Képzelt riport Szent Rafael arkangyallal
Nagy a baj, ezért rengeteg munkát adunk a Szűzanyának, az angyaloknak és a szenteknek. Védelemért, a járvány megszűnéséért és gyógyulásokért könyörgünk, odatesszük magunkat ezerrel. Végre!
A Szentlélek is, az angyalok is csendben, a szív csendjében beszélnek hozzánk. Sokkal fontosabb az, amit ők mondanak nekünk, mint amit mi mondunk nekik. Nem süketek, elsőre megértik és teszik, amit értünk tehetnek. A kérdés az, mi hajlandók vagyunk-e meghallani mindazt, amit segítő szolgálatuk közben ők mondanak nekünk? Nem vagyok egyedül, aki Szent Rafael arkangyalhoz fordultam imában.
„Eljött az ideje az elengedésnek”
Lackfi János a karantén-életről a Mandinernek
„Az ember a karanténban is ki tudja tömködni az idejét lázongással, gyűlölködéssel, háborgással, a legfrissebb járványügyi adatok után kereséssel, a többi hülye felvilágosításával fröcsögő kommentekben. Tudunk mi elég zajt csapni, hogy ne halljuk a saját belső csöndünket. Most viszont eljött az ideje az elengedésnek.” Lackfi Jánossal beszélgettünk életről, hitről, kétségekről és reményekről karantén idején. Vallja: most, hogy a nagyobb bajt elkerülhessük, el kell engednünk egy csomó, fogunk közé szorított dolgot, és zuhanyoznunk kell a kegyelemesőben. Interjúnk!
Patriotizmus, Lengyelország és Sarah bíboros
Van egy társadalmi-kulturális és szellemi „összkép”, melyet szem előtt kell tartani mindazoknak, akik harcolnának olyan különleges problémák ellen, mint az abortusz, a transzgenderizmus és a harcos tudományoskodás.
A nemzetiség, a szuverenitás és a belegyökerezés miatt aggódók szemszögéből logikus az a megállapítás, hogy a katolikus tradíció legmeghatározóbb fenntartóinak a globalizáció legszembetűnőbb ellenzői között kell lenniük. Mert a maga módján a patriotizmus, ami ellentétben áll a globalizmussal, kritikus része a katolikus hagyománynak, ahogy azt Boldog Stefan Wyszynski teljesen jól felismerte. „Szeretnénk segíteni testvéreinknek – mondta egyszer a bíboros honfitársainak -, hogy etessék a lengyel gyermekeket, hogy itt szolgálják őket és tegyük kötelességünket, mintsem átadjuk magunkat a kísértésnek, hogy ’mentsük meg a világot’ a saját hazánk árán.”
A karantén nem zár el Istentől!
Beszélgetés Mihalovics Mihály görögkatolikus kórházlelkésszel
Egy családos pap, aki a haldoklóknak nyújt lelki támaszt. Félelemről, imáról és megváltozott feladatokról kérdeztük Mihalovics Mihály budapesti kórházlelkészt, aki rámutatott: a karantén nem zár el Istentől.
Néhány mondat a keresztutak történetéről
„A keresztfához megyek,
Mert máshol nem lelhetek
Nyugodalmat lelkemnek.
S ott talállak, ó, Szűz Anya,
Fájdalom közt, bágyadozva,
Tőr veré át lelkedet.”
Nagyböjt pénteki napjain a mi templomunkban is keresztútjárásra gyülekeznek a hívek. Újságunk aktuális számában az évezredeken át öröklődő ájtatosságeredetéről, kialakulásának, átörökítésének történetéről írunk.
Hagyjátok imádkozni a keresztényeket
Egy középkori történet szerint Al-Hakim kalifa, Egyiptom muszlim uralkodója elrendelte, hogy 9 évre zárjanak be minden templomot. Nem sokkal később
Jelképek húsvét fényében
Beszélgetés Dávid Katalin művészettörténésszel
Damaszkuszi Szent János írja, hogy ami a beszéd a fülnek, az a kép a szemnek. Képek-jelképek és kereszténység szorosan összetartoznak. Dávid Katalin művészettörténész a szakrális szimbólumok világát kutatja ma is. Elmélyült könyvei, tanulmányai új felfedezések a XXI. század ajtajában, amikor mintha ismeretlenségbe halna a jelkép-világ.
Csak ne vegyétek el a misét
Engedjék meg, hogy előre bevalljam: ha egyházmegyém a Seattle-i érsekség példáját követi, és felfüggeszti a mise nyilvános ünneplését, akkor keresek egy papot, aki nyitva hagyja az ajtót, amikor „privát” misét tart.
Nem feltétlenül szükséges, hogy áldozni tudjak. Ha a közegészségügyi aggályok ezt lehetetlenné teszik, legyen így. De rendszeresen részt kell vennem a szent áldozatban; nélküle az életnek nincs értelme. Ha a mise „föld alatti” lesz, akkor én is.
Micimackó és a koronavírus
Akár Milne is megírhatta volna már 1926-ban: mi a teendő egy ilyen helyzetben. De nem tette. Negyven évvel később a Beatrice zenekar viszont megénekelte, majd 2020-ban egy négy gyermekes anyuka is leírta. A szerk.
1.
– Tudod, mit csinálunk most, Malacka?
– Mit csinálunk, Micimackó?
– Most szépen hazamegyünk, otthon maradunk, és még az orrunkat se dugjuk ki onnan!
– Soha többet??
Három lépés helyett csak kettő
A napokban, amikor a koronavírus járvány miatt egyre többet panaszkodunk fizikai mozgásterünk beszűkülése miatt, eszembe jutott egy korábbi olvasmányomból egy félperces írás. Nem tudtam szabadulni az üzenetétől, újra megkerestem.
Szabadnak lenni
Csókay András és Skrabski Fruzsina könyvbemutatója Székesfehérváron
Dr. Csókay András és Skrabski Fruzsina „Párbeszéd a megpróbáltatásról” című közös kötetét mutatták be a Szent István Hitoktatási és Művelődési
Túrmezei Erzsébet: Ha nem teszek semmit sem
Most nem sietek,
most nem rohanok,
most nem tervezek,
most nem akarok,
most nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.
Vége a napnak
Vége a napnak. Hazafelé mész a kocsiddal. Bekapcsolod a rádiót és hallasz egy kis faluról, ahol a falu három lakója váratlanul és nagyon furcsa módon meghalt. Valami olyan influenza okozta a halálukat, amiről még soha senki nem hallott.
Aztán vasárnap a rádióban újabb híreket hallasz. Most már nem csak három emberről van szó, hanem harmincezerről, és most már a tévé is foglalkozik a témával. Egy olyan különleges járványról van szó, amilyennel még eddig nem találkozott az emberiség.
Mit tettek régebb a járványok megfékezésére?
Olvasom a hírekben, hogy Bergamóban a krematóriumok nincsenek felkészülve a rengeteg halottra. Drámai a helyzet, senki nem volt erre a járványra felkészülve.
Az első világháború idején, Marosvásárhelyen 1917 végén kitört a diftéria járvány, hulltak az emberek. Nagymamám mesélte, hogy 1918 tavaszán az édesanyja elkapta. Nagymamám akkor 14 éves volt, az apja valahol a fronton, és még volt három kisebb testvére: 3 és 12 év közötti.