Ugyanígy Jézus esetében sem az volt a probléma, hogy kenyeret akart enni a böjt után, de egyszerűen nem ez volt az Atya tervében. Jézus így válaszolt: “Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével; amely Isten szájából származik” (Mt 4,4) . Jézus nem akarta függetleníteni magát az Atya akaratától, és nem fogadhatta el a Sátán ajánlatát még akkor sem, ha nagyon kívánta a kenyeret. Jézus olyan életpéldát adott, amelyben teljesen az Atyaisten akaratától függött az élete (Jn 5,30; 6,57; 8,42; 14,10, 17,7).

Amikor a Sátán testi kívánságokkal kísért, akkor azt szeretné, hogy testi szükségeidet Isten akaratán kívül eső módokon elégítsd ki. Az étkezés szükséges és helyes dolog. Az viszont vétek, ha túl sokat eszünk, ha nem a megfelelő ételeket vesszük magunkhoz és megengedjük, hogy a hasunk diktáljon. A szex Isten szándéka szerint csodálatos és jó, de a házasságon kívüli nemi élet, a homoszexualitás és az önző módon megélt szex már túllépi a kereteket, és megkötözöttséghez vezet. Minden esetben testi kívánságok csábítanak, amikor úgy érzed, hogy jogos testi szükségeidet Istentől függetlenül kell kielégítened.

A testi kívánságok jönnek és kísértenek. Ha ellenállsz, ezzel kijelented, hogy Istenre hagyatkozol testi szükségeid terén. Ez pedig annyit jelent, hogy “a szőlőtőn” maradsz, ahhoz a forráshoz kapcsolódsz, amelyről Jézus a Jn 15,5-ben beszél. Ha viszont engedsz a kísértésnek ezen a területen, akkor hívő életed nem lesz gyümölcsöző, mert Krisztus nélkül semmit sem cselekedhetsz.

A szem kívánsága

A kísértés második fajtája egy hazugság, amelyen keresztül a Sátán Ádámhoz és Évához férkőzött. Hazudott az Isten elleni engedetlenség következményeit illetően. Isten megmondta, hogy az engedetlenség halállal jár, a Sátán viszont azt mondta, hogy “dehogy haltok meg” (Ter 3,4) . A Sátán Éva önfenntartási ösztönét védte ki, azt a hamis biztonságot keltve benne, hogy Isten tévedett, amikor a bűn következményéről beszélt. A Sátán így biztatta Évát: “Ne hallgass rá; tedd, amit jónak látsz”. Éva szemei előtt a tiltott gyümölcs tetszetős volt (6. vers), tehát Ádámmal együtt figyelmen kívül hagyta Isten parancsát csak azért, hogy saját belátása szerint szolgálja saját látszólagos érdekeit. .

A szemek kívánsága alattomosan fordít el bennünket Isten Igéjétől, és felőrli Istenbe vetett bizalmunkat. Szemünk előtt lebeg mindaz, amit a világ nyújt, és jobban kívánjuk azt, mint az Istennel való kapcsolatot. Több hitelt adunk saját kilátásainknak, mint Isten parancsainak és ígéreteinek. Szemünk kívánságai túlfűtenek bennünket, mindent megragadunk, amit csak tudunk, és azt hisszük, hogy feltétlenül szükségünk van rá. Így saját magunkat is becsapjuk, mert azt hisszük, hogy azt Isten is nekünk szánja. Tévesen hisszük, hogy Isten semmi jót nem akar megtagadni tőlünk, ezért sóvárogva követeljük magunknak a bőséget.

Nem bízunk Istenben teljes szívvel, inkább hagyjuk, hogy eluralkodjon bennünk az a lelkület, ami Istentől azt követeli, hogy Ő “bizonyítson”. Ez volt a lényege annak is, amikor a Sátán Jézust másodszor kísértette meg: Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat (a templom kiszögelléséről), mert meg van írva: Angyalainak parancsot ad, és azok tenyerükön hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe” (Mt 4,6) . Jézus azonban nem ment bele a Sátán “na most mutasd meg” játszmájába. Így válaszolt: “…meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet” (7. vers).

Életemnek egy szakaszában lelkipásztorként szolgáltam. A gyülekezet néhány tagja nem szándékosan ugyan, de engedett annak a kísértésnek, hogy kipróbálja Istent. Egyik nagyon kedves barátom rákos lett és haldoklott. A gyülekezetben azonban elterjedt az a hír, hogy egymástól függetlenül négyen is azt állítják, hogy Dick nem fog meghalni, mivel Isten megígérte, hogy életben marad. Többen is így kiáltottak fel: “Hát nem csodálatos, hogy Isten meg fogja gyógyítani Dicket?” Dick azonban három hét múlva meghalt.

Ha valóban Isten jelentette ki négyüknek, hogy Dick nem fog meghalni, akkor milyen fényt vet Istenre ez a kudarc? Hazuggá teszi Őt. Hazug lenne hát Isten? Természetesen nem; Ő az igazság. Minden hazugság a hazugság atyjától származik; magától a Sátántól. Megtévesztő szellemek hazugságot terjesztettek Dickről azért, hogy megpróbálják tönkretenni a gyülekezet Istenbe vetett bizalmát.

Isten nincs nekünk lekötelezve: Ő egyedül önmagának tartozik elszámolással. Képtelenség olyan okosan megfogalmazni egy imát, hogy Istentől kicsikarjuk a választ. Ez nemcsak eltorzítaná az imádság lényegét, hanem abba a helyzetbe hozna bennünket, ami egyedül Istent illeti. Az igaz ember Isten írott Igéjébe vetett hitből él, és nem követeli Istentől, hogy bizonyítson Önmaga mellett, és válaszoljon szeszélyes kívánságainkra, ha mégoly nemesnek tűnnek is azok. Minket kell próbának alávetni, nem Istent.

Az élet kevélysége

A kísértés harmadik csatornája a New Age mozgalom lényege: a kísértés arra vonatkozik, hogy mi irányítsuk a saját sorsunkat, uraljuk a világunkat és mi magunk legyünk saját magunk istenévé. A Sátán csillapíthatatlan vágyat ébresztett Évában a tiltott gyümölcs után: “Hanem jól tudja Isten, hogy ha esztek belőle, megnytlik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó és a rossz” (Ter 3,5). A Sátán úgy adta elő javaslatát, hogy túlzott módon célozta meg az Isten által adott készséget, hogy uralkodjunk. Azt sugallta: “Ne elégedj meg azzal, hogy Isten uralma alatt uralkodsz, hiszen megvan benned az a lehetőség, hogy olyanná legyél, mint Isten.” Éva meggyőződött arról, hogy “kívánatos a fa… mert okossá tesz” (6. vers), és Ádámmal együtt evett is róla.

A Sátán azt ígérte az emberpárnak, hogy olyanok lesznek, mint Isten. Ez nem más, mint hazugság. Ádám és Éva bedőltek a kísértésnek, azonban nem lettek e világ isteneivé, ahogy a Sátán ígérte nekik. Sőt azt a lehetőséget is elvesztették, hogy Isten irányítása alatt uralkodhassanak. Helyettük értelemszerűen a Sátán lett e világ istene, pontosan úgy, ahogy kitervelte.

A Sátán Jézussal is kipróbálta ezt a trükköt: “Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta: Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem” (Mt 4,8-9). Jézus nem kérdőjelezte meg, hogy jogosan ajánlja a Sátán ezt a világot és annak minden dicsőségét. Ajánlhatta ezeket, mivel Ádám és Éva az első kísértéskor átjátszotta őket az ő kezébe. Ha viszont komolyabban belegondolunk, elég nevetséges volt a Sátán felajánlása. Ugyan miért lett volna Jézus számára csábító az, hogy a Sátánt imádja cserébe e világ uralmáért, amikor az egész világegyetem az Övé! Tehát így válaszolt: “Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj” ( 10. vers) .

Az élettel való kérkedés arra csábít, hogy elforduljunk Istentől, ne Őt imádjuk; le akarja bennünk rombolni az Iránta való engedelmességet; és rá akar venni arra, hogy mi magunk irányítsuk a saját életünket. Tisztában kell lenned vele, hogy az élettel való kérkedés kísért, amikor úgy érzed, hogy Isten segítsége és iránymutatása nélkül is elboldogulsz az életben, és nem kell megkérdezned a véleményét, nem kell meghajtanod a térded senki előtt. Azt hiszed talán, hogy önmagadat szolgálod, valójában azonban a Sátánt imádod és szolgálod minden olyan esetben, amikor nem Istent szolgálod és nem Őt imádod. Pontosan ez az, amire a Sátán mindennél jobban áhítozik. Életedet azonban az Isten iránti imádó alázat és engedelmesség kell, hogy jellemezze {1Pt 5,5-11, Jn 15,8-10).

Ne felejtsük el; hogy a kísértés e fajtái három fő területre irányulnak: 

1. Isten akarata az életedben, amely Istentől való függésben nyilvánul meg; 

2. Isten Igéje az életedben, amely az Úrba vetett bizalomban nyilvánul meg; 

3. Isten imádása az életedben, amely Isten iránti engedelmességben fejeződik ki. A Sátán ellened irányuló minden kísértése ezeket a területeket ostromolja. Ellenségünk megfigyeli, hogy melyik a leggyengébb pontod, és ott fog kísérteni; ahol nem vigyázol.

Létrehozva 2021. június 27.