Közös ima előkészítése (Taizé)
Zsoltár
Jézus is imádkozta népe régi imáit. Ezekben a keresztények mindig megtalálták az élet forrását. A zsoltárok az összes hívő nagy közöségébe helyezik az imádkozót. Örömünk, bánatunk, Istenbe vetett bizalmunk, szomjúságunk, sőt még félelmeink is kifejezésre találnak a zsoltárokban.
Egyvalaki, esetleg két előimádkozó felváltva olvashatja, vagy énekelheti a zsoltár sorait. Minden vers után az egész közösség allelújával, vagy más énekelt akklamációval válaszol. A zsoltárt sorpáronként énekeljük. A sorok legyenek rövidek, bátran válasszuk ki a legérthetőbb verseket. Nem szükséges az egész zsoltárt fölolvasni. Ha lehet, az egybegyűltek az akklamáció záró akkordját tartsák ki, alátámasztva az előénekes vagy az olvasó zsoltározását. Ha a zsoltárt olvassuk, választhatunk hosszabb sorokat, de azok is legyenek könnyen érthetők.
Olvasmány
Az írások olvasása olyan, mintha közelítenénk ahhoz a „kimeríthetetlen forráshoz”, amelyben „Isten adja önmagát a szomjazó embernek” (Órigenész, II. század). A Biblia „Isten levele teremtményeinek”, hogy „fölfedezzék szívét az ő szavaiban” (Nagy Szent Gergely, VI. Század).
A rendszeresen együtt imádkozó közösségek a Biblia könyveit bizonyos rendszer szerint olvassák. De a hetente vagy havonta együtt imádkozó közösség válasszon inkább könnyen érthető, az imádság és az adott időszak témájába illő olvasmányokat. Az olvasmányokat a következő módon is kezdhetjük: „Olvasmány… könyvéből / leveléből”. Vagy: „Evangélium szent… könyvéből”. Ha két olvasmányunk van, az elsőt választhatjuk az Ószövetségből, az apostoli levelekből, az Apostolok Cselekedeteiből vagy a Jelenések könyvéből. A második mindig az egyik Evangéliumből legyen. Ebben az esetben az olvasmányok között énekeljünk egy meditatív éneket.
Az olvasmány előtt vagy után válasszunk olyan éneket, ami Krisztus világosságáról szól. Mialatt ezt énekeljük, gyerekek vagy fiatalok gyertyákkal előre jöhetnek és meggyújthatják az állványon álló húsvéti gyertyát vagy olajlámpást. Ez a jelkép arra emlékeztet, hogyha az éjszaka sötétje életünket vagy az emberiség életét be is borítja, Isten szerete soha ki nem alvó túz.
Ének
Csönd
Amikor szavakkal igyekezzük kifejezni Istennel való közösségünket, hamarosan lehetőségeink határaiba ütközünk. De szívünk mélyén, a Szentlélek által, Krisztus imádkozik, sokkal inkább, mintsem azt gondolnánk.
Bár Isten szüntelenül próbál bennünket megszólítani, soha nem akar semmit ránk erőszakolni. Isten szava sokszor szelíd fuvallatként, a csöndben szól hozzánk. Amikor csöndesen időzünk Isten jelenlétében, nyitottan a Szentlélek előtt, ez az elcsöndesedés már maga imádság.
Az elmélkedéshez vezető út nem az , hogy különböző módszereket alkalmazva próbáljuk megteremteni a belső csöndet, amely ürességet eredményez. Inkább gyermeki bizalommal hagyjuk Krisztust imádkozni bennünk, és egy napon fölfedezzük: szívünk legmélyén ott lakozik.
A közös imádság folyamán a legjobb egyetlen csöndes időszakot tartani (5-10 perc), mint azt rövid szakaszokra széttördellni. Ha a jelenlevők nincsenek hozzászokva a csendhez, segít, ha még az ima a előtt röviden elmagyarázzuk a csönd szereepét. Vagy rögtön a csöndet bevezető ének után valaki bemondhatja a mikrofonba: „Az imádságot most néhány perc csönddel folytatjuk”.
Könyörgések vagy dicsőítő litánia
A rövid kérésekből vagy felkiáltásokból álló imádság, amelyre közös választ éneklünk, és a válasz befejező akkordját kitarthatjuk olyan, mint az egész liturgia szívében lángoló „tűzoszlop”. A másokért való imádság kiterjeszti imánkat az egész emberiségre. Istenre bízzuk minden ember örömét, reményét, bánatát és szenvedését, különösen az elhagyatottakét. A dícsőítő imával ünnepélyesen kifejezhetjük mindazt, amit számunkra Isten jelent.
Egy vagy két ember felváltva, szólaltatja meg a kéréseket vagy a dicsőítő felkiáltásokat, melyeket Kyrie eleison, Goszpodi pomiluj (Uram irgalmazz), vagy Adoramus te o Christe (Dicsőítünk téged, Krisztus) vezet be és követ. A leírt könyörgések befejeztével hagyhatunk időt azoknak, akik saját szavaikkal szeretnének imádkozni. A rögtönzött ima rövid legyen, és közvetlenül, Istent szólítsa meg, ne adjon teret saját véleménynek vagy eszmefuttatásnak. A személyes könyörgésekre is ugyanazt a választ énekeljük.
Miatyánk
Befejező ima
Énekek
Az imádság végén az éneklést folytathatjuk. Egy kis csoport alátámaszthatja azok éneklését, akik tovább szeretnének imádkozni.
Másokat meghívhatunk beszélgetésre, amely során közösen elmélkedünk egy bibliai szövegről, például a „Bibliai elmélkedéseket” használva. ’A hit forrásaihoz’ rovatban minden hónapra egy „Bibliai elmélkedés” található, ami a Biblia egy szakaszának csöndben és beszélgetésben való földolgozása. Pénteken kereszt körüli imádsággal, szombaton a föltámadás megünneplésével folytathatjuk az imaórát.
Létrehozva 2011. november 25.