(egy listalevélből)
„A héten betévedtem egy nagyobb vidéki könyvesboltba. Persze hosszú polcokat töltöttek meg a New Age-es könyvek, sokkal hosszabbakat, mint a vallás, filozófia, történelem polcai. Amíg odabent válogattam, egy hölgy jó hangosan meg is kérdezte az eladót, hogy „Ugye a Da Vinci kód a szerző legjobb könyve?”
(részlet a szerző Lelkiségek, mozgalmak, közössége, utak c. írásából)
A katolikus lelkiségi mozgalmakról, különösen a II. vatikáni zsinattól kezdve, egyre erősödő hangok, vélekedések fogalmazódtak meg az egyházban. II. János Pál pápa a zsinati tavasz gyümölcsének nevezi őket. Az 1985. évi püspöki szinódus pedig záródokumentumában ezt rögzíti: „Az apostoli mozgalmak és az új lelkiségi mozgalmak, ha az Egyházzal teljes közösségben maradnak, a jövő igen nagy reménységeivé válhatnak.” Néhány pap és főpap véleménye szerint viszont az lenne a legjobb, ha az egyház szervezetével azonosulva visszatérnének a plébániai életbe, oda integrálódva hasznosítanák magukat anélkül, hogy saját identitásukat hangsúlyoznák.
A napjainkban gazdasági alapokon összehozott Európai Uniót jóval megelőzte a latin kultúra szellemi Európája. Akkor az eszméknek volt értéke, ma a pénznek – írta Czirják Árpád 2008-ban. A latin kultúra szellemi Európája a kereszténységből forrásozott, s a szegényekkel való szolidaritásnak csak eszköze volt a pénz. Az érték maga az ember volt, akinek megváltásáért az Isten Fia emberré lett.
Jeffrey Cornwall és Michael Naughton könyve gyakorlati tapasztalatokon keresztül mutatja be, hogy a vállalkozás lehet erényes szakma. Jó vállalkozónak lenni: kihívás. A vállalkozóknak akkor lehet nagyobb esélyük a ha megtanulják egyensúlyban tartani a munkát és a magánéletet és beépítik az erényt üzleti modelljükbe.
Tíz dolog: a remény, az inkvizíció, a kereszteshadjáratok, a Svájci Gárda és a Francia Idegenlégió, a művészet, a szabadság, a szentek, az egység, a szentségek és igazság – állítja a Crisis Magazine-on megjelent cikkében H. W. Crocker III.
Briege nővér röviddel gyógyulása után kapta meg a gyógyítás adományát. Négy évtizede öt földrészen végzi szolgálatát katolikus egyháziak és világiak körében, de régóta tudja: a legnagyobb gyógyulás az, ami a szemnek láthatatlan.
…aki sok pofont kapott mostanában, s azt hiszi, hogy összedőlt a világ. Pánikba esett, menekülne bárhova, ki ebből a romlott világból. Ahogy ő mondja, Nicaraguába. Megvilágosodni bárhol lehet!
Kell-e félnünk az iszlám hódításától? Mit keres egy katolikus pap a hinduista Indiában? És mitől javultak meg egy orosz börtön lakói? A válaszokat Zakariás atyától tudtuk meg, aki Indiából jött Magyarországra, s nemrég a nagykanizsai Jézus Szíve templomban tartott lelki napot.
„persze a gonosz szeretné elhitetni, hogy te értéktelen vagy, meddő föld, üres puszta. Azt hazudja, hogy benned nincsenek igazgyöngyök, kár elmerülnöd önmagadban, úgysem találsz ott semmit.
A középkori kereszténység nagy jelentőséget tulajdonított a képzeletnek, és alapvető eszköznek tartotta a tekintetben, hogy az európai népek közvetlen kapcsolatban maradjanak a hit valóságaival.
A Mózesi törvény elrendelte, hogy ha egy embernek a bőrén duzzadás, fénylő folt keletkezik, vizsgálják meg és állapítsák meg, hogy leprás-e. Jézus is azt mondta a meggyógyult embernek, hogy menjen el a paphoz, aki meg fogja állapítani, hogy a beteg már meggyógyult. Ma is úgy helyes, ha betegnek érzi magát valaki, akkor orvoshoz megy. Sőt, igénybe veszi a korszerű kivizsgálás gépeit. Például: CT-vizsgálatnak veti magát alá. Az ötödik parancs értelmében az egészségünket védenünk kell. Bár vannak, akik túl sokszor is vizsgáltatják magukat, de nem kevesen vannak, akik elhanyagolják egészségüket, és nem mernek szembenézni a már bennünk rejlő bajjal.
Interjú Nobilis Márióval, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatójával
A sátán azt a kötelességet rója az emberekre, hogy öljenek, lopjanak, csaljanak, hazudjanak. Nincs más lehetőség ebben a helyzetben, mint kijátszani a Jézus-kártyát. Magyarországon az a baj oka, hogy nem tudunk közös nevezőre jutni, pedig két tört szám összeadása csak akkor lehetséges, ha a nevezőben ugyanaz a szám van. A nevező nem szaporodik, csak a számláló. Legkisebb közös többszörös csak Jézus lehet, de nekünk mintha nem kellene – mondta lapunknak Balczó András olimpiai és világbajnok öttusázó, a nemzet sportolója.
Elvek nélküli politika Munka nélküli gazdagság Öntudat nélküli élvezet Jellem nélküli tudás Erkölcs nélküli kereskedelem Emberség nélküli tudomány Áldozat nélküli