Mondjuk egy tízévesnek, aki nemi erőszak áldozata?

A Katolikus Egyház azt tanítja, hogy az emberi élet szent, és a fogantatás pillanatától tisztelni és védeni kell.

Miután az USA Legfelsőbb Bírósága felülbírálta az 1973-as Roe kontra Wade ügyet, amely országszerte legalizálta az abortuszt, a katolikusok – és általában az életpárti amerikaiak – most bizonyos esetekben új kérdésekkel szembesülnek az abortusszal kapcsolatban. Ilyen például egy 10 éves kislány története, aki egy nemi erőszak áldozataként Ohióból Indianába utazott egy abortuszért.

Íme a Katolikus Egyház tanítása az abortuszról.

Lehet-e valaha abortusza egy katolikus nőnek?

Az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciája (USCCB) által közzétett „Etikai és vallási irányelvek a katolikus egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozóan” értelmében az abortusz „soha nem megengedett”.

Az Egyesült Államok püspökei a továbbiakban úgy definiálják az abortuszt, mint „a terhesség közvetlenül szándékolt megszakítását az életképesség előtt, vagy az életképes magzat közvetlenül szándékolt elpusztítását”.

Más szóval, a katolikus egyház minden olyan cselekvést tilt, amelynek egyetlen és közvetlen célja az emberi élet befejezése az anyaméhben. Az abortusz tilos, függetlenül attól, hogy a születendő csecsemő életképes-e – vagy képes-e túlélésre az anyaméhen kívül.

Ehelyett a püspökök szerint a meg nem születetteket a fogantatás pillanatától védeni kell.

“Minden olyan eljárás abortusz, amelynek egyetlen azonnali hatása a terhesség életképesség előtti megszakítása, ami morális összefüggésében magában foglalja a fogantatás és az embrió beágyazódása közötti intervallumot” – tették hozzá.

Mi a helyzet a nemi erőszak tízéves áldozatának abortuszával?

A katolikusoknak még a legnehezebb helyzetekben is el kell fogadniuk az életet – nem pedig annak elpusztítását – mondta a CNA-nak Tadeusz Pacholczyk atya, az Országos Katolikus Bioetikai Központ oktatási igazgatója és etikai munkatársa. A Pennsylvania állambeli Broomallban található központ célja az emberi méltóság megőrzése az egészségügyi ellátásban és az orvosbiológiai kutatásokban.

A szándékos abortuszra való bátorítás soha nem kínál valódi megoldást egy krízissel szembesülő fiatal nő számára” – magyarázta Pacholczyk. “Amikor egy 10 éves lány nemi erőszaktól esik teherbe, nincs értelme a traumájára válaszul egy másik traumát felkínálni.”

„Ez az eredeti erőszakos eseményt további erőszakkal súlyosbítja – mondta az abortuszról. – Kihasználja az érzelmi sebezhetőséget, amit mindannyian érzünk, ha tragédia ér bennünket.”

Pacholczyk egy másfajta megoldásra mutatott rá egy ilyen helyzettel szembesülő áldozat számára: a szeretetre és a támogatásra.

 „Amire egy fiatal nőnek szüksége van egy ilyen helyzetben, az a család és a barátok támogatása, a megnyugtatás, hogy együtt túl tudunk lenni rajta – mondta. – Amire valóban szüksége van, az a szeretet, remény és az együttérzés, ami felemeli, amikor a saját jövőjét illető bizonytalansággal szembesül.”

A támogatás, mondta, mindent megváltoztathat.

„A fiatal nők, akiknek ezen a nehéz úton kellett végigmenniük, és családjuk és barátaik gyengéden támogatták őket, a történtekre visszatekintve gyakran megkönnyebbülésüket fejezik ki, amiért nem kínálták fel nekik a lehetőséget arra, hogy a szexuális zaklatást követően elpusztítsák a saját gyermeküket – mondta az atya.

Kathy Barnette közelmúltbeli történetére hivatkozott, aki 2022-ben republikánus szenátusi jelöltként indult Pennsylvaniában, sikertelenül. Barnette nemi erőszak során fogant, amikor édesanyja, Mamie Jo még csak 11 éves volt. Mamie Jo az életet választotta.

Pacholczyk hangsúlyozta, hogy az anyaméhben a gyermek ártatlan.

„A nemi erőszakot követő abortusz népszerűsítésével rossz célpontot célzunk meg”

– mondta. A gyermek az anyaméhben nem a szexuális erőszak elkövetője, és nem szabad úgy bánni vele, mintha az volna.”

„Ahelyett, hogy egy ártatlan kívülállót célozunk meg, a férfit kellene megcéloznunk, aki végrehajtotta a támadást – zárta gondolatait. – Ha nem tesznek erőfeszítéseket az elkövető azonosítására és elfogására, aki néha családtag vagy rokon lehet, az abortusz lehetőséget adhat az elkövető számára, hogy „elfedje a nyomait”, és folytassa a kiskorú bántalmazását, akit ehelyett biztonságba kellene helyezni és védelmet kellene nyújtani neki a további visszaélésekkel szemben.”

Mi a helyzet a méhen kívüli terhességekkel és azokkal az esetekkel, amikor a nő élete veszélyben van?

Az amerikai püspökök direktívája szerint egy katolikus nő kaphat életmentő kezelést – még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy meg nem született babája közvetve meghal a kezelés következtében. A szándék és a cselekvés itt az anya életének megmentését célozza. Nem az a célja, hogy a baba életének abortusszal vagy „a terhesség közvetlenül szándékolt megszakításával” vessen véget.

„Azok a műtétek, kezelések és gyógyszerek, amelyeknek közvetlen célja a várandós nő arányosan súlyos kóros állapotának gyógyítása, akkor megengedettek, ha nem halaszthatók el biztonságosan a születendő gyermek életképessé válásáig, még akkor is, ha ezek a születendő gyermek halálát okozzák” – olvasható az irányelvekben.

A püspökök foglalkoznak a méhen kívüli terhességekkel is, amelyek életveszélyesek az anya számára.

 „Méhen kívüli terhesség esetén erkölcsileg nem megengedett olyan beavatkozás, amely közvetlen abortusznak minősülne” – fogalmaznak az irányelvek.

Ehelyett a méhen kívüli terhességek esetében a katolikus orvosszakértők egyetértenek abban, hogy a nők részleges salpingectomián eshetnek át, ami a petevezeték egy részének eltávolítását jelenti, ahol a meg nem született baba található – írja a National Catholic Register. A szándék és a közvetlen cselekvés a sérült szövetek eltávolítása, nem pedig a meg nem született baba életének kioltása.

Az Amerikai Életpárti Szülész- és Nőgyógyász Szövetség szerint „Egy ilyen terhesség folytatása nem eredményezheti a baba túlélését.”

Más esetekben az irányelvek kimondják, hogy a szülés „arányos okból” megindítható, miután a születendő baba életképes.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2022. október 6.