A hősiességről szóló történetek minden korosztályt arra ösztönöznek, hogy bátran és kitartással cselekedjenek. Sajnos túl sokan ragaszkodnak ahhoz, hogy hősök nélküli világban éljenek.

Hunyadi János ritka karakter volt – egy igazi hős.

Ebben az idézetben jelezte elszántságát az oszmán törökök elleni harcra: „Elegünk van a rabszolgasorba taszított férfijainkból, a megerőszakolt asszonyainkból, az embereink levágott fejével megrakott szekerekből, a láncra vert foglyok eladásából, a vallásunk megcsúfolásából… Nem állunk meg, amíg nem sikerül kiűznünk az ellenséget Európából!”

A vereséget szenvedett társadalom

Hunyadi János nemesi család tagja volt, amely Románia Wallachia nevű régiójából származott. Születési dátuma bizonytalan, de általában 1406-ot szokták megadni. Születésének pontos helye szintén bizonytalan.

Abban az időben a keresztény Európát a terjeszkedő Oszmán Birodalom fenyegette. A törökök nagyon szerettek volna Dél-Európában terjeszkedni. Céljuk a Habsburgok fővárosa, Bécs volt.

Magyarország és a környező vidékek nemességét azonban ellepte a kishitűség. A muszlim terjeszkedés a keresztény Európában elkerülhetetlennek tűnt. Úgy gondolták, a legjobb, amit tehetnek, hogy jó üzletet kötnek az oszmán törökökkel.

Hunyadit apja, nagybátyjai és más nemesek képezték ki a hadviselésre. Katonai képességeit Magyarország déli határvidékén sajátította el, amely ki volt téve az oszmán támadásoknak.

Vallachia hadvezére

1441-ben Albert magyar király 35 évesen Erdély vajdájává (kormányzójává) nevezte ki. Úgy ismerték, mint „a vlachi fehér lovagot”.

Albert király általános mozgósítást hirdetett a nemességnek az oszmánok ellen, de kevés fegyveres nemes csatlakozott a harchoz. Hunyadi volt a kivétel. Rajtaütéseket vezetett az oszmán betolakodók ellen, és csetepatékban legyőzte őket, ami hozzájárult hírnevéhez.

Albert király 1439. október 27-én halt meg, vérhasban. A birodalom nemessége a koronát Vladiszlav lengyel királynak ajánlotta fel. Az új király 1441-ben Hunyadit Erdély vajdájává (kormányzójává) nevezte ki. Hunyadi azon az őszön sikeres betörést hajtott végre oszmán területre.

A győzelem első ízei

A következő év elején az oszmán szultán 70 000 embert küldött Erdélybe. Hunyadi mindössze 15 000 emberrel megsemmisítő vereséget mért a törökökre. Erőteljes támadó magatartása ellensúlyozta a muszlimok számbeli fölényét.

Hunyadi győzelmei az egész kereszténységben hírnevet szereztek neki.

1443. január 1-jén Eugén pápa új keresztes hadjáratot hirdetett. Vladiszlav király vezetésével 40 000 fős sereg vonult a harctérre, Hunyadi parancsnoksága alatt. Átkeltek a Dunán és elfoglalták Nist és Szófiát. E „hosszú hadjárat” sikere tovább öregbítette Hunyadi hírnevét.

Vereség Bulgáriában

Hunyadi első jelentős vereségét a várnai csatában szenvedte el. 1444. november 9-én késő este egy 60 000 fős oszmán sereg közeledett a városhoz nyugat felől. Eugén pápa legátusa gyors visszavonulást sürgetett. Hunyadi kijelentette: „Menekülni lehetetlen. Megadni magunkat elképzelhetetlen. Harcoljunk bátran és becsüljük meg fegyvereinket”.

Hunyadi egy 20 000 keresztesből álló sereget vetett be egy két mérföld hosszú ívben. A könnyű oszmán lovasság kezdte a támadást. A keresztény baloldal megállította az offenzívát. A szemközti oszmán szárny a magyarokat és a bolgárokat támadta. Amikor ezt a hullámot visszafordították, a muszlimok ismét támadásba lendültek. Hunyadi azt tanácsolta Vladiszlav királynak, hogy várjon, amíg két további lovasegységgel visszatérhet.

