Az életvezetés etikája: hogyan rontjuk el az életünket?
Előadó: Dr. Papp Miklós görögkatolikus lelkész, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Erkölcsteológia Tanszékének vezetője.
Előadó: Dr. Papp Miklós görögkatolikus lelkész, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Erkölcsteológia Tanszékének vezetője.
Art Buchwald rovatvezető mesélt egy napjáról, amikor egyik barátjával utazott egy NewYork-i taxiban. Amikor kiszálltak a taxiból, barátja így szólt a sofőrhöz:
– Köszönöm az utat! Maga fantasztikusan vezeti ezt a taxit!
A taxisofőrnek elakadt a szava a döbbenettől egy másodpercre, aztán így szólt:
– Mi maga? Valami okostojás?
– Nem – szólt a férfi. – Komolyan beszélek. Csodálom, ahogy megőrzi a hidegvérét a sűrű forgalomban.
Gyónni kellemetlen. Sok katolikus valahova a tudata peremére száműzi a gyónást. Ünnepek közeledtével nagyot nyög és rászánja magát, hogy aztán minél hamarabb visszatérjen a „rendes” kerékvágásba, ahol nincsenek ilyen kényelmetlen dolgok.
Margaritha Valappilla katolikus karizmatikus indiai nővér 2014. július 21-25-ig tartó lelkigyakorlatán történ tanúságtétel Jézus tavalyi, szintén Margaritha nővér kézrátétele által
A kiosztás
A talentumokról szóló példabeszéd sohasem unalmas, bármelyik életszakaszunkban halljuk, mindig aktuális. A talentumokat osztó gazda maga az Úr. Minden jó felülről van, a Mennyei Atyától. Tőle ered minden és mindenki, és felé tart minden és mindenki. A Szentháromság ikonon ezért ül egyenes testtartásban, egyenes pálcával, Ő az Eredet, az Arkhé.
Nyolcvan év felé botladozó öreg emberrel beszéltem a falunkban. „Tanulták-e azt maguk, édes öcsém – így kezdi – a papi tudományban, hogy Boldogasszony reggelén bele lehet látni a napba! Akinek tiszta a szeme, az meglátja a felkelő napban Máriát. A régi öregektől én így hallottam. S ez így is igaz! Csak az én szemem már, tudja, olyan hamar könnyedzik. Valamikor én is láttam.” Az öreg sóhajtott, szeme most is „könnyedzett”. Az emlékezéstől.
Müller bíboros, a Hittani Kongregáció elnöke, amikor nemrég Kölnben járt, egy február 27-én adott interjúban kijelentette, hogy “az Egyház tanítása nem az én tulajdonom”, és hogy “az a feladatunk, hogy az Egyház tanítását világos szavakkal hirdessük, mindazokat a dogmákat, amiket Isten kinyilatkoztatott nekünk”.
Pio atya nevéhez fűződik a pécsi Irgalmasrendi Kórház megújulása, illetve az azóta már országossá vált ételláda-kezdeményezés, a rászorulók megsegítésének egyszerű, de hatékony formája. Pio atyát életéről, hivatásáról, a legsúlyosabb betegek lelkipásztori szolgálatáról kérdeztük.
Szeretlek Téged, édes Szűzanyám! Teveled megoszhatom lelkem bánatát! Te vagy csak nekem, senki más,
Mert lelkem fájó könnyeit Teneked hullatám! Vigasztalásért egyedül csak Hozzád jöhetek, Csak Te törlöd le szememről a bánatkönnyeket!
Miről van szó? Ez nem egy régi babona?
A házszentelésnél a pap és a ház lakói közösen imádkoznak, és kérik Isten oltalmát a család minden tagjára és minden tulajdonukra. Egyáltalán nem régi babona, hiszen ma is sok család évente kéri házának megáldását. Igen, tulajdonképpen ház MEGÁLDÁSRÓL kell beszélni.
Liège-től 20 km-re található Banneux, a Liège-i Ardennek fennsíkján. 1933-ban Banneux mintegy 325 lelket számláló falucska, amelynek még önálló plébániája sincs. Marietta, aki 1925. március 25-én született, egy hétgyermekes család legidősebb gyermeke. A Beco család nehéz körülmények között él, és a falu végén szegényes, és elhagyatott munkáslakásban lakik. Január 15-én, vasárnap este a jéghideg és sötét este beköszöntével a család várja a 10 éves Julien hazatértét, aki már reggel eltávozott otthonról.
Az igazi különbség nem az, hogy a boldogtalan családokban van bűn, a boldogokban pedig nincs. Egy családterapeuta gondolatai: „A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.” Tolsztoj Anna Karenyinájának első mondatát gyakran idézik – pedig talán nem is teljesen igaz.
Sok kifogás esik manapság a böjt, a penitencia, az önmegtagadás ellen ; sokan fölpanaszolják a böjti törvény nehézségeit a munka s az élelmezési viszonyok bonyolultsága miatt, s azt hajtogatják, hogy inkább a belső érzületet kell művelnünk, mint a böjtöt sürgetnünk ; mindezekkel szemben szívesen elismerjük, hogy sok esetben — mint később fölsoroljuk — a böjti törvény tényleg nem kötelez és sokan bizonyos körülmények miatt ki is vannak véve alóla; de mindenekelőtt hangoztatom, hogy ki a böjtről helyesen akar ítélni, s ki ezt az ősrégi, keresztény gyakorlatot jól akarja méltányolni, annak előbb bele kell hatolni a bűnét bánó s a bűnért vezeklő kereszténységnek szellemébe, — annak előbb látnia kell mindazt, amit azok látnak, kik minket önmagunkbatérésre, penitenciára, bánatra, böjtre buzdítanak, — annak előbb az örök, szent remény magaslataira kell hágnia s átéreznie az örök üdvösség vágyát, s az örök kárhozat borzalmát, hogy a bűnt magában letörni s az elkövetett bűnökért elégtételt s engesztelést nyújtani tudjon.
Az internet felhasználási módja sokrétű. Ki milyen, úgy is használja. Olyan mint egy kés. A késsel kenyeret is lehet szelni, de el lehet venni valakinek az életét is.
A hálón sokféle indulatú, akaratú ember találkozik virtuálisan. Ez a találkozó létrejöhet a testi valóságban is. Az már egészen más.