Dr. Barsi Balázs atya sióagárdi lelkigyakorlata (4)
2021. július 22., Sióagárd
2021. július 22., Sióagárd
A tizennégy segítőszent (lat. Quatuordecim Auxiliatores, Quattuordecim Advocati, ném. Vierzehn Nothelfer) a Krisztus utáni első századok keresztény vértanúi, akiket együtt hívnak segítségül. A tradíció szerint ők a haláluk előtt ígéretet kaptak Istentől, hogy a hozzájuk fordulókat nagy bajokban megsegíthetik. A tizennégyes szám talán az apostolokra utal (a tizenkettő + Pál és Barnabás), akik közbenjárását együttesen is kérték.
A jelentések szerint hétvégén Peter Baldacchino katolikus püspök Las Cruces-ben megtagadta a szentáldozást egy abortuszpárti új-mexikói törvényhozótól.
A Daily Caller jelentése szerint Új-Mexikó állam szenátora, Joe Cervantes (Demokrata, Las Cruces), azt mondta szombaton, hogy a püspök megtagadta tőle, hogy részesüljön a szentáldozásban, „politikai tisztsége” miatt.
2021. júlis 21., Sióagárd
2021. július 20. kedd, Sióagárd
2021. július 19. hétfő, Sióagárd
Szentbeszéd 2021. július 18-án Sióagárdon – Dr. Barsi Balázs atya
A teológus szerző érvelésének egy részét adjuk közre magyarul, mely talán kánonjogi ismeretek nélkül is érthető a hívek számára. A szerk.
1. A római katolikus egyház törvényei szerint minden katolikust, aki hitehagyást, formális eretnekséget, vagy formális egyházszakadást (schisma) követ el, automatikusan kizárnak az Egyházból.
Azt hiszem, mindannyiunkat örömmel töltött el a hír, hogy a vatikáni újonnan felülvizsgált kánonjog új szankciókat tartalmaz a „nők felszentelésére” vonatkozóan. Nem tudni biztosan, vajon Ferenc pápa is osztja-e a liturgikus szerepeket betöltő nők iránti ellenszenvünket, de megnyugtató tudni, hogy a ,,perifériára jutásnak” is van határa. Természetesen a revízió engedélyezi a női ministránsokat, liturgikus felolvasókat és eucharisztikus szolgákat [áldoztatási segítőket] is, ami megerősíti a régóta fennálló liberalizációt. De azoktól, akik nem nézik jó szemmel a nők ilyen hivatalos szereplését a misén, megkérdezném: Mégis mit kellene csinálniuk a nőknek a templomban azon kívül, hogy a padban ülnek?
Részlet Nicola Bux atyának, a Pápai Liturgikus Szertartások Hivatalának tanácsadójának könyvéből, melynek címe: Mélyülő hittel a szentmisén. Hogyan ne veszítsük el a hitünket a szentmisén? (Kairosz Kiadó, Budapest 2011.) Kiemelések a szerkesztőtől.
A „nép felé” fordulás, amely létrehozta a közösségekben azt a bizonyos körközösséget, nem a katolikus hagyományból ered, sem az ortodoxéból, hanem a protestáns hagyomány sajátja. Nem tekinthetjük klasszikus mintának sem. Vajon milyen keleti vagy nyugati liturgiában található ez meg? Nem igaz, hogy ez visszatérés az eredethez. A liturgikus szimbólumok iránti érzékenység újraéledése arra kellene, hogy rávezesse a megrendelőket és az építészeket, hogy újra fedezzék fel a pap kelet felé fordulásának értékét, amely kozmikus szimbóluma a liturgiában annak, hogy az Úr merről érkezik. Ahol ez nem lehetséges, a szentélyben elhelyezett Krisztus-kép, egy feszület vagy az ég felé kellene fordulnia, ahogyan az Úr is tette főpapi imája során a kínszenvedése előtti estén (vö. Jn 17,1).
Dr. Barsi Balázs atya 2021. július 12-i homiliája
Székely János szombathelyi megyéspüspök a 777 szerkesztőségéhez eljuttatott írásában a család fogalma körül kibontakozott vitához szól hozzá. Írását változtatás nélkül közöljük.
„Uram, mutasd meg nekem útjaidat, taníts meg ösvényeidre!” (Zsolt 25,4)
Szoktad érezni, hogy csak jársz körbe-körbe, és nem jutsz előre? Legalábbis nem úgy, ahogy szeretnéd. A körülötted lévő világ százfelé ráncigál, és már azt sem tudod, jó irányba tartasz-e.
Ha kicsit is hasonlítunk, álmaid vannak, terveket szövögetsz. De az élet néha mindent összekuszál. Legtöbb nap csak a túlélésre való, nem jutsz előre az elképzelt célok felé.