Az igazi különbség nem az, hogy a boldogtalan családokban van bűn, a boldogokban pedig nincs. Egy családterapeuta gondolatai: „A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.” Tolsztoj Anna Karenyinájának első mondatát gyakran idézik – pedig talán nem is teljesen igaz.
Sok kifogás esik manapság a böjt, a penitencia, az önmegtagadás ellen ; sokan fölpanaszolják a böjti törvény nehézségeit a munka s az élelmezési viszonyok bonyolultsága miatt, s azt hajtogatják, hogy inkább a belső érzületet kell művelnünk, mint a böjtöt sürgetnünk ; mindezekkel szemben szívesen elismerjük, hogy sok esetben — mint később fölsoroljuk — a böjti törvény tényleg nem kötelez és sokan bizonyos körülmények miatt ki is vannak véve alóla; de mindenekelőtt hangoztatom, hogy ki a böjtről helyesen akar ítélni, s ki ezt az ősrégi, keresztény gyakorlatot jól akarja méltányolni, annak előbb bele kell hatolni a bűnét bánó s a bűnért vezeklő kereszténységnek szellemébe, — annak előbb látnia kell mindazt, amit azok látnak, kik minket önmagunkbatérésre, penitenciára, bánatra, böjtre buzdítanak, — annak előbb az örök, szent remény magaslataira kell hágnia s átéreznie az örök üdvösség vágyát, s az örök kárhozat borzalmát, hogy a bűnt magában letörni s az elkövetett bűnökért elégtételt s engesztelést nyújtani tudjon.
Az internet felhasználási módja sokrétű. Ki milyen, úgy is használja. Olyan mint egy kés. A késsel kenyeret is lehet szelni, de el lehet venni valakinek az életét is.
A hálón sokféle indulatú, akaratú ember találkozik virtuálisan. Ez a találkozó létrejöhet a testi valóságban is. Az már egészen más.
Az Oltáriszentségről és a méltó szentáldozásról szóló Dominus est (Az Úr az) és Corpus Christi (Krisztus Teste) című könyvek által világhírűvé vált püspök tanítását – a Szent István Társulat és a Stella Maris Alapítvány jóvoltából – korábban Magyarországon is nagy érdeklődés fogadta.
A záró mise recessziós része a Los Angeles-i egyházmegye hitoktatási kongresszusán, melyen Jose Gomez bíboros elnökölt. Forrás: gloria.tv
Jacques Bernard, a Lille-i Katolikus Egyetem szentírásmagyarázat-tanára a káromlás szó eredetéről és természetéről is értekezik írásában, amelyet a La Croix katolikus lap közölt.
Amikor a Hetvenek görögre fordították a héber nyelvű Bibliát, három elég különböző fogalmat vontak össze a káromlást jelentő blaszfémia eredetijét képező blasphemein szóba. Az első a Naqav, ami azt jelenti: „kimondani Adonáj teljes nevét”, ami szigorúan tilos volt a zsidók számára, hiszen a név által magát az Úr személyét, a lényét illetjük. Éppen ezért volt tilos Istent ábrázolni is.
Szőke Tibor isteni szerencsének érezte, amikor megüresedett a körzet a pécsi György-telepen. Egy hónapja járja nap mint nap a lepukkant
Áll a Kereszt az ég alatt,
A föld felett.
Tajtékot ver lába körül
A gyűlölet.
Alul halálos gyűlölet,
Fölül halotti csend.
Föld kiveti, s be nem veszi
Az ég sem odafent.
Ember Fia, Ember Fia,
Egyedül vagy a puszta végtelenben!
– Én Istenem, én Istenem,
Miért hagytál el engem?
1. Jézus Pilátus előtt – halálra ítélve
Mennyi ítélet, ítélkezés hangzott már el közösségünkben. Papok, hívek egy-más felé, oda-vissza. Hány halálos ítélet! Leírva, megbélyegezve a másik! Hányszor csöndben maradhattam volna és nem tettem!
Segíts Urunk, hogy az ítélkezések eltűnjenek közösségünkből, tudjunk hallgatni, csendben maradni!
Amerikai anzix az Acton Intézet 10. nyári kurzusáról – megjelent a Görögkatolikus Szemlélet 2015. téli számában
Azt hiszem minden laikus foglalkozást űző ember számára fontos kérdés, hogy hitét hogyan tudja összeegyeztetni a foglalkozásával, találóbban megfogalmazva civil foglalkozásunkkal hogyan tudjuk hitünket építeni, hitvallásunkhoz hozzájárulni. Én is ezt keresem régóta, ami közgazdászként nem mindig egyszerű, sőt néha kifejezetten nehéz.
Orlando di Lasso 1584-ben komponált bűnbánati zsoltárai, a Psalmi Davidis poenitentiales a zeneirodalom talán legszebb műve, amely a hét bűnbánati, Dávid királynak tulajdonított zsoltár reneszánsz zenei feldolgozása.
Nagy és kitűnő komponista, aki közel negyven esztendőt töltött a bajor herceg udvarában. Több kötetnyi latin és francia nyelvű művét adta ki, tehetsége elmélyült és kifinomult.
„Minden sötét időszak után örömünk megalázottsággal keveredik össze – Ha csak örömünk van, kérdés, hogy hallottuk-e egyáltalán Istent -, örülünk annak, hogy hallottuk a szavát és megaláz, amiért olyan sokára hallottuk meg: „Milyen nehezen értettem meg! Pedig Isten napokon és heteken át mondta.” Most adhatja meg Isten neked a megalázkodás ajándékát és vele együtt a szívnek azt a szelídségét, amely most már mindig kész Istenre figyelni.” (Oswald Chambers)
