Figyelsz, vagy csak kattintasz?

Ez az egyik legnehezebben elsajátítható dolog az egész világegyetemben. Ahhoz, hogy az ember ráhangolódjon valakire vagy valamilyen tevékenységre, egy nagyon fontos készséget kell kiművelnie magában: ez pedig a figyelem.

Andreas Laun: Örömmel az Isten útján – Isten parancsolatai

Andreas Laun bécsi segédpüspök Hit és Élet című sorozatának előző kötete 2014-ben jelent meg, A keresztény ember a modern világban címmel. Most kiadott könyvében a katolikus egyház jóról és rosszról szóló tanítását mutatja be. Mindkét kiadványt a Kairosz Kiadó gondozta.

Andreas Laun kiemeli: amikor az ember jól vagy rosszul cselekszik, hasonló ahhoz, ahogy egy párbeszéd zajlik. Bensőnkben halljuk a lelkiismeret hangját, amely megmondja, hogy mit kellene tennünk.

Értékes vagy – üzenik, akiktől legkevésbé vártam

„Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt.” (Zsolt 139,14)

Felszálltam a buszra – nyakamban jelvény, kezemben az ebédem, lelkemen teher. Rachel lányomat és speciális olimpiai csapatát kísértem focizni.

Önkéntes szállítóként segítettem már régóta a csapatot, és minden ilyen alkalom különleges volt. Ezen a napon viszont volt bennem még valami vágyakozás, amit nem tudtam megfogalmazni.

Hajléktalan könnyezte meg a magyar válogatottat

A tegnapi hihetetlen meccs után záporoztak a focis bejegyzések, megosztottuk egymással ezt az örömöt. Egy különleges posztra hívjuk most fel olvasóink figyelmét, ami megmutatja, hogyan fordulhatunk egymás felé ebben a mámorban átlépve saját határainkat.

10 alkalom, amikor nem vettem észre, milyen szuper apa vagy

A gyermekek (beleértve minket, „felnőtt” gyermekeket is) sokszor elvárják, hogy a szüleik tökéletesek legyenek. Elveszítjük a türelmünket velük szemben, néha őket hibáztatjuk azokért a dolgokért, amelyek nehézséget jelentenek az életünkben. Gyakran elfelejtjük, hogy ők adtak nekünk életet, és megfeledkezünk arról a számtalan áldozatról, amelyeket a mi jólétünkért és boldogságunkért hoztak. 

A következő fotók segítségével szeretnénk újra tudatosítani és elismerni azt a hatalmas szeretetet, amelyet édesapánktól kaptunk. Szeretnénk neki megköszönni a türelmét, gondoskodását és nagylelkűségét. Szeretnénk tőlük bocsánatot kérni azokért az esetekért, amikor kritizáltuk őket. És végül: szeretnénk felidézni a sok csodás, együtt átélt élményt és örömöt, melyet Isten rajta keresztül ajándékozott nekünk.

Ne felejtsük el, hogy mi az ő gyermekeik vagyunk, és egy napon mi magunk is szülők leszünk (sokan közülünk már most is azok).