Március 24-én tartotta meg P. Raniero Cantalmessa kapucinus a Római Kúria számára a harmadik nagyböjti elmélkedését, melynek témája a Szentlélek szerepe Krisztus húsvéti misztériumában. A Redemptoris Mater kápolnában tartott prédikáción – melyen részt vett Ferenc pápa is – a szónok folytatta a Szentlélek üdvösségtörténeti szerepéről szóló sorozatát.
A közösségvezetés feladatát elvégezni lelkiismeretesen: Nem kis dolog. Tehát ennek elvállalása egy belső dilemmának a harcát jelenti. Erről szól a történet. Az én szerepem egy házaspárral egyetemben,( mint team-ek ), magának a vezetőválasztásnak a lebonyolítása volt. Annyi előzetes tájékozódottságunk volt a feladatunkat jelentő választást illetően, hogy ott nem igen akarta senki elvállalni a vezetést. A közösség tagjai, mint házaspárok, mind nagyon aranyosak és értékesek voltak, de senki nem volt ambicionálva, hogy vezesse a közösséget.
Nagyböjtben vagyunk, Anyaszentegyházunk csak két szigorú böjti napot hirdetett meg: Nagyszerdát és Nagypénteket, és a pénteki napokon tilos húst enni. A böjt imával párosulva engesztelés a bűnökért, saját bűneinkért vagy közbenjárás másokért.
12. FEJEZET
A HAMISSÁG ÉS HAZUGSÁG
1. A tűz a kovakő és a vas találkozásából keletkezik, a hazugság pedig a szószátyárságból és a szellemeskedésből. A hazugság a szeretet romlása, a hamis eskü meg istentagadás.
2. Egyetlen épeszű ember se gondolja azt, hogy a hazugság bűne csekélység, hiszen mindennél rettenetesebb kijelentést tett ellene a Szentlélek. Ha – miként Dávid mondja Istennek – „elveszted mind, kik hazugságot szólnak”, akkor hova gondolnak azok, akik a hazugságot esküszegéssel fércelik össze?
A vallásos élet tele van mély értelmű szimbólumokkal, cselekvésekkel, melyeket közösségileg és egyénileg is meg kell fejteni. Ha egy fiatal a XXI. században azt kérdezi, mi értelme van a böjtnek, akkor azt mondom: neki egyedül kell elindulni, hogy az egyház által elé tárt szimbolikus cselekvést megfejtse, s annak egzisztenciális értelmet adjon. Milyen dimenziói lehetnek a böjtnek?
„Testvéreim, tartsátok nagy örömnek, ha különféle megpróbáltatások érnek benneteket.” (Jak 1,2)
Tavaly egész évben kínzott a rossz hangulat. Gyakran jutott eszembe a mondás: ha létezik szerencse, az csak balszerencse lehet. Egész évben morgolódtam.
Életem minden területén felütötte fejét a baj. Fontos kapcsolatok estek szét, álmok váltak köddé, szűkösek voltak az anyagi lehetőségeink, határidők csúsztak, és még a gyülekezeti szolgálatban is csalódások értek, sokat idegeskedtem. A régi hűtőnk feladta, és három hónapon belül több kis közlekedési balesetünk is volt. Mikor már úgy éreztem, nem bírok többet elviselni, Isten a Jakab levél 1,2-re irányította figyelmemet.
11. FEJEZET
A SZÓSZÁTYÁRSÁG ÉS A HALLGATÁS
1. Az eddigiekben már röviden megemlítettük, mennyire veszélyes (és még jeles embereknél is becsúszik) a mások megítélése, helyesebben: mennyire veszélyes magunkra ilyen ítéletet vonni a nyelvünk miatt. Most tehát az következik, hogy ennek okát fejtsük ki, amin át bejön és kimegy, s ezt röviden magyarázzuk is meg.
2. A szószátyárság a hiúság katedrája, amelyen az tetszelegni és parádézni szokott. A bőbeszédűség a tudatlanság biztos tünete, megszólás ajtaja, szellemeskedésre vezető kalauz, hamisság segédje, a töredelem összeomlása, fásultság előidézője és fölidézője, álom előfutára, a gondolat szórakozottsága, a vigyázat vége, buzgóság lehűtője, imánk elhomályosulása.
Reginald Garrigou-Lagrange a 20. század egyik legjelentősebb teológusa. Különösen jelentőset alkotott a spirituális teológia területén. 1909-től 1959-ig az római Angelicumban tanít alapvető teológiát, dogmatikát és 1917-ben megalapítja az első spirituális teológia tanszéket.
Püspök atya előadásának címe: „Ti keressétek először Isten országát és annak igazságát…” (2017. február)
Vajon hol találunk válaszokat a modernkor válságos időszakában? Varga László kaposvári plébános előadása az Egerben rendezett Országos Lelkipásztori Teológiai napokon
„Annakokáért elhagyja az ember atyját és anyját, és ragaszkodik az ő feleségéhez; és lesznek ketten egy testté. Felette nagy titok ez, én Krisztusra és az Egyházra vonatkoztatom.”(Ef 5,31-32)
Julia rémülten, elbizonytalanodva nézett körül.
„Hol van David?” – kérdezte a balján ülő vendégtől. Jobbról David rátette kezét az övére, és megszólalt: „Itt vagyok. Nincs semmi baj.” Egy gyöngéd mozdulattal megnyugtatta, Julia világa újra békéssé, biztonságossá vált.
10. FEJEZET
A MEGSZÓLÁS
1. Úgy vélem, nincs értelmes ember, aki tagadná, hogy a megszólás gyűlöletből és haragtartásból születik. Ezért ide, elődei után soroltuk be. A megszólás a gyűlölet fajzata: rafinált nyavalya, ám vaskos, titkon lappangó nadály, mely kiszipolyozza, megrontja a szeretet vérét. Szeretet színlelése, a szívre nehezedő teher és szenny szerzője, a tisztaság romlása.
A katolikus napok rendezője nem a katolikus Egyház, hanem a Német Katolikusok Központi Bizottságának Laikus szervezete (ZdK), amely az első ÖKT szervezésében, Berlinben is részt vett. Jelenlegi elnöke H. J. Meyer professzor. A ZdK-nak sok egykori és mostani politikus tagja van. A ZdK reprezentál, és sokan nem tudják, hogy aktivitásuk nem egyezik minden katolikus hívő meggyőződésével és hitével. Amire katolikus van írva, belülről nem mindig katolikus.
„Urunk nem azt kérte, hogy mondjunk le a földi dolgokról, hanem hogy jobbakra cseréljük azokat.” – Fulton J. Sheen gondolatai
„Kétféleképpen gondolhatunk a nagyböjtre: mint olyan időszakra, amikor irtjuk a rosszat vagy erősítjük az erényt; amikor gyomokat tépdesünk vagy jó magvakat ültetünk. Világos, hogy melyik a jobb, hiszen a keresztény eszmény mindig pozitív, nem pedig negatív. Az embert nem az teszi naggyá, hogy milyen ádázul gyűlöli a rosszat, hanem hogy milyen erősen szereti Istent.