Mióta Japánban “feltalálták” a levegőkonzervet, jelentősen romlott azoknak az esélye, akik extrém nagy árréssel akarnak könnyen hozzáférhető, olcsó nyersanyagot forgalmazni. A magyar találékonyság azonban nem ismer korlátokat: így született meg a szűz víz…

Nagyjából sejthető, hogy miről lehet szó: a “szűz” előtag élelmiszerek esetén az átlagosnál nemesebbet, tisztábbat jelent (vö. extra szűz olívaolaj). A szűz víz tehát valamiféle tisztább víz lehet, s a feltételezést alátámasztja a forgalmazó honlapja:

Rendkívül alacsony,10 mg/liter az oldott ásványianyag tartalma. A kereskedelmi forgalomban kapható vizek 500 – 2000 mg/liter oldott ásványianyag tartalommal rendelkeznek. 

Ez valóban kevés. Olyannyira kevés, hogy pontosan annyi, amennyit a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv a tisztított víz ásványianyag-tartalmára felső limitként előír. A gyógyszerkönyvi minőségű tisztított vizet desztillálással, ioncserélő eljárással, fordított ozmózissal állítják elő – feltehetőleg a szűz vizet is a fenti módszerek valamelyikével nyerik. Nincs is gond, ha valaki szereti a tiszta vizet, bár őszintén szólva nincs túl sok értelme ilyent innia annak, akinél a csapon tiszta víz folyik – s hála Istennek, Magyarországon ez a jellemző.

Abban nincs vita, hogy víz nélkül nincs élet: ha a szervezet víztartalma csökken, rosszul érezzük magunkat, romlanak az életfunkciók, víz hiányában pedig az élet is megszűnik. Szerencsére a vízivásra, csakúgy mint a légzésre, általában nem kell tudatosan odafgyelni (ha vízre van szükség, szomjasak vagyunk), de vannak olyan helyzetek, például nyáron, amikor tudatosan is fokozni kell a folyadékbevitelt. Erre a célra pedig tökéletes a csapvíz.

De hogyan lehet eladni a szűz vizet? Az, hogy alacsony az ásványianyag-tartalma, nem elegendő érv (van aki drága pénzért veszi az ásványianyag-készítményeket…) – ennél erősebb marketingüzenetekre van szükség. Nos, ezekben sincs hiány:

Ha (…) az ásványianyagok lerakódnak, olyan közismert problémákat eredményezhetnek, mint például a fogkő, vesekő, epekő, esetleg vízmegkötés, ami puffadás formájában jelentkezhet.

Sokan úgy képzelik, az emberi szervezet olyan, mint egy gép: csövek, láncok, huzalok, vezetékek halmaza. Ha így lenne, joggal tarthatnánk a vízkövesedéstől, de szerencsére ez nem történik meg, számtalan “öntisztító” mechanizmus, például a sejtjeink cserélődése hat ez ellen. Röviden: nincs olyan kő a szervezetben, ami vízkőből képződne.

Fontos, hogy se evés közben és lehetőleg az azt követő 30 percben is kerüld a vízivást vagy bármilyen folyadékbevitelt, mert az evéssel egy időben történő folyadékpótlás  a tápanyagok felszívódásában okoz nehézségeket. Ha azonban betartod ezt az egyszerű szabályt, akkor felgyorsítja anyagcserédet, ami több szempontból is hasznos és fontos. Egyrészt gyorsított tempóban veszíted el a felesleges kalóriákat, másrészt a szükségtelen méreganyagok is hamarabb távoznak szervezetedből, ami emésztőszerveid mellett jót tesz a bőrnek és a hangulatodnak is. 

Nem értem. Kell inni, nem kell inni? Mi a helyzet a levessel? Egy biztos: a kalóriák gyors vesztését (sajnos) sem a fokozott, sem a mérsékelt vízivás nem segíti elő – a fogyókúrázók bánatára.

Erőteljes fizikai munkánál, sportolás során bátran fogyassz minél több tiszta vizet, hiszen az izzadás okozta veszteségek miatt különösen fontos az azonnali és folyamatos folyadékpótlás. Csökkented az esélyét az izomgörcsöknek és íngyulladásoknak,  ha nem feledkezel meg a megfelelő folyadékbevitelről, folyadékpótlásról, mert az ilyen jellegű tevékenységek során különösen sok folyadékot veszítesz az izzadással. A sportolásnál különösen fontos odafigyelned a jó minőségű, tiszta víz-bevitelre.

Ez részben igaz, intenzív sportolásnál fontos a folyadékpótlás, de ilyenkor az izzadsággal kiürített sók is pótlandók. Az “elektrolitpótlás” ma már tudományos alapokkal rendelkező gyakorlat, amit nemcsak az élsportban, hanem a hobbisportban is alkalmaznak. Nagyon nem jó ötlet, ha a sportoló a vízvesztését tartósan csak “szűz vízzel” pótolja, különösen, ha más módon sem visz be a szervezetébe sókat. Az izomgörcsök oka leggyakrabban a magnézium- vagy kalciumhiány, ezeket a “szűz víz” nem pótolja.

Palackozott vizek közül próbáld azokat választani, amik a lehető legkevesebb nátriumot tartalmazzák. Ez azért fontos, mert a túlzott nátrium fogyasztás felelős a vízmegkötésért vagyis a puffadásért.

Az elfogyasztott nátriumsók mennyisége valóban lényeges. A legnagyobb mennyiségben nátrium-kloridot (konyhasó) fogyasztunk, s úgy tűnik, ennek mennyisége és a magas vérnyomás kockázata összefügg. A nátriumionoknak ugyanis “vízvisszatartó” hatása van: ha ez az erekben érvényesül, a vérnyomás emekedik, ha az ereken kívül, a szövetekben ödéma, vizenyő (ami nem azonos a puffadással) alakulhat ki. Az ödéma kialakulásának azonban az elsődleges oka valamilyen komolyabb betegség: érfalkárosodás, veseműködési zavar, szívbetegség, a vízzel elfogyasztott nátriumsó nem kiváltó ok, csak súlyosbító tényező.

A nem jól megszűrt vizek rendszeres fogyasztása hosszútávon ugyanazokat a tüneteket produkálhatják, amit a dehidratalság.

Ennek az égvilágon semmi értelme. Ha a vízben az ionok koncentrációja alacsonyabb, mint ami a vérplazmában található, hidratáló hatása van. Egy tömény sóoldatnak természetesen nincs hidratáló hatása, de a csapvíz esetén nem igaz, amit a szerző állít. Mindenesetre arra kiváló, hogy a szűz víz “előnyei” nyilvávalóvá váljanak…

Ha csapvizet iszol, akkor nem csak víz kerülhet a szervezetedbe, hanem számtalan káros anyag, amivel tisztítják, színtelenítik, íztelenítik a vizet. Egy kis ízelítő arról, mi kerülhet a testedbe, mikor csapvizet fogyasztasz: arzén, klorid, vas, mangán, nitrát, nitrit, ammónium, nátrium és szulfát.

Csúsztatások szorozata: a második mondatban olyan anyagokat soro fel (ammónia, nitrát, nitrit, vas, arzén), amelytől tisztítják a csapvizet. Ezeket nem hozzáadják tisztítás, színtelenítés, íztelenítés céljából, hanem éppenséggel eltávolítják…

Ha elmész egy uszodába, akkor a nap végére a bőrödet és szemedet is megviseli a klóros víz. A klór nem csak az uszoda vizében van jelen, hanem az ivóvizet is azzal fertőtlenítik a szolgáltatók. Te és a családod nap mint nap ki vagytok téve a klór egészségtelen hatásainak. A legnagyobb veszélyben a kisgyermekek vannak, akiknél a vízben lévő klór hatására akár asztma is kialakulhat. Érdemes a klóros víztől távol tartani a gyermekeket ha fürdőkről van szó, de a legfontosabb az, hogy a gyerek ne igyon klóros vizet, hiszen óriási károkat is okozhat a szervezetében! 

Újabb csúsztatás. A csapvíz fertőtlenítésére (azért, hogy ne terjedjenek olyan, a középkorból ismert betegségek, mint a vérhas, kolera stb.) klórvegyületeket használnak, olyan mennyiségben, amelyben bizonyítottan nem károsak a szervezetre. Az uszodák vizében ezek koncentrációja magasabb lehet, ugyanis ott a fürdőző emberek testéről, testnyílásaiból vízbe kerülő kórokozókat kell elpusztítani. A medence vize azonban nem ivóvíz…

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2018. július 16.