A fiatal király figyelmen kívül hagyta Hunyadi tanácsát. Ő és ötszáz lengyel lovagja megrohamozta az oszmán központot. Megpróbálták foglyul ejteni Murád szultánt, és majdnem sikerült is nekik. Sajnos Vladiszlav lova vagy csapdába esett, vagy leszúrták. A királyt megölték. Visszatérve Hunyadi csak annyit tudott elérni, hogy megszervezze a keresztény sereg demoralizált maradványainak visszavonulását.

Bár Hunyadi nem volt hibás, a várnai vereség megalázta őt. Hunyadi elindult, hogy új keresztes hadjáratot szervezzen. Levélben ostromolta a pápát és más nyugati uralkodókat 1445-ben. Követeket küldött, hogy segítséget kérjen az oszmánok ellen.

Folytatódó vereség

Eugeniusz pápa javasolta az oszmán hadjárat elhalasztását. Hunyadi erre válaszul kifejtette katonai stratégiáját a pápának, mondván, hogy „az erő mindig nagyobb, ha támadásban használják, mint védekezésben”.

Hunyadi 1448 szeptemberében 24 000 katona élére állt. Murád szultán október 17-én megtámadta Hunyadit. Ez a csata három napig tartott, és a keresztesek vereségével végződött. Durad Brankovics szerb despota rövid időre bebörtönözte Hunyadit.

A hivalkodóan keresztény despota – aki lányát Murád szultánnak adta feleségül – fontolgatta Hunyadi átadását a törököknek. Több magyar báró és prelátus azonban közbenjárt. Hunyadi 1448 decemberének végén visszatért Magyarországra.

Új keresztes hadjárat

A következő négy évben Hunyadi fáradhatatlanul dolgozott a keresztény erők egyesítésén.

1453 májusában a muszlimok elfoglalták Konstantinápolyt. Európa zúgott a haragtól. A dacos retorika azonban nem hozott tetteket. Egyszer Hunyadi, elkeseredve III. Frigyes császár tétovázásán, odakiáltott neki: „Elég a szavakból! Mutasd meg nekünk a tényeket, ha igazi keresztény vagy és igazi császár!” Frigyes ennek ellenére ingadozott.

Hunyadi azonban váratlan forrásból kapott segítséget. III. Callixtus 1455-ben lett pápa. Az első spanyol pápaként betöltött szerepe azért volt fontos, mert Spanyolország ekkoriban folytatta a Reconquista harcot, hogy kiszorítsa a muszlimokat Dél-Spanyolországból.

Callixtus pápa elküldte a hetvenéves ferences szerzetest és pápai inkvizítort, Kapisztrán Jánost, hogy hirdessen egy oszmánellenes keresztes hadjáratot. Németországban és Ausztriában csalódott, a szerzetes sikeresebb volt Magyarországon.

Kapisztrán 1456 júliusára nagy létszámú, bár rosszul kiképzett haderőt állított fel parasztokból és helyi vidéki földesurakból. Belgrád felé törtek előre. Bár gyengén voltak felszerelve, bővelkedtek a keresztény buzgalomban.

Győzelem Belgrádnál

Mehmet szultán a Duna és a Száva összefolyásánál fekvő Belgrádban látta a kulcsot európai uralmának kiterjesztéséhez. Belgrádon túl ugyanis semmilyen akadály nem akadályozhatta meg a törökök előrenyomulását Bécs, Európa központja felé.

Kapisztrán János parasztjait leszámítva Hunyadi csapatai szinte egyedül álltak.

Mehmet stratégiája Belgrád bekerítése volt. Csapatait az erődítménytől délre és keletre vonultatta. Abban a reményben, hogy északról elvágja a várost, a Dunán hajókat láncolt össze, hogy blokád alá vonja a folyót. Szerencsére Hunyadi és Kapisztrán csapatai elfoglalták a folyó nyugati oldalát, mielőtt Mehmet átkelt volna a Száván.

Hunyadi 200 hajóból álló flottát állított össze a Dunán. A flottilla július 14-én megsemmisítette az oszmán flottát. A folyót vörösre festette a török vér. Ez a diadal lehetővé tette, hogy Hunyadi csapatai bevonulhassanak Belgrádba.

Kapisztrán János átvezette parasztjait a Száván az oszmán hátországba. Ezzel egy időben Hunyadi kétségbeesett rohamot indított az erődből, hogy elfoglalja az oszmán tábor ágyúállásait. A sötétség közeledtével a törökök visszavonultak, mivel nem tudtak ellenállni a két irányból érkező támadásnak.

Az ostrom feloldása azonban nem jelentette a csata végét. A törökök július 21-én támadtak. Hunyadi visszaverte a heves támadásokat, és július 22-én betört a muszlim táborba. Mehmed szultán elhatározta, hogy ellenáll, de katonái fellázadtak, így kénytelen volt visszavonulni Belgrádból. Ez volt a török háborúk történetének egyik legjelentősebb győzelme.

Diadal és halál

A keresztesek győzelme egész Európában lelkesedést váltott ki. Hunyadi diadalát felvonulások ünnepelték a kontinens városaiban és településein.

Eközben a keresztesek táborában pestisjárvány tört ki. Hunyadi megbetegedett és 1456. augusztus 11-én meghalt.

Aeneas Piccolomini atya – aki 1458-ban II. Pius néven pápa lett – foglalta össze az uralkodó hangulatot, amikor Hunyadi halálhíre végigsöpört a kontinensen, amely nemrég még a nagy győzelemnek örvendett.

„Miután Belgrádnál legyőzte a törököket […], rövid ideig életben maradt, mielőtt betegségben meghalt. Amikor beteg volt, azt mondják, megtiltotta, hogy Urunk testét elvigyék hozzá, kijelentve, hogy méltatlan egy királyhoz, hogy egy szolga házába lépjen. Bár ereje fogytán volt, megparancsolta, hogy vigyék ki a templomba, ahol keresztény módon meggyónt, részesült az isteni Eucharisztiában, és a papok karjaiban átadta lelkét Istennek. Szerencsés lélek, hogy a belgrádi hősies akció hírnökeként és szerzőjeként is a mennybe érkezett”.

Kapisztrán János is a pestis áldozatául esett, két hónappal Hunyadi után, október 23-án halt meg.

Hunyadi történelmi öröksége

Mi volt Hunyadi János maradandó történelmi és erkölcsi jelentősége?

Történelmi öröksége nyilvánvaló. Ha a muszlimok elfoglalták volna Belgrádot, az Oszmán Birodalom könnyen elfoglalhatta volna Bécset – és még számos pontot azon túl. A Habsburg Birodalom e fővárosa feletti muszlim uralom megváltoztatta volna az európai történelmet.

Természetesen a muszlimok ismét megkísérelték volna bevenni Bécset, 1683 júliusától szeptemberéig ostromolták a várost. Ezt a támadást a jámbor lengyel Jan Sobieski visszaverte – ez egy másik történet egy másik napon. Hunyadi János példája azonban 230 évig visszatartotta a muszlimokat.

Tettének történelmi következményei csak egy része a történetnek. Hunyadi János pályafutása sokat mondhat a huszonegyedik századi keresztényeknek.

A vereség nem kell, hogy vereséggé váljon

Mindenekelőtt Isten képes megváltoztatni olyan eseményeket, amelyeket az emberek elkerülhetetlennek látnak. Ő nem kényszeríti rá akaratát az őt követőkre. Ehelyett megköveteli tőlük, hogy megfeleljenek az Ő kegyelmének, és működjenek együtt az Ő kívánságaival.

Hunyadi kortársai, a magyar nemesek be akarták adni a derekukat. Készek voltak „alkut kötni” a törökökkel. Azzal érveltek, hogy Hunyadi hajthatatlansága vereséget, katasztrófát és halált hozna. Hány ilyen nemet mondó [ember] van a mai világban?

Hunyadi pályafutása bizonyítja, hogy a korai vereségek nagy győzelmekhez vezethetnek, de csak elszánt vezetők jelenlétében. Hunyadi számára könnyű lett volna visszavonulni a várába az 1448-as koszovói vereség után. Ő azonban harcban maradt – és ennek eredménye lett a nagy belgrádi győzelem.

A támadás élén

Hunyadi a csapatai mellett harcolt. Fizikailag és lelkileg is a csapatai és az ellenség közé helyezte magát.

Hunyadi mindig magához ragadta a támadást, még akkor is – talán különösen akkor -, amikor [az ellenség] túlerőben volt. Tudta, hogy a támadó választhatja meg a csata idejét és helyét – ez hihetetlen előny.

Hunyadi azt is megértette, hogy az igazáért folytatott merész akciók gyakran sikeresek. De ennek előfeltétele, hogy tudjuk, hol találjuk meg az igazság és a jó ügyét. Hunyadit nem tévesztették meg a kényelmet kereső kortársai. A mai keresztényeknek is szilárdan kell állniuk az akadályok ellenére.

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2023. augusztus 25.