Istent keresem (1)
Szalai András barátom hívta fel a figyelmemet egy szokatlanul színvonalas apologetikai jellegű videósorozatra, amely az istentkeresem.hu oldalán található. A rövid (2-4 perces)
Szalai András barátom hívta fel a figyelmemet egy szokatlanul színvonalas apologetikai jellegű videósorozatra, amely az istentkeresem.hu oldalán található. A rövid (2-4 perces)
(egy levelezőlistáról)
Minthogy az égést sav okozza, a „lúgos kémhatás angyalát” hívom segítségül, hogy közömbösítse a savat.
„Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást.” (Jn 13,34)
Sosem hallottam gyermekemtől azt a szót, hogy „szeretlek”. És nem is fogom hallani soha.Ez is egyike a zon dolgoknak, amiket 19 éves sérült kislányom nem tud megtenni.
A középiskolában mégis őt választották homecoming* királynőnek. Nem mintha ő lenne a legcsinosabb. Vagy ő lenne a legaktívabb az iskolai rendezvényeken. Pláne nem azért, mintha neki lennének a legjobb jegyei. Rachelt azért választották meg, mert ő szeret a legjobban.
A Prager University sorozatából
„Mi a foglalkozásod?” Ez az a kérdés, amit gyakran felteszünk, ha megismerkedünk valakivel, talán épp egy üzleti úton, vagy egy kávézóban. Ez az egyik módja az ismerkedésnek. „Hova jártál iskolába?” vagy „Hol végezted a tanulmányaidat?”. Néha ezek a kérdések merülnek fel egy állásinterjún is. Lehet, hogy ezek érdekes információk, de nem feltétlenül relevánsak a betöltendő pozíció szempontjából.
Amikor megírtam immár dokumentált véleményemet Harry Potterről, eszembe jutott egy másik mesekönyv. Szerzője, ha jól emlékszem, Békés Pál, címe: „A kétbalkezes varázsló”. Hőse igen ügyetlen a varázslóiskolában, az egész osztály rajta nevet, ám később, körzeti varázslóként egy lakótelepen, érdekes kalandjai akadnak: fölfedezi a Mesét a betonrengetegben.
Székely János püspök gondolatai Brenner Jánosról
Brenner János rábakethelyi káplánt, aki 1957 decemberében, két nappal 26. születésnapja előtt halt vértanúhalált, holnap, május 1-jén avatják boldoggá Szombathelyen. A szentként tisztelt szombathelyi egyházmegyés papról Székely Jánosnak, az egyházmegye mostani vezetőjének gondolatait adjuk közre.
Franciaország dél-keleti részén, Pegomas városában egy új iskola Arnaud Beltrame-ról kapná a nevét. Ő az a francia csendőr, aki március 23-án, amikor egy terrorista ámokfutása során végül egy szupermarketben ejtett túszokat, példát mutatott arról, mit jelent valaki másért cselekedni. Önként vállalta, hogy helyet cserél az utolsó tússzal. Vállalta, hogy egyedül marad bent a túszejtővel. Vállalta, hogy ő majd rajta tölti ki minden indulatát, gyűlöletét, haragját. Vállalta a sebesülés kockázatát. Sőt, vállalta a legrosszabb lehetőséget is: a halált.
(részlet egy listalevélből)
Figyeljétek meg, testvérek, hogyan ismétlődik egy séma a levelezésünkben. Valaki szóba hoz egy jelenséget (legyen az fényterápia, Metabol vagy más), és tudni szeretné, okkult-e, vagy hogy mivel lehet bebizonyítani okkult voltát. Ez az első lépés.
Ezután következik a második lépés, amikor érdeklődő és gondolkodó hozzászólók elkezdik a jelenséget ÖNMAGÁBAN mérlegelni. A harmadik lépésben megszólal egy tájékozott személy, és adatokkal kimutatja a jelenség okkult összefüggését. Ezt a három lépést (persze, életszerű variációkkal) elég sokszor végigcsináltuk már.
Mi köze a filozófiának a tudományhoz? – teszi fel a kérdést J. P. Moreland amerikai keresztény filozófus ebben a rövid videóban. Ezt a kérdést nekem is többször feltették már, amikor a hit és a tudomány kapcsolatáról vitázva a tudományfilozófia dilemmáira mutattam rá. Sokan gondolják azt, hogy a tudomány és a filozófia két külön terület, amelyeknek nem kell szükségszerűen találkozniuk egymással. Szerintük a tudomány a filozófia nélkül is végezheti a megfigyeléseit, a filozófia pedig a tudomány nélkül is gondolkodhat, noha nyilván az a jobb, ha a filozófia figyelembe veszi a tudomány „objektív igazságait”. Moreland szerint fontos megérteni, hogy a tudománynak is szüksége van a filozófiára, legalább két okból.
A részegyház hittani bizottsága jelentést adott ki „A jóga és a katolikus hit”címmel, miután az indiai kormány kötelezővé tette a jóga oktatását az iskolákban. A bizottság szerint a hindu nacionalisták „megpróbálják felhasználni a jógát arra, hogy elérjék a politikai és szektariánus céljaikat”.
A szír-malabár rítusú egyház (az indiai katolikus egyház három részegyházának egyike) egy nemrég megjelent közleménye szerint a jóga gyakorlása összeférhetetlen a kereszténységgel. A részegyház hittani bizottságának cikkét a Mananthavady eparchia hivatalos lapja közölte.
A cigányok még mesélnek, a magyarok már nem mesélnek egymásnak – mondja Agócs Gergely népzenész-néprajzkutató a Mandinernek, aki szerint a modern média kihalásra ítélte a mesemondást, a kulturális sokszínűség csökkenése pedig az életközösség összeomlása felé mutat. A szókimondásáról híres személyiség, aki a Felszállott a páva zsűritagja is, leszögezi: az, hogy valakinek tízezer nóta van a winchesterén, az nem mérhető össze azzal, ha el tud énekelni ötszáz dalt. Azt mondja: „Meg kell keresni a Nagy Kapcsolót és le kell kapcsolni az áramot”. Interjúnk.
Ateisták gyakran úgy gondolják, hogy az Isten létével kapcsolatos bizonyítás terhe a teisták vállát nyomja. Antony Flew 1976-ban „The Presumption of Atheism” (Az ateizmus vélelme) c. nagy hatású esszéjében adott például hangot annak a meggyőződésének, hogy az ateizmus az alapállapot, ezért csak erős ellenérvek alapján hihet valaki Isten létében. Flew szerint az ateizmus a biztos talaj, Isten létében hinni viszont kockázatos intellektuális pozíció. Biztonságos abban hinni, hogy vannak a világban emberek, kutyák, macskák, oroszlánok, tigrisek, fák és virágok. Abban is biztonságos hinni, hogy vannak elektronok, protonok és apróbb részecskék.
Nehéz elgondolnunk Istenről, hogy egyszerre képes lenne haragudni és könyörülni. Mivel bennünk ez a két indulat legtöbbször elválik egymástól (ha haragszunk, nem érzünk irgalmat, ha irgalmat érzünk, nem haragszunk), Istenről is azt feltételezzük, hogy vagy haragszik, vagy könyörületes, de a két indulat egyszerre nem lehetséges benne. Vagy a haragvó Isten létezik, vagy az irgalmas Isten; a kettő együtt azonban nem. Pedig de, és ezt Jézus halálára emlékezve különösen fontos megértenünk. Pál apostol az efézusiaknak írt levelében ezt a két indulatot – a haragot és az irgalmat – tulajdonítja Istennek, amikor arról ír, hogy bár a harag fiai voltunk, Isten megkönyörült rajtunk. Bár haragudott, megkönyörült. Az Efézusi levél 2. részének elejéről következik egy idézet: