Ne tegyél újévi fogadalmakat
Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Ne tegyél újévi fogadalmakat

Van valami az újévben, ami pszichológiailag egy új kezdet érzéséhez hasonlít. Természetesen semmi más nem változott meg, mint a számok a naptárban. De úgy tűnik, mintha egy újabb kezdet lenne, és ennek eredményeként ebben az évszakban divatos fogadalmakat tenni.

A kereskedelem irányítói tisztában vannak ezzel, és gyors meggazdagodási rendszerek, diétás könyvek, szokásváltási programok és az edzőfelszerelések mind elképesztően akciós kedvezményekkel elérhetők ilyenkor. Végül is mi a jobb módja annak, hogy az újévet megkezdjük, mint ha pénzmágnessé válunk, eltüntetjük ezeket az ünnepi kilókat, és egy új nagyfelbontású televíziót cipelünk haza, ami majdnem akkora, mint a nappali fala?

by Sam Guzman
4 Minute
Téveszme, kritika, összefoglaló írások

Védtelen férfiak – interjú Kopp Máriával (2006)

Magyarországon a népesség fogyása mellett az egyik legnagyobb problémát a középkorú férfiak ijesztően magas halálozási aránya jelenti. Dr. Kopp Mária orvos, pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapító igazgatója évtizedek óta vizsgálja a magyar népesség életminőségét, a testi és lelki egészség összefüggéseit.

by Marillai Andrea
6 Minute
Téveszme, kritika, összefoglaló írások

Daniel Greenfield: A házasság lerombolása

Az egyetlen kérdés, amit az azonos neműek „házasságával” kapcsolatban érdemes feltenni, az, hogy vajon érdekelne-e bárkit is a baloldalon ez a harc, ha nem egy újabb civilizációs intézmény ledózerolásáról lenne szó.

Az azonos neműek „házassága” nem arról szól, hogy a férfiak házasodhassanak férfiakkal, a nők pedig nőkkel, hanem a férfiak és a nők közti házasság lerombolásáról.

by hal
7 Minute
Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A nyitottság túlígéri magát, mert túl kicsik vagyunk hozzá

Az előző posztban a nyitottság elvárt erényéről, bölcsességéről és ostobaságáról írtam, de az egyik kedves kommentelő hozzászólása ráébresztett arra, hogy a cikket nem fejeztem be. A nyitottságról mint világkép-formáló alapállásról nem lehet úgy beszélni, hogy ne említsük meg a nyitottság korlátozottságát és ebből fakadó illúzióját is, vagyis azt, hogy a nyitottság túlígéri magát. Az az ember, aki a világképét a valóságra való nyitottságából építi, folyamatosan táguló ismereteiből és bővülő empirikus tapasztalataiból meríti, nem számol azzal, hogy a valósággal való kapcsolata még annál is sokkal korlátozottabb, mint amit a legrosszabb rémálmaiban gondol, és nem valamiféle leküzdhető, bepótolható hiányosság ez, hanem maga a pőre valóság. Amit a nyitottság apostolai és prófétái figyelmen kívül hagynak, az az egyszerű igazság, hogy reménytelenül kicsik vagyunk a mindenség megismeréséhez és megértéséhez, és ezen semmiféle nyitottság nem változtat, legfeljebb úgy, ahogy egy kancsó víz megemeli az óceánok szintjét.

by Szabados Ádám
9 Minute
Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Önmegvalósítás keresztény szemmel

Aki az interneten megkeresi az önmegvalósítás szót, azonnal látja, hogy a fogalom fontos a mai ember számára: nemcsak számos utalást talál könyvekre, tanulmányokra, hanem meghívást is tanfolyamokra, kurzusokra, amelyek utat kínálnak az önmegvalósításra. Ugyanakkor a keresztények körében mintha nem szívesen látnák: az önmegvalósítás összeférhetetlennek tûnik a keresztény emberképpel.

by Benkő Antal
4 Minute
Téveszme, kritika, összefoglaló írások

Bedő Imre: Férfienergia (részlet)

Egyedül élve, nő nélkül is lehetünk férfiak?

Férfiak csakis a nők viszonylatában, a nőkhöz képest lehetünk. Olvastuk korábban is, hogy ha csak férfiak élnének a Földön, a férfiasság kérdése fel sem merülne, egyáltalán nem lenne érdekes. 

Ugyanakkor fontos megtenni egy alapvetést. Aki nem felel meg önmagának, aki állandó feszültségben, netán összetűzésben él önmagával, az kiég, depressziós, daganatos beteg, alkoholista, kábítószeres, öngyilkosságra hajlamos, játékszenvedélybe menekülő stb. lehet. Ijesztő, ugye?

by hal
8 Minute
Olvasnivaló

Miért olvassuk a Bibliát minden nap?

A történet egy öregemberről szól, aki Kentucky hegyei közt élt fiatal unokájával. Minden reggel a nagyapa korán kint ült a konyhában, és olvasta régi, megviselt Bibliáját. Az unokája, aki ugyanolyan szeretett volna lenni, mint ő, mindenben utánozni igyekezett a nagyapját.

Egyik nap megkérdezte, „Papa, én is próbálom olvasni a Bibliát úgy, mint te, de nem értem azt, és amit értek, azt is elfelejtem, amint becsukom. Mire jó a bibliaolvasás?”A nagyapa, aki közben szenet tett a tűzre, csendesen odafordult hozzá, és azt mondta: „Fogd meg ezt a szenes kosarat, menj le a folyóhoz, és hozz egy kosár vizet!”

by hal
3 Minute
Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A nyitottság bölcsessége és ostobasága

A posztkeresztény nyugati kultúrában az egyik legfontosabb piedesztálra állított erény a nyitottság. Ha valakit meg akarunk szégyeníteni, szűklátókörűnek nevezzük, viszont dicséretnek számít, ha egy embertársunkról azt mondjuk, hogy nyitott a gondolkodása vagy a világképe. Bizonyos értelemben az új nyugati kultúra egyik központi gondolata az inkluzivitás. Ami befogadó, az jó, ami kirekesztő, az rossz. Aki nyitott a tőle különbözőre, az újra, a másra, az erényes, aki védi a határait, elutasítja a tőle különbözőt, kizárja az életéből azt, amit gonosznak tart, az éretlen vagy ami rosszabb: maga is gonosz. Ami persze az egész inkluzív gondolkodás egyik megvilágító erejű belső ellentmondása, hiszen az a gondolkodás, amelyik abszolút értékké teszi a nyitottságot, folyamatosan védi a határait azoktól, akik védik a határaikat, kizárná az életéből azokat, akik kizárnak, és gonosznak tartja azt, aki mást gonosznak ítél. De kissé előre szaladtam.

by Szabados Ádám
8 Minute