Vendég a sivatagból
Amikor megérkezett meglátszott rajta, hogy lelkigyakorlaton volt. Amikor az arcára néztem egy Másik Tekintettel találkoztam. Azt láttam rajta, hogy a szíve szentélyében égő kohó már elkezdte összeolvasztani a mennyeit és az emberit, hogy kiformálja, kiöntse belőle a megigazult új embert, aki majd magán hordozza a mennyei vonásait.
Isten jelenléte úgy burkolta be, amint a beduinok betekerik magukat a burnuszba, hogy védekezzenek a sivatag homokjától. Magamban megköszöntem Jézusnak a Vendégemet. A világ hitetlenségének a sivatagjából úgy hozta el őt hozzám, hogy a Szentlélek beburkolta a Jelenlét burnuszával, hogy megvédje a szemét és a szívét a hitetlen világ sivatagjának szélviharától. Köszönöm Jézus! Bárcsak minden Vendégem úgy érkezne meg hozzám, hogy a csipkebokor tüzének fénye tükröződne a szívük arcán!