Gerhard Müller bíboros az eretnekvádakról
Interjút közölt május 29-én Gerhard Müller bíborossal, a Hittani Kongregáció előző prefektusával a Die Tagespost című német katolikus hetilap. Az interjúban elsősorban arról kérdezték a volt prefektust, mit gondol a főként papok és teológusok által április végén kiadott nyílt levélről, amelynek szerzői Ferenc pápát a püspökök előtt eretnekséggel vádolják.
Paul Josef Jakobius: Utolsó harc a fény és sötétség között c. könyvéből
Nem túlzás, amit George Orwell a nagy feltűnést keltő „1984” című regényében írt a „Big Brother” („Nagy Testvér”) által figyelt emberekről. Ez vár a közeljövőben a gyanútlan emberekre! A világpolitika kulisszái mögött egy titkos hatalom rejtőzik, amely minden szálat a kezében tart.
Hosszú interjút közölt június 10-én a The Washington Post amerikai szekuláris lap Carlo Maria Viganò érsekkel. A lap szerkesztői a kérdéseiket írásban jutatták el az egykori pápai nunciusnak, aki azokra május 2-án, még a Theodore McCarrick őt igazoló levelezésének nyilvánosságra kerüléseelőtt válaszolt.
A Washington Post az interjú megjelentetése előtt lehetőséget adott még Viganò érseknek, hogy benne Ferenc pápa legutóbbi televíziós interjújában elmondottakra reagáljon. Az érsek élt is ezzel a lehetőséggel, és egy rövid résszel kiegészítette a korábbi válaszait.
A rossz istenkép nem az, amelyik kényelmetlen, felkavar és nyugtalanná tesz. A rossz istenkép az, amelyik mást mutat, mint amilyen a valódi Isten. Isten nem függ az istenképünktől, de az istenismeretünket meghatározza, hogy mit gondolunk róla. Honnan tudhatjuk, milyen a valódi Isten? Megpróbálhatjuk a logika útján rekonstruálni, ahogy Plátón vagy Arisztotelész tették, és akkor eljutunk a Legfőbb Jó ideájához, a Mozdulatlan Mozgatóhoz, vagy valami ehhez hasonló emberi konklúzióhoz.
Az Egyház püspökeinek írt nyílt levélben érvel 19 katolikus pap, teológus, és akadémikus Ferenc pápa eretneksége mellett.Tizenkilenc katolikus pap, teológus, és akadémikus fordult nyílt levélben az Egyház püspökeihez, amelyben amellett érvelnek, hogy Ferenc pápa immár az eretnekség kánonjogi vétségével vádolható. A levél írói arra kérik a püspököket, hogy „tegyék meg az eretnek pápa súlyos helyzete által megkívánt lépéseket”.
Életed nagy részét munkával töltöd. Reggeltől estig kifeszíted a hálódat, hogy este gazdag legyen „a fogásod”.
Napról-napra vetsz, hogy majd bőségesen arathass! Hétről-hétre ültetsz, hogy majd érett, szép gyümölcsöket szedhess!
Évről-évre dolgozol, hogy majd annak látszata is legyen!
Közös hittani deklarációt adott ki Raymond Burke bíboros, Athanasius Schneider püspök (lásd őket a képen), és az Egyház több másik püspöke azzal a céllal, hogy elősegítsék vele az Egyházban egyre jobban eluralkodó tanításbeli zavar orvoslását.
Pünkösd van. Ez a Szellem fesztiválja az anyagban, lélekjárás a testben, az ateisták kísértése, a világ egyetlen esélye a túlélésre. Nemcsak Csíksomlyó jeles napja, karizmatikusok élménye, hívők reménye, hanem üzenet mindnyájunknak.
Van egy megszégyenítő történet az Ószövetségben az emberi erényességről. Jeremiás próféta az Úr parancsára meglátogatja a rékábiakat, és a Templom egyik kamrájába hívja őket. Hanáni kamrájában aztán borral teli kelyheket tesz eléjük, hogy igyanak. A rékábiak azonban visszautasítják: „Nem iszunk bort, mert a mi ősünk, Jónádáb, Rékáb fia ezt parancsolta nekünk: Ne igyatok bort soha, se ti, se a fiaitok!” (Jer 35,6) Az ÚR Jeremiáson keresztül ezt üzeni ezután Izráelnek: „Jónádábnak, Rékáb fiának a szavait megtartották. Ő azt parancsolta fiainak, hogy ne igyanak bort; nem is ittak a mai napig sem, hanem engedelmeskedtek ősük parancsának. Én is szóltam hozzátok, idejében szóltam, de ti nem hallgattatok rám. (…) Jónádábnak, Rékáb fiának az utódai megtartották ősük parancsát, amit az megparancsolt, de ez a nép nem hallgatott rám.” (Jer 35,14-16) A rékábiak ősatyjuk felé mutatott engedelmessége kontrasztban áll Izráel Isten felé tanúsított engedetlenségével.
„Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van és egy eltéved közülük, nem hagyja ott a hegyen a kilencvenkilencet, és nem megy el, hogy megkeresse az egy elveszettet? Ha aztán sikerül neki megtalálnia, bizony mondom nektek, annak jobban örül, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek.” (Mt18,12-13)
Könnyeimet nyelve toltam odébb a véndiák-hírlapot. Hajdani zeneiskolai osztálytársaim beszámolói voltak benne. Operaházakban énekelnek, neves katonai zenekarban játszanak, egyetemem, főiskolán tanítanak. Velük összevetve a magam életét kudarcnak éreztem, azon gondolkoztam, számít-e egyáltalán bármi, amivel foglalkozom.
Van ilyen valóban? Egy atomerőmű energiái ténylegesen kimerülhetnek, de a Pünkösd hogy lehet erőtlen? Kimerülne a Teremtő Istenben a Szentlélek? Bizony, hogy nem, de mi mégis sokszor vesszük úgy a Szentlelket, hogy mégis erőtlenek maradunk. Lássunk csak legalább egy-két okot arra, hogy miért van ez így!
Húsvét vasárnap Jézus megjelent a tanítványoknak. Rájuk lehelt és így szólt. ”Vegyétek a Szentlelket.” Jn20.22
A nyári szünet előtti utolsó részéhez érkezett A Papp válaszol rovatunk, ezúttal is 3 olvasói kérdésre válaszolt Papp Miklós görögkatolikus pap – és családapa!
Zsanett (Szeged)
Most veszítettem el a nagyapámat, akit nagyon szerettem, s egyszerűen nehezen tudom elfogadni. Még olyan jó lett volna, ha lát engem menyasszonyként, ha az unokáival rosszalkodhatott volna.
A gonosz lelkekről és az ördögűzésről beszél Pedro Barrajon exorcista pap, a római Athenaeum Pontificium Regina Apostolorum antropológia professzora, a pápa tanítását terjesztő Legio Christi közösség tagja.
– XVI. Benedek pápa röviddel megválasztása után exorcistákkal – ördögűzést végző papokkal – találkozott. Tekinthetjük ezt jelzésnek?
– Nem, az csupán az olaszországi exorcisták szokásos találkozója volt. A Katolikus Egyháznak a gonoszra vonatkozó tanítása nem változott az évszázadok folyamán.
Roberto De Mattei, Corrispondenza Romana, 2019. május 29.
A május 26-i választások fontos részét képezték annak a konfliktusnak, mely túlmutat az Európai Parlament vagy bármely nemzeti kormány sorsán. Valójában létezik egy lobbi, amelynek célja a keresztény identitás elpusztítása és kozmopolita szervezetek felépítése, melyek magukra vállalják az élet és halál szuverén hatalmát európai polgárai felett. Egy példa erre a tervre az, ami Franciaországban történt, ahol a párizsi fellebbviteli bíróság átadta az Egyesült Nemzetek Szervezetének a végső döntést Vincent Lambert, egy végtagbénulásos francia beteg fölött, akit felesége és a rheimsi kórház orvosai halálra ítéltek.