Puskás Balázs: Az átfogó szexuális nevelés kritikája (2021)
A nemrégen elfogadott „pedofiltörvény” kapcsán kirobbant vitákban a salátatörvény ellenzői gyakran felvetették, hogy az LMBTQIA+ ideológiák iskolai terjesztésének korlátozása „különösen káros” lehet a tanulók szexuális fejlődésére, illetve a törvény „frontális támadás a szólásszabadság és a gyermekjogok ellen”. A közösségi médiafelületeken folyó viták során gyakran találkozhattunk olyan hozzászólásokkal, amelyek a hagyományos szexuális értékrend képviselőit retrográdnak, avíttnak minősítették. A sajtóban és az internetes felületeken közölt kritikák egyike-másika pedig azt vetette fel, hogy a hagyományos értékrendet képviselők egyenesen ellenzik a szexuális nevelést, sőt olyan kommentelők is voltak, akik a szexuális oktatás teljes hiányát vizionálták a köznevelési intézményekben.
Ez utóbbi kapcsán sokszor elhangzott a fősodor-vonalú médiumokban az „átfogó szexuális nevelés” (ÁSZN) fogalma, illetve az, hogy a fejlett, nyugati társadalmakban ennek a szexuális nevelésnek az áldásos hatásaiból részesülhetnek az ottani fiatalok. Bár az ÁSZN egy több, mint 60 éve létező megközelítés a szexuális oktatási-nevelési tanmenetek között, idehaza mégis kevesen tudják, valójában mit is takar, milyen alapelvek, milyen módszerek jellemzik. Pedig, ahogy támogatói azt sokszor fel is hozzák, elterjedtsége a fejlettnek mondott világban széles körű, és a nemzetközi szervezetek feltétel nélküli támogatását élvezi.
A továbbiakban megvizsgáljuk az átfogó szexuális neveléssel kapcsolatos fontosabb dokumentumokat, véleményeket, a történeti kialakulását, elterjedtségét, illetve definícióit és legfontosabb jellemzőit. Megismerkedünk továbbá a vele versenyző más szexuális nevelési programokkal, illetve a tanulmány végén bemutatunk egy, a keresztény tanításon alapuló, magyar fejlesztésű átfogó nevelési programot.
A 13 oldalas tanulmány letölthető a Szent István Intézet honlapjáról itt.
Létrehozva 2026. augusztus 17.