Varga Laci atya az új kaposvári püspök
Varga Lászlót, a Kaposvári Egyházmegye általános helynökét kaposvári megyéspüspökké nevezte ki Ferenc pápa Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, az eddigi megyéspüspök lemondását
Varga Lászlót, a Kaposvári Egyházmegye általános helynökét kaposvári megyéspüspökké nevezte ki Ferenc pápa Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, az eddigi megyéspüspök lemondását
Az Andok hófödte hegyeivel, az Amazonas dzsungeleivel Venezuela minden időben mély benyomást tett látogatóira. „Sierra de gracia”-nak, a kegyelem földjének nevezte el Kolumbusz Kristóf a paviai öböl torkolatát, ahonnan az Aracaibo tó felé vitorlázva fedezték fel a benn-szülött indiánok cölöpökre épített, zsupfedelű kunyhóit.
Cafeteria a Fülöp-szigeteken: áldoztasd meg önmagad! forrás: gloria.tv
Nagyböjtben vagyunk, Anyaszentegyházunk csak két szigorú böjti napot hirdetett meg: Nagyszerdát és Nagypénteket, és a pénteki napokon tilos húst enni. A böjt imával párosulva engesztelés a bűnökért, saját bűneinkért vagy közbenjárás másokért.
12. FEJEZET
A HAMISSÁG ÉS HAZUGSÁG
1. A tűz a kovakő és a vas találkozásából keletkezik, a hazugság pedig a szószátyárságból és a szellemeskedésből. A hazugság a szeretet romlása, a hamis eskü meg istentagadás.
2. Egyetlen épeszű ember se gondolja azt, hogy a hazugság bűne csekélység, hiszen mindennél rettenetesebb kijelentést tett ellene a Szentlélek. Ha – miként Dávid mondja Istennek – „elveszted mind, kik hazugságot szólnak”, akkor hova gondolnak azok, akik a hazugságot esküszegéssel fércelik össze?
Sorrentino Vatikánjának legjobban félrevezető hiányossága, hogy XIII. Piusz és az evangéliumok Jézus Krisztusa köszönőviszonyba sem kerülnek egymással.
„Sorrentino Vatikánjának legjobban félrevezető hiányossága, hogy XIII. Piusz és az evangéliumok Jézus Krisztusa köszönőviszonyba sem kerülnek egymással. A Názáreti egyáltalán nem referencia, egyszerűen kimarad a filmből. Neve is csak Krisztusként hangzik el egyetlenegyszer, de akkor is csupán a neokonzervatív pápa egyik titulusának díszeként, tudniillik hogy Róma püspöke Jézus Krisztus földi helytartója is.
A vallásos élet tele van mély értelmű szimbólumokkal, cselekvésekkel, melyeket közösségileg és egyénileg is meg kell fejteni. Ha egy fiatal a XXI. században azt kérdezi, mi értelme van a böjtnek, akkor azt mondom: neki egyedül kell elindulni, hogy az egyház által elé tárt szimbolikus cselekvést megfejtse, s annak egzisztenciális értelmet adjon. Milyen dimenziói lehetnek a böjtnek?
„Testvéreim, tartsátok nagy örömnek, ha különféle megpróbáltatások érnek benneteket.” (Jak 1,2)
Tavaly egész évben kínzott a rossz hangulat. Gyakran jutott eszembe a mondás: ha létezik szerencse, az csak balszerencse lehet. Egész évben morgolódtam.
Életem minden területén felütötte fejét a baj. Fontos kapcsolatok estek szét, álmok váltak köddé, szűkösek voltak az anyagi lehetőségeink, határidők csúsztak, és még a gyülekezeti szolgálatban is csalódások értek, sokat idegeskedtem. A régi hűtőnk feladta, és három hónapon belül több kis közlekedési balesetünk is volt. Mikor már úgy éreztem, nem bírok többet elviselni, Isten a Jakab levél 1,2-re irányította figyelmemet.
Levelet kaptam, mint szülő – közreadom, hogy mások is példát meríthessenek belőle.
Egy katolikus iskola igazgatója levelet írt azon szülőknek, akik valamilyen okból nem tudtak megjelenni a szülői értekezleten. A levélben sommás összefoglaló található a böjtről és a gyereknevelésről. Igazgató úr hozzájárulását megköszönve a levélrészletet közzéteszem.
11. FEJEZET
A SZÓSZÁTYÁRSÁG ÉS A HALLGATÁS
1. Az eddigiekben már röviden megemlítettük, mennyire veszélyes (és még jeles embereknél is becsúszik) a mások megítélése, helyesebben: mennyire veszélyes magunkra ilyen ítéletet vonni a nyelvünk miatt. Most tehát az következik, hogy ennek okát fejtsük ki, amin át bejön és kimegy, s ezt röviden magyarázzuk is meg.
2. A szószátyárság a hiúság katedrája, amelyen az tetszelegni és parádézni szokott. A bőbeszédűség a tudatlanság biztos tünete, megszólás ajtaja, szellemeskedésre vezető kalauz, hamisság segédje, a töredelem összeomlása, fásultság előidézője és fölidézője, álom előfutára, a gondolat szórakozottsága, a vigyázat vége, buzgóság lehűtője, imánk elhomályosulása.
„A föld széléről kiáltok hozzád, mert elepedt a szívem. Vezess fel engem a kősziklára, amely túlságosan magas nekem!” (Zsolt 61,2)
Kihagyod a reggelit. Elkésel a munkából. Elfelejtettél tízórait csomagolni a kisfiadnak. Everestnyi a szennyes a fürdőszobában. Valaki, akit nagyon szeretsz, kórházba került. Nem lesz időd bevásárolni a napi szükséges élelmiszert. Még mindig nem válaszoltál a rengeteg telefonüzenetre, emailre.
A tavaszi szokások két nagyobb ciklusra oszthatók: az egyik a nagyheti–húsvéti ünnepkör, a másik a májusi–pünkösdi ünnepkör.
Hazánkban virágvasárnapi szokás volt a kiszehajtás, míg nyugati szomszédaink más vasárnapokon, böjtidőben, leginkább feketevasárnap gyakorolták a szokást. Néhány palóc faluban még az 1950-es években élt a szokás. A kiszehajtás lényege, hogy egy női ruhába öltöztetett szalmabábút körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták, vagy elégették.*
Reginald Garrigou-Lagrange a 20. század egyik legjelentősebb teológusa. Különösen jelentőset alkotott a spirituális teológia területén. 1909-től 1959-ig az római Angelicumban tanít alapvető teológiát, dogmatikát és 1917-ben megalapítja az első spirituális teológia tanszéket.