdezte.

Mifiboset földet, szolgákat és bőséget kapott. El tudod képzelni, amikor először kapott helyet az asztalnál Salamon, Tamar és Joab társaságában? „Maga Mifiboset Jeruzsálemben lakott, hisz a király asztalánál evett. De mindkét lábára bicegett.”

Micsoda jelenet! Itt van egy apa, akinek a vezetését nem korlátozta a hit vagy a büszkeség korlátozása. Dávid király nemes gondolkodású volt, virágzó és nagylelkű, megbocsátó és életet adó. Ez a nagylelkűség – ez a proaktív öröm– az alapvető elv minden egyes készség mögött, amire a férfinek szüksége van.

Az öröm ragályos

A nagy különbség közötted és Dávid király között természetesen az, hogy nem vagy egy ősi uralkodó, vagy akár a zsákutca királya. Szabad vagy cselekedni, amit csak rábeszélésre tudsz megtenni, nem pedig parancsra. Ahhoz, hogy nagy dolgokat érj el, meg kell tanulnod, hogyan gondolkodj okosan és beszélj hatékonyan. Ezért van az, hogy a Harc a tejért apostolkodás lényegében levezethető arra, hogyan kell gondolkodni, hogyan kell tervezni, és hogyan kell irányítani azokat beszélgetéseket, melyek számítanak. Akarod a jót a másik ember érdekében? Figyelsz? Te vezetsz?

Srácok, figyeljetek. Van felhatalmazásotok, ez igaz, de egyben olyan emberek is vagytok, akik felügyelet alatt álltok – Isten és az Ő egyháza fennhatósága alatt. Az a feladat, hogy legyél nagylelkű, hogy nagyobb hatást gyakorolj a piacra, és megváltoztasd otthonod lelki és érzelmi környezetét, hogy biztosítani tudjad a biztonságot és minden hozzád tartozó tökéletes virágzását.

Dávid király története arra emlékeztet minket, hogy egy élettel teli ember képes merészen szeretni. Hatása kiterjed – az asztalától a szomszédig, a helyi plébániáig és az iskoláig, és végül, a világig. Ahogy Siennai Szent Katalin mondta: „Ha az vagy, akinek lenned kell, az egész világot lángra lobbantod!”

Egy ragyogó feleség és gyerekek

A ragyogó feleség és a gyerekek személyes felelősséggel járnak: felelősségre vonható leszel a családod jólétéért, egészségéért, boldogságáért, és a megfelelő döntések meghozataláért a szentségük érdekében –amit én a tejért folytatott harcnak hívok. 

De a kultúra nagyjából elfelejtette az apa szerepét nem csak ősként, hanem védelmezőként és családfenntartóként is. Elfelejtettük az önajándékozást, hogy néz ki az, ha jól csinálják, és az áldozathozatalt. Ez az, amire minden apát elhívnak – ez az ő hivatása.

Ezért létezik a Harc a tejért apostolkodás, hogy segítsen a férfiaknak sikeresen teljesíteni az apaság iránti hivatásukat. Az egész ötlet az, hogy az apaság egy olyan képesség, amit mindannyian gyakorolhatunk, ami azt jelenti, hogy ez olyasmi, amin mindannyian javíthatunk. Ez messze az egyik legnagyobb paradigmaváltás, amivel találkoztam. Sok férfinek már sikerült, és ezért kiemelkedő apukák lettek belőlük. Mégis egyszerű az egész: az emberek megváltozhatnak. Vagy, hogy világosabban fogalmazzak, növekedhetnek. Te is növekedhetsz.

De van egy bökkenő. A változás nehéz – nagyon nehéz –, és az emberek ellenállnak ennek. Ahelyett, hogy növekednénk, olyanokat mondunk, hogy „Nem vagyok az a fajta fickó”, vagy „rossz vagyok matekból”, és soha nem változunk meg. Soha senki nem nevezte ezt „növekvő örömöknek”, inkább növekvő fájdalmaknak.

Ha olyan vagy, mint én, akkor sok olyan készség és felelősség, ami kell egy apának, nem magától értetődik. Az apai hivatásod sikere fájni fog. És amikor kemény idők járnak, fontos lesz a teljes kép, a te Magasabb Miérted. Mi a siker? Siker az, amikor mindenki az otthonodban szabadon törekedik saját maga legigazabb, leghitelesebb változatára, teljes kapcsolatban Istennel és egymással. 

Ez nem kis feladat. De megtanultam, hogy van legalább egy egyszerű cselekedet, amit minden férfi el tud kezdeni gyakorolni ma, ami segít neki használni befolyását mások érdekében és tartani a nyilat, hogy az ég felé mutasson: örömöt szerezni.

Öröm: a siker titkos összetevője

Szeretnék megosztani veled valamit, ami megváltoztatta a dolgaimat. Lehet, hogy te is olyan vagy, mint én – őrülten elfoglalt és zsonglőrködsz, hogy menjenek a dolgok, a feleségednek is sok mindennel kell megbirkóznia, a gyerekek tele vannak energiával, a konfliktus elkerülhetetlen. Mégis mit kéne csinálnod?

Megtanultam, hogy szándékosnak kell lenned és örömöt kell szerezned. Brendan Burchard sokat beszél erről, ez valójában egy radikális ötlet, ami Szent Pállal kezdődött. A galatabelieknél Pál az örömet helyezi a csúcsra, ez a Lélek gyümölcse, a második a szeretet után (Gal 5,22).

Mégis az apák hatalmas hibát követnek el azzal, ha megvárják, amíg mindenki más megadja a hangot. A probléma az, hogy ha megvárjuk, hogy a gyerekeink vagy a kollégáink állítják be az energiaszintet a szobában, akkor több, mint csalódottak leszünk – sőt, valószínűleg csalódást fogunk okozni.

Nem csak a mi dolgunk, hogy bárki mást megváltoztassunk; mi csak saját magunkat tudjuk megváltoztatni. Az öröm veled kezdődik. Szóval… Szerezz [örömöt]! Szándékosan dönts úgy, hogy a következő értekezlet, a következő lefekvés előtti szertartás, a következő szombati palacsintás reggeli jobb lesz. Emlékezzetek Nehémiás 8,10-re: „az Úrban való öröm az erősségetek.”

Igaz, hogy Dávid király kedvességet és irgalmat mutatott Mefibósetnek, de volt valami az irgalom mögött, valamilyen lakoma és zene és nevetés. Azt hiszem, öröm volt. Dávid király tevékenységi köre nem kevesebbre terjedt, mint az Úr örömére (Zsoltárok 4,7, 28,7 stb.).

Itt van egy próba, ami minden alkalommal működik: ha, mint apa, csak mosolyogsz a gyerekekre, ők visszamosolyognak, vagy legalábbis vigyorognak egyet… és akkor itt az ideje birkózni, táncolni, kérdéseket feltenni, nevetni! Egy apa mosolya megváltoztathatja a hangulatot az egész szobában, szó szerint helyrehozhatja a napot! Nem számít, hogy milyen őrült volt a bevásárlás, vagy milyen kihívást jelent az ügyfél, lehet, ez az egyetlen dolog, amihez mindig visszatérünk- szerezz örömet.

A tevékenységi köröd veled kezdődik.

Mi lesz az örökséged?

A cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2020. október 30.