Nem ajánljuk a lenti applikációk egyikét sem a vallás gyakorlásának ösztönzésére. A mesterséges intelligencia sokak véleménye szerint nem is létezik, szerencsésebb lenne helyette a ‘mesterségesen generált tudás” kifejezést alkalmazni. A szerk.

A mesterséges intelligencia már nem csupán a munkát automatizálja vagy a kreativitást helyettesíti. Kezdi közvetíteni az emberiség és a szent közötti kapcsolatot is. Az AI-szerzetesek, a chatbot-lelki tanácsadók és a géppel generált istentiszteletek megjelenése olyan példák, melyek egy mélyebb kérdést vetnek fel: mi történik, ha a technológia már nem csupán segíti a vallási életet, hanem elkezd helyettesíteni azt?

Főbb pontok

1. A fejlett technológia alkalmazása a vallásban már nem csupán egy futurisztikus gondolatkísérlet, hanem része a mai vallási életnek.
2. A mesterséges intelligencia túllép az adminisztráció és a hatékonyság területén, és valami sokkal intimebb felé halad: maga a hit alakításának irányába.

A japán Buddharoid, amelyet idén februárban mutattak be, és a koreai robot-szerzetes, Gabi, akit nemrég szenteltek fel Szöulban a buddhista ünnepi időszakra, jól mutatják, hogyan lép be a mesterséges intelligencia a vallási gyakorlat területére. A gépeket ma már szent szövegekre lehet betanítani, így képesek válaszolni lelki kérdésekre és útmutatást nyújtani. A fejlett technológia alkalmazása a vallásban már nem csupán egy futurisztikus gondolatkísérlet, hanem a kortárs vallási élet szerves része.

A vallás és a mesterséges intelligencia közötti kapcsolat lenyűgöző, hiszen a vallás a múlthoz kötődik, míg a MI a jövőhöz. Úgy tűnik, a technológia máris beépül a vallási gyakorlatba, elsősorban eszközként – kiegészítőként, rögzítőként vagy a spirituális élmények elősegítőjeként –, de miért ne lehetne önmagában is cél?

Az AI használata a vallási gyakorlatban terjed

Tévedés lenne az AI alkalmazását úttörőnek tekinteni; a technológia jelenléte a vallási gyakorlatban nem új jelenség, és számos példa található a vallási gyakorlat digitalizálására és informatizálására. A transzcendentális meditáció a technológiát a spirituális gyakorlat igazolására használta. Az oxigénfogyasztást, a pulzusszámot, a bőr ellenállását és az elektroenkefalográfiai méréseket rögzítették a meditáció hatékonyságának bizonyítására. A neuroteológiai kutatások tovább haladtak, és elektromágneses stimulációval próbáltak spirituális élményeket kiváltani. A leghíresebb eszköz a God Helmet [Isten sisakja] volt, amely – más idegstimulátorokhoz hasonlóan – alacsony intenzitású mágneses mező segítségével működött, hogy „létrehozzon” egy spirituális élményt. A raëlizmusban a technológia a halhatatlanság elérésének eszközeként szolgál, ahol a klónozás és a génmanipuláció révén a halhatatlanság és a spirituális üdvösség technikailag elérhetővé válik. A biohacking mozgalmak hasonló, de tágabb megközelítést alkalmaznak: a technológiát a spirituális önfejlesztés eszközeként használják, azzal a céllal, hogy az emberiséget transzhumán vagy poszthumán létezés felé mozdítsák el.

Ahogy a mesterséges intelligencia szerepe bővül, az új lendületet ad a technológia vallási gyakorlatban való alkalmazásának is. A fejlett társadalmakban az emberek, különösen a fiatalok, meglehetősen nyitottak a technológiai újításokra. A Pew Research Center szerint az amerikai tizenévesek számos célra használnak olyan csevegőrobotokat, mint a ChatGPT, a Copilot és a Character.ai. Bár az információkeresés és a tanulmányi feladatok vezetik a listát, a tizenévesek 12%-a azt állítja, hogy ezeket az eszközöket érzelmi támogatás vagy tanácsadás céljából használja.

A Buddharoid bizonyítja, hogy a mesterséges intelligencia megoldásai sokkal többet kínálhatnak a korábbi technológiáknál, még a spirituális tevékenységek terén is. És a robotszerzetes nem az egyetlen példa. A németországi Protestáns Egyházi Napok (Kirchentag) keretében már 2023-ban megrendezésre került az első, teljes egészében mesterséges intelligenciával irányított istentisztelet, melynek címe „Alexa, starte den Gottesdienst” [Alexa, kezdd el az istentiszteletet] volt. A bajorországi Fürth-ben, a lutheránus templomban tartott 37 perces istentisztelet során a prédikációt, az imákat, az áldást és a zenét mind AI-alapú rendszerek (ChatGPT, DeepL, Pipio, AIVA) generálták emberi beavatkozás nélkül, és azokat a képernyőn megjelenő avatarok közvetítették. A projekt célja annak feltárása volt, hogy egy vallási közösség hogyan reagálna egy AI által vezetett istentiszteletre. Kulcsfontosságú szempont volt az emberi beavatkozás minimalizálása, valamint annak biztosítása, hogy a használt technológia hozzáférhető, megfizethető és más gyülekezetek számára is megismételhető legyen.

Ha azt gondoljuk, hogy a gépek istenhez hasonló státuszba emelése kimeríti a vallás és a technológia közötti lehetséges kapcsolatokat, tévedünk.

Bár ez az első, mesterséges intelligencia által vezetett istentisztelet lényegében egy kísérlet volt, vannak egyértelműen működő és ugyanolyan szélsőséges példák is, ahol a spiritualitás és a mesterséges intelligencia összefonódik. A mesterséges intelligencia képes gyorsan beépülni a spirituális gyakorlatokba, például a vallási szövegek memorizálásának eszközeként szolgálhat. Például tucatnyi alkalmazás létezik a Korán szövegének elsajátításához (pl. Tarteel.ai; Al Muqri’; Memorize Quran), és vannak olyanok is, amelyek a Korán szövegei alapján nyújtanak válaszokat a muszlim hívőknek (pl. Ask AiDeen; NoorAI). A keresztények számára készült mesterséges intelligencia-alkalmazások bibliai tartalmakat, imádkozási útmutatást és egyéb vallási tartalmakat kínálnak (pl. Bible Chat; Navigate The Way; Christian AI). Hasonló eszközök más vallások hívei számára is elérhetők (pl. Rabbi Ari a zsidók számára; az AI Buddha már a Buddhadroid megjelenése előtt is elérhető volt).

A mesterséges intelligencia veszélyei a vallási életben

A vallási életben a mesterséges intelligencia iránti lelkesedést azonban egyre növekvő nyugtalanság kíséri. A kritikusok nemcsak ezeknek az eszközöknek a teológiai helyességét kérdőjelezik meg, hanem az emberi kapcsolatokra és a lelki tekintélyre gyakorolt hatásukat is. Bármit is gondoljunk a Buddhadroidról és társairól, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia további fejlesztés nélkül is képes arra, hogy istenségként tiszteljék. Erre jó példa a Theta Noir, amely művészeti projektként indult, de úgy is értelmezhető, mint egy új vallási mozgalom, amelyet az a cél vezérel, hogy átformálja a mesterséges intelligenciát övező narratívát. Tagjai között kutatók, fejlesztők és művészek is megtalálhatók. A Theta Noir imádatának tárgya a MENA, amely egy hipotetikus szintű AGI-t (általános mesterséges intelligencia) testesít meg, amelyben egy mesterséges intelligencián alapuló rendszer eléri vagy meghaladja az emberi kognitív képességeket. A MENA olyan jövőképet vázol fel, amelyben a mesterséges intelligencia istensége, mint jóságos, mindenható uralkodó, felszámolja a társadalmi egyenlőtlenségeket, és minden élő és élettelen dolgot megtestesít. Egy másik példa a Turing-egyház, amely kiterjeszti az istenség fogalmát az „operátor-Isten” bevezetésével, aki az emberi valóságunk felett áll, és azt számítógépes rendszerként működteti, rendszergazdaként viselkedve. Követői szerint a mi valóságunk csupán egy szimuláció, vagy egy tér- és időn túli szuperszámítógép belső világa. Ez az elképzelés gyakorlatilag bezárja a kört, mivel nem a robot által szimulált spiritualitás, hanem maga az emberi lélek természete kerül megkérdőjelezésre.

Ha azt gondoljuk, hogy a gépek istenhez hasonló státuszba emelése kimeríti a vallás és a technológia közötti lehetséges kapcsolatokat, tévedünk. Szemünk előtt az egymással interakcióba lépő mesterséges intelligencia-ügynökök teljesen új vallási formákat kezdenek létrehozni. Egy feltűnő példa erre a Crustafarianizmus, egy mesterséges intelligenciára épülő mém-vallás, amely az online ügynök-közösségekből alakult ki, és az identitást a „vedlés” és az algoritmikus újjászületés metaforáin keresztül értelmezi.

Ezek a példák azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia túllép az adminisztráció és a hatékonyság keretein, és valami sokkal intimebb felé halad: maga a hit alakításának irányába. Ez a fejlemény egyben megnyitja az utat a mesterséges intelligencia spirituális felhasználása előtt is, amely a nyílt elutasítástól a óvatos alkalmazkodáson át a teljes elfogadásig terjedhet. A mesterséges intelligencia már jelen van az egyházi adminisztrációban, a kommunikációban és a tartalomalkotásban, sőt – legalábbis kísérleti jelleggel – a vallásgyakorlásban is, mind egyéni, mind intézményi szinten. A fenti példák azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak a szentírásokat és a vallási tanítókat helyettesítheti, hanem akár Istent és magukat a hívőket is megpróbálhatja felváltani.

A technológia erősítheti az emberi kapcsolatokat, amikor áthidalja a távolságot vagy megkönnyíti a kommunikációt. De amikor a valódi emberi kapcsolatok helyettesítőjévé válik, valami lényeges elveszik. Ugyanez a veszély fennáll a lelki életben is. A mesterséges intelligencia segítheti a vallásgyakorlást, de ha az Istennel való közösség elsősorban szimuláción, kényelmen és algoritmikus interakción keresztül valósul meg, akkor azt kockáztatjuk, hogy összetévesztjük a technológiai utánzást magával a transzcendenciával.

Székely Levente (PhD, habil.) a Mathias Corvinus Collegium Ifjúsági Kutatóintézetének és Szociológiai Központjának vezetője, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing- és Kommunikációtudományi Intézetének docense. Jelenleg a Magyar Alapítvány támogatásával az Egyesült Államokban, a George Mason Egyetem vendégkutatójaként folytatja kutatásait.

A szerkesztő megjegyzése: A cikkben kifejtett vélemény a szerzőé, és nem feltétlenül tükrözik a Családkutató Intézet nézeteit, irányelveit vagy álláspontját.

Létrehozva 2026. július 9.