„Megjegyzem, nincs azoknak igazuk, akik azt mondják, szükséges elvégezni az agykontroll tanfolyamot ahhoz, hogy igazán meglássuk, miért elfogadhatatlan a hívő ember számára. Szerintem egy keresztény értékek mentén gondolkodó ember … biztos ítéletet alkothat a módszerről”. (Juhász Zoltánné Aranka, volt természetgyógyász)
Dr. Barsi Balázs OFM homiliája Szécsényből, 2023. június 25.
A Római Katolikus Egyház tanításának összefoglalása
Megjelent franciául 1992-ben, magyarul 1995-ben. A hivatalos latin szöveg 1997. VIII. 15-én jelent meg. Ennek alapján készült az itt olvasható szöveg, figyelembe véve az előző fordítást is.
„Imádkozzatok, testvérek, hogy az én áldozatom és a tiétek elfogadható legyen a mindenható Atyaisten előtt.”
„Fogadja el az Úr kezedből az áldozatot nevének dicséretére és dicsőségére, úgy a mi javunkra, mint az egész Szent Egyházának javára.”
Ez a két összetett mondat nagyszerűen összefoglalja a szentmiseáldozat lényegét. A felajánlás ugyanis elővételezi az eucharisztikus imádság, a misekánon legfontosabb gondolatait és egyesíti a hívek áldozatát Krisztus áldozatával, amely a kánon alatt megy végbe.
Bár a Knock-i csendes jelenés során a Szűzanya, Szent József és Szent János egy szót sem szóltak, a látomás hangosabban szólt, mint a szavak, melyek ékesszóló üzenetet hordoztak, egyesítve a földet és az eget.
Egy esős estén, 1879. aug. 21-én tizenöt személynek volt egy kétórás látomása a Keresztelő Szent János templom homlokzatán, egy szerény faluban (Knock, Mayo megye, Írország). Bárki is jött, látta. 5-75 év közöttiek voltak és elismerték, hogy ugyanazt a vallásos élőképet látták.
Sok család számára a zene beleszövődik kapcsolataink és emlékeink szövetébe. Az én családomban (Jane) semmi sem állítja meg úgy a vitát, mint amikor valaki bekapcsolja a testvéreim gyerekkori kedvencét, a 60-as évekbeli The Kingston Trio folk-együttest, és nincs karácsony addig, amíg nem hallgattuk Alan Jackson „Let it be Christmas” című számát, és nem énekeltük együtt kissé félhangosan.
Sokan vannak, kik egyáltalában nem ismerik, s még többen, akik nem tudják kellőképp méltányolni azon kiváló búcsúengedélyt, melyben a Szentatya, X. Pius pápa, az egész világ katolikus híveit 1904. március 9-én részesítette. E füzet röviden kifejti ezen búcsúengedély mibenlétét, nagy előnyeit és egyszersmind elmondja keletkezésének történetét.
Röviden: a Szentatya az összes hívők számára haláluk órájakor megnyerhető teljes búcsút engedett azon csekély föltétellel, hogy valamikor életükben, tetszés szerinti napon, méltó szentgyónás és áldozás után buzgó, őszinte szívvel ezen rövidke imát elmondják: „Oh édes Istenem, teljes megnyugvással és készségesen fogadom már most a halál azon nemét, mely neked tetszik, az összes velejáró gyötrelmekkel, szenvedésekkel és fájdalmakkal együtt”.
Észrevettem, hogy megpróbálják kiterjeszteni a mandalák értelmezését szinte minden geometrikus alakzatra, pl. egy gótikus templomablak, vagy egy hókristály is lehet „mandala”, azt üzenve, hogy a mandalák nem egy valláshoz kötődnek és „természetesen” részei az életünknek, hisz a természet is produkál ilyent.
/Forrás – Nagybetűs kiemelések tőlem. D.K./
A „mandala” szó a szanszkritból ered, tehát keleti eredetű (ha az ember eltekint attól, hogy a brahmanista hagyomány esetleg druida /Ram/ eredetre vezethető vissza). A legtöbb ember tudatában a mandala a mai napig szorosan a Kelethez kapcsolódik. Ez viszont nem jelent kizárólagosságot, ahogy a gótika rózsaablakai tanúsítják, tehát nem kéne azt kizárólag kelet sajátjának tekinteni, hiszen a mandalák minden kultúra eredeténél, minden ember gyökereiben ott vannak.
(még ha váratlanul is érkezik)
Szent Józsefnek volt a legboldogabb halála a világtörténelemben, oldalán Jézussal és Máriával.
Sokan mondták nekem, hogy inkább azonnal vagy álmukban halnának meg, mint hogy végigszenvedjenek egy hosszú betegséget vagy időskori legyengülést.
A Tibetből származó, mosolygó istenkirály hosszú ideje a világ egyik legismertebb személyisége. Mióta 1989-ben a dalai lámának ítélték a béke Nobel-díjat, a buddhista vezető mindenütt szívesen látott vendég. 2000 őszén hazánkba is ellátogatott, ahol nemcsak két nagyszabású rendezvény előadója volt a Nemzeti Sportcsarnokban, hanem Pannonhalmán magas rangú katolikus egyházi vezetőkkel is találkozott közös imára és eszmecserére.
A válások aránya az égboltra tör, a házasságtörések száma megfékezhetetlen: nem házas élettársi kapcsolatok, apa vagy anya által elhagyott gyermekek, „azonos neműek szövetsége”, akik gyermekeket adoptálnak és ezt a „modern családnak” nevezik, az otthont letámadó pornográfia, ami erős megkötözöttséghez és teljes elidegenedéshez vezet a család többi tagjától – madártávlatból nézve ilyen a családok állapotának mai helyzete.
Mindazonáltal Jézus Krisztus követői felemelik a transzparenst a REMÉNY felirattal. A remény egyike azon három teológiai erénynek, melyek a keresztség pillanatában bejutnak a lélekbe: a hit, a remény és a szeretet.
(LifeSiteNews) – A hét elején megjegyeztem itt, hogy a gender ideológia népszerűsítése a médiában aláássa a sajtóba vetett közbizalmat – ez a tény szinte teljesen hiányzik a negyedik hatalmi ágba vetett hit összeomlásáról szóló vitákból. Amikor izmos, szakállas, tépőfogú erőszaktevőkről szóló történetek „she/her” [nőnemű] névmással jelennek meg, és az újságírók „Janice”-nek nevezik a bűnözőket, akkor természetesen kétségbe vonják ugyanazon kiadvány többi történetének a megbízhatóságát. Ha a sajtó hajlandó hazudni egy ilyen nyilvánvaló dologról, akkor elgondolkodunk, vajon miről hazudnak még?
Részletek Dr. Gerhard Bergmann „Jézus Krisztus, Mohamed, Buddha vagy a hinduizmus” c. könyvéből
(A Szent Margit Lap 65-66., 69-71. számában megjelent cikkek nyomán.)
Egy rokonszenves, főiskolai hallgató nem akadékoskodva, becsületes tudásvágytól indítva kérdezi: „Mondja kérem, miért legyek én épp keresztény? Nem lehetnék éppúgy buddhista vagy mohamedán is?”
“Maga a zsinat volt az, amely a különböző pontokra vonatkozó tanbeli kétértelműségével létrehozta a hermeneutikai problémát.”
Hogyan jutottunk a mai egyházi helyzetig és mi várható? Két fontos kérdés, amelynek megválaszolásában segít ez a visszatekintés is a Humanae Vitae enciklika kapcsán kibontakozó lázadás vezéralakjára, a sokak által ünnepelt Suenens bíborosra. Ez volt az a lázadás, amelyben egész püspöki karok, sőt a pápa iránt külön engedelmességi fogadalommal elkötelezett jezsuita rendi vezetők szálltak szembe VI. Pállal, megtagadva az Egyház tanítását. Ha lesz megoldás, akkor vele párhuzamosan megtörténik majd a döglött ló döglöttnek nyilvánítása és további noszogatásának abbahagyása. Ennek belátásában is segíthet ez az írás P. Serafino M. Lanzetta tollából, még 2018-ból, amikor a döglött ló másik szinodális noszogatása volt aktuális.