Az idősebbek talán emlékeznek arra, hogy volt olyan idő, amikor Assisi Szent Ferenc még nem a környezetvédők, netán az állatok védőszentjeként volt ismeretes, hanem az evangélium szerinti radikális életű bűnbánóként arról volt nevezetes, hogy neki mindenben minden volt Isten. Ami miatt mellesleg megszelídült egy vérengző farkas, nem utolsó sorban pedig megújult az Egyház.

De Egyházat gyűlölők kezdeményezésére egy évtized alatt megváltozott Szent Ferenc értékelése, és ennek során Szent Ferenc a környezetvédők védőszentjévé, igazi PR szentté vált, akit azáltal tettek elfogadhatóvá a modern világ szemében, hogy az életének középpontjában lévő, minden okaként és céljaként szeretett Isten helyett az Istentől elvonatkoztatott teremtmények iránti szeretetét tették meg magyarázó elvnek – ami pedig nem volt meg benne.

Ehhez csak arra volt szükség, hogy egy halovány protestáns történész (Lynn White Jr.) a környezet kizsákmányolását a kereszténységnek tulajdonítsa. Mert szerinte a kereszténység bűnös módon elpusztította az animisták bájos nézeteit arról, hogy minden fű, fa virág és kő szellemmel bíró létező. Ezzel deszakralizálta, így védtelenné tette a környezetet – szól White verdiktje. Ezért a (csekélyke ötven éve) minden pillanatban várható globális környezeti összeomlásra a megoldás szerinte szintén vallási jellegű lehet. Ennek jegyében javasolta hát, hogy Szent Ferencet, az egalitáriánus, hippi, „vallási forradalmárt” tegyék mintává a tévúton járó Egyház helyes mederbe tereléséhez. Mert szerinte ő volt az, aki sikertelen kísérletében „megpróbálta az ember teremtés feletti korlátlan uralmának eszméjét felváltani az összes teremtmény – beleértve az embert is – egyenlőségének gondolatával,” sőt, „Ferenc megpróbálta megfosztani az embert a teremtés feletti egyeduralmától, és helyette Isten összes teremtