Bíró László püspök: Mindszenty – Pannonia Sacra
Magyarok Nagyasszonya Búcsú, 2017.10.07. Pécsszabolcs
Magyarok Nagyasszonya Búcsú, 2017.10.07. Pécsszabolcs
Olvasom, hogy jeles személyiségek, Veiszer Alinda, Hajós András, Gundel Takács Gábor, Beér Miklós váci püspök és Gégény István hitoktató petíciót indított az emberségért, egész pontosan „olyan országért, ahol a nézeteltéréseket a párbeszéd, a jog és a felebaráti szeretet szellemében igyekszünk megoldani”. Értem.
Mindenkinek szíve joga úgy és akkor tiltakozni, ahogyan és amikor csak gondolja. Lehet ülő és éhségsztrájkot folytatni, egyet nem értésből, tiltakozásból újságot, blogot, weblapot nem olvasni, lehet utcára menni, és lehet petíciót is írni. Szabad országban szabad a véleménynyilvánítás, én pedig vagyok annyira toleráns, hogy bárkinek a véleményét tolerálom. Nincs ugyanis kedvem csatázni senkivel.
Egy tekintélyes afrikai bíboros szerint ha a Nyugaton valóban úgy értelmezik Ferenc pápa Amoris Laetitia apostoli buzdítását, hogy az lehetővé teszi a rendezetlen együttélésben lévők (köztük a polgári úton újraházasodott elváltak) szentáldozáshoz járulását, az le fogja rombolni a katolikus egyház tekintélyét Afrikában, miután az Egyház ott hosszasan és keményen harcolt olyan rendezetlen házassági állapotok ellen, mint amilyen például a többnejűség.
Magyarok Nagyasszonya Búcsú, 2017.10.07. Pécsszabolcs
Hogyan győzte le Vianney Szent János a vallási közömbösséget?
Elöljárója azzal küldte Arsba a három éve szentelt fiatal papot: „Nem nagyon szeretik a Jóistent azon a plébánián; majd te viszel oda egy kis istenszeretetet.”
Az alábbiakban Rene Henry Gracida, a Corpus Christi egyházmegye (Texas állam, USA) emeritus püspökének írását közöljük. A püspök írásának angol eredetije a Catholic Herald oldalon olvasható.
Több barátom is megkérdezett engem, hogy múlt vasárnap miért döntöttem úgy, hogy aláírom a filiális korrekciót. Őszintén szólva meglep, hogy bárkinek is fel kell tennie ezt a kérdést, mivel a válasz annyira egyszerű, és – remélem – magától értetődő: mert szeretem az Egyházat.
A kérő imádság, a hit és a remény – dr. Fábry Kornél tanítása
Egyre népszerűbbé válik a faji és etnikai sokféleségről polgári erőként beszélni. A multikulturális fesztiváloktól a politikai vezetők kijelentéséig az üzenet ugyanaz: a különbségek erősebbé tesznek bennünket.
Egy új és nagyszabású tanulmány, amit közel 30 000 ember részletes interjúja alapján készítettek, épp ellenkező megállapításra jutott. Robert Putnam (Harvard, politológus) – a „Bowling Alone” című, 2000-ben kiadott könyvében a hanyatló polgári szerepvállalásról – úgy találta, hogy minél nagyobb a közösség sokszínűsége, annál kevesebb ember megy el szavazni, annál kevesebben jelentkeznek önkéntesnek és dolgoznak közösségi projekteken.
Doktori disszertációm utolsó fejezetein dolgozom a Tyndale House-ban, aminek az egyik nagy áldása, hogy egy csomó érdekes emberrel találkozom a világ minden tájáról. Tegnap egy ausztrál tudóssal beszélgettem, aki Tasmánia szigetén él, és rájöttem, hogy nekem az egyetlen szó, ami Tasmániáról eszembe jut, az ördög. Most megtudtam, mennyi szépség kapcsolódik ehhez a magyarországnyi tartományhoz.
Gerhard Müller bíboros az Amoris Laetitiáról, a Hittani Kongregáció és a Kúria állapotáról
Edward Pentin, a National Catholic Register munkatársa szeptember 13-án készített nagyinterjút Gerhard Müller bíborossal, a Hittani Kongregáció júliusban leváltott prefektusával.
„Énokh az Istennel járt, és eltűnt, mert Isten elvitte.” (Ter 5,24)
Van olyan szereplő a Bibliában, akinek a történetét különösen kedveled? Olyan, aki buzdít, kihívás elé állít, vagy élethelyzete hasonlít a tiedhez?
Talán Mózes a különleges vezetői képességei miatt? Vagy Eszter, az ellenállhatatlan királynő, aki gyönyörű, okos, és éles észjárása egy egész nép megmentésére szolgált? Talán Józsefet választod, elgondolván, mi mindenen ment keresztül, és sikerült mindig fent maradnia, eljutva egész a politikai hatalomig és a megbocsátásig? Csodálatos történetek mind, de én Énokhot választom.
Avagy tökéletes ember álomképe
„A lombik program körül kialakult párbeszéd során nem csak arról gondolkodom, hogy erkölcsös vagy sem, vagy mi lesz a létszámfeletti emberkékkel. Azt próbálom keresni, hogy mi lehet a gyökere a helyzetnek.” Alábbiakban Fülöp Ákos atya írását közöljük.