A jó és a rossz gondolatokról
Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A jó és a rossz gondolatokról

Beszélgetések

Az egyházatyák aszketikus szóhasználatában a „gondolat” jelenthet egyszerű gondolatot, amely az értelemben keletkezik, vagy pedig a jó vagy a rossz felé irányuló lelki mozgást, törekvést, amelyek mélyén egy irányító gondolat van. Ezen kívül a „gondolat” alatt érthetünk jó vagy rossz hajlamot is, amelyet az értelem, a lelkiismeret, az érzések és az akarat útján szereztünk meg.

by Paisziosz sztarec
10 Minute
Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A legrosszabb munkahelyeden is a legjobbat add magadból

Mi volt az eddigi legrosszabb állásod? A “legrosszabb” természetesen mindenkinek mást és mást jelent, de azért valószínűleg mindannyiunknak eszébe jut ilyenkor egy-két olyan munkahely, ami egyáltalán nem volt kedvünkre. Számomra az volt a legrosszabb, amikor értékesítő ügynőkként próbáltam dolgozni különböző helyeken, rövid ideig, úgy két-három napot mindegyik helyen. Az egyiknél például pórszívókat árultam előre egyeztetett ügyfeleknek, a másiknál enciklopédiákat kínáltam házalással.

by Robert J. Tamasy
5 Minute
Téveszme, kritika, összefoglaló írások

Szekularizmus – az itt és most vallása

A mai európai kultúra megértéséhez szükséges, hogy tisztában legyünk a szekularizmus szó valódi jelentésével. Ehhez először is meg kell különböztetnünk egymástól a szekularizáció és a szekularizmus fogalmát. Szekularizáció alatt általában azt a folyamatot értik, hogy a társadalmakban fokozatosan nő a vallásilag semleges közös tér, a magánszférába száműzve a vallásokat, intézményeikkel együtt. Ez a folyamat Európában látványos gyorsasággal ment végbe. A szekularizáció következtében a keresztény vallás a társadalmat szervező erőből muzeális épületekre redukálódott és marginális közösségekbe húzódott vissza.

by hal
3 Minute
Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A Papp válaszol – tüntetések, bocsánatos bűnök, lelki szegénység

Zoltán (Szentendre)

A nyolc boldogság közül számomra a Jézus által elsőként mondott a legkevésbé érthető: “Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa”. Mit jelent a lélekben szegénység?

Nagyon szeretem, ha valaki rátalál az Újszövetség legizgalmasabb helyeire: ezek közül az egyik a Boldogságmondások. Ez az „egészen szűk ösvény”, amin fölfelé kell kapaszkodni, ahol egyáltalán nem a könnyed gondolkodás uralkodik.

A Boldogságmondások misztériumát más szemszögből magyarázza a keleti és a nyugati Egyház. Klaus Demmer, német morálteológus úgy írja: a lelki szegénység mint legelső boldogságmondás egy „tételmondat”, az összes többi Boldogságmondás és a Hegyi beszéd tételmondata. A „lelki szegény” ellentéte az önelégültnek, beképzeltnek, gőgösnek.

by hal
8 Minute
Tanúságtétel

Megmaradtam hírmondónak

Hogyan találtam meg Istent a ruandai népirtás viharában

Immaculée Ilibagiza fiatal lányként három hónapon át egy kis fürdőszobában rejtőzve élte túl az 1994-es ruandai népirtást, melynek során elveszítette szüleit, testvéreit. Egyszerűen, őszintén, lebilincselően ír a családjáról, a félelmetesen kibontakozó eseményekről és mindenekfelett arról, hogyan tudott Isten jelenlétéből erőt merítve, megbocsátó szeretettel és reménységgel telve kikerülni a borzalmas megpróbáltatásokból.

by hal
2 Minute
Nyilatkozat a művi abortuszról
Vatikáni dokumentumok

Nyilatkozat a művi abortuszról

A művi abortuszról szóló határozatot a Hittani Kongregáció adta ki 1974-ben.

A bevezető gondolatok után a dokumentum a hitről, a hit fényéről beszél, majd a természetes ész fényét tárgyalja, annak erejét és világosságát. Ezt követően pedig az abortusz támogatóinak legtöbbet hangoztatott érveire reagál, s végül az erkölcsiség és a törvény összefüggéseit tárja elénk, melyek a konklúziót követ. Itt közöljük a dokumentum anyagának rövid összefoglalását.

by hal
7 Minute