A római katolikus naptár szerint ma ünnepeljük Nursiai Szent Benedek  rendalapító apát, Európa fővédőszentjének ünnepét. A bencés rend alapítója maradandót alkotott: templomot, kolostort épített, támogatta az arra rászorultakat, egyúttal megalkotta a bencés rend Reguláját, ami a latin rítusú szerzetesrendek szabályainak alapjává vált.

Egyúttal a VI. században, amikor is nem volt egyértelmű az út tovább (barbár törzsek uralma versus kereszténység) Benedek életművével ahhoz járult hozzá, hogy Európa a kereszténységre alapozott kulturális gyökérrel lépjen tovább. Ezért is válhatott 1964-ben Európa fővédőszentjévé. Ma amikor sokan Európa kríziséről is beszélnek, érdemes megfontolni, hogy mit jelent a benedeki örökség, mit jelent a benedeki opció (“Benedict option”).

Összefoglalhatnám egyszerűen (részben édesapámat is idézve), hogy a benedeki örökség lényege, hogy “dolgozni kell”! Teljesen kifejtve “Ora et labora”! “Imádkozzál és dolgozzál”. Persze ettől komplexebb a történet. A benedeki opció modernkori felelevenítőjeként az általam olvasott irodalomban többniyre Rod Drehert emlegetik, aki mint a barbarizmusból való kiszakadásként emlegeti a benedeki opciót. De ettől azért többről van szó, ahogy Jared Staudt egy cikkében megfogalmazza a benedeki hagyománynak a lényegi tartalmát, amire nemcsak szerzetesek építhetik életüket. Ennek a következők az alappillérei: (1) az élet és stabilitás rendezett módja, (2) a liturgia (istentisztelet) központi szerepe, (3) vendégszeretet és egyszerűség, (4) kultúra, (5) csend és szemlélődő imádság, (6) tekintély és közösség. Ez nem kivonulást, hanem értékvezérelt “bennmaradást” jelent, Staudtot idézve: koherens, egyszerű és imádság központú életet a modern világban. XVI. Benedek pápa is, amikor Európa problémáiról beszélt, akkor a Szent Benedeki örökség szellemében adott iránymutatást a megoldás irányába.

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2015. július 13.