Beszéljük meg!” címmel sorozatot indítunk, melyben életünk alapvető kérdéseiről, hívőt és nemhívőt egyaránt érintő témákról hallgatjuk a pszichológia és a
Az újszülöttnek a régi vicc is új. Sőt, neki még a régi német medicina is új. Mert az a módszer, amivel újabban (s sajnos, egyre gyakrabban) új német medicina néven találkozunk, már nem is annyira új: több mint 30 évvel ezelőtt találta ki egy német származású orvos. A világ számos részén már lecsengőben van, nálunk most tombol divatja.
És meglepő módon Ryke Geerd Hamer agyszüleménye olyanok számára is hihetőnek tűnik, aki végzettségükből adódóan fel kellene ismerjék abszurditását. Szerencsére, az ilyen „szakemberekből” nem sokan ténykednek hazánkban.
Sok esetben előfordul, hogy előbb beszélünk, és csak utána gondolunk bele, hogy mit is mondtunk valójában. Jó esetben észrevesszük és korrigálunk, de van, hogy fel sem tűnik, mekkora ereje van egy-egy kimondott szónak. Ráadásul egészen más, ha az ember egy felnőtt társának tesz valamilyen meggondolatlan kijelentést, mint ha egy gyermeknek. Hisz egy gyerek – pláne, ha még egészen kicsike – feltétel nélkül elfogadja, amit hall, főképp mert a szüleitől hallja.
Szeretek gyalogolni… Egyedül is… Ilyenkor nem csak rendeződnek gondolataim és visszatalálok belső békémhez, de tanulok is… Mindentől és mindenkitől… Leginkább a tájtól…
Ezúttal egy ősrégi, keményre taposott, itt-ott nagy kövekkel borított úttól, amelyre magam sem tudom, hogyan tévedtem…
– Vajon mi a titkod? – kérdeztem csak úgy magam elé merengve.
Nagy csodálkozásomra megszólalt, és olyan készségesen válaszolt, mintha már nagyon régóta várta volna, hogy valaki megszólítsa.
Hogyan ismerhetjük fel a lelki megmozdulásokat, abból a célból, hogy a jókat elfogadjuk és a rosszakat elutasítsuk
1. szabály: Akik halálos bűnt halálos bűnre halmoznak, azok elé az ellenség rendszerint az élvezetek képeit állítja. Érzéki gyönyöröket és élvezeteket képzeltet el velük, hogy jobban megtartsa és növelje őket romlottságukban és bűneikben. A jó angyal az ilyeneknél ellenkező módszert alkalmaz, lelkiismeretüket az értelem ítéletével furdalja és mardossa.
Dr. Barsi Balázs OFM homiliája, Sióagárd, 2018. júl 25.
Beszéljük meg!” címmel sorozatot indítunk, melyben életünk alapvető kérdéseiről, hívőt és nemhívőt egyaránt érintő témákról hallgatjuk a pszichológia és a
Az Egyesült Nemzetek elfogadott egy COVID-19 határozatot szeptember elején, hogy megpróbálják eladni az abortusz miatt meg nem született csecsemők meggyilkolását, úgy mint „egészségügyi ellátást.”
Mind az Egyesült Államok, mind a Vatikán ENSZ képviselői bírálták az ilyen nyelvezet, mint „szexuális és reproduktív egészség és a reproduktív jogok” belefoglalását az „Átfogó és összehangolt válasz a COVID-19 világjárványra” állásfoglalásba, adta hírül a CNA hírügynökség.
Az ember alapkísértése, hogy más akar lenni, mint ami. Ezzel szemben mi azt valljuk, hogy légy az, aki vagy, és boldog leszel – mondja Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató, akit a nagy viharokat kavaró „Meseország mindenkié” című könyv kapcsán egyebek között arról kérdeztünk, hogy milyen hatással van a kiskorú gyermekekre, ha számukra megoldhatatlan döntési helyzetek elé állítják őket – illetve hogy lelkileg mire van (és mire nincsen) szükségük ebben az életkorban.
Abortuszpropaganda az Azonnalin
Azok után, hogy Lengyelországban szélsőségesen agresszívan reagáltak az alkotmánybíróság magzatokat védő döntésére liberális, feminista és szélsőbaloldali csoportok, a magyarországi liberális sajtó magasabb fokozatra kapcsolt a témában, és intenzívebb érzékenyítésbe kezdett. Egyszerűbben fogalmazva: nyíltan támogatja a magzatgyilkosságot.
„Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt, akitől nevét kapja minden nemzetség mennyben és földön, és kérem, hogy adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy Lelke által hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember; hogy Krisztus lakjék szívetekben a hit által, s a szeretetben meggyökerezve és megalapozva meg tudjátok érteni minden szenttel együtt, mi a szélesség és a hosszúság, a magasság és a mélység; és megismerjétek Krisztus minden ismeretet meghaladó szeretetét, és így mind jobban elteljetek Isten mindent átfogó teljességével.” (Ef 3,14-19)
Keresztény életem egyik legnagyobb kihívása az imádkozás. Hiába tudom, hogy erre kaptunk parancsot, biztatást, meghívást, sőt gyakran kényszerítve vagyunk rá, még mindig küszködök az imádsággal. Küzdelmem elsősorban három területre összpontosul.
Timmerevers püspök támogatja a meleg párok áldását (Dresden-Meißen Egyházmegye, Németország) További információ és interjú itt olvasható (német nyelven) az Egyház tanításával
A „jó királynak lenni” gyakori refrén volt nálunk otthon, és mindig rám vonatkozott. 5 éves fiú voltam, aki, ahogy a szüleim viccelődtek, királyi elbánásban részesült. Anyám és apám főzött és takarított rám, és gondoskodott arról, hogy korán lefeküdjek. Képes voltam beágyazni és felöltözni, de sok segítségre volt szükségem. Sok palacsintára és fagyira is szükségem volt. Lényegében jó volt királynak lenni.
Az apává válás paradoxona azonban az, hogy nem a ház feje viseli a koronát. A jogar helyett spatulát kapsz; a királyi jelvények helyett babakaki-foltokat. De még így is mindig óriási befolyásod van. Ha fejleszted magadat, az segít, hogy tartós és pozitív hatásod legyen.
Az átváltoztatott ostya élő hússá változik a keralai Rani szájában
A Kerala állam (India) Palghat kerületében található Kanjikodéból származó egyszerű falusi asszony, feleség és édesanya, Rani számos csodát tapasztalt meg: megkapta Jézus stigmáit, és olyan Mária-jelenésekben részesült, ahol a Szent anyai szeretete jeléül tejet öntött a kezébe, valamint a szentostya több alkalommal valódi hússá és vérré vált, mikor áldozott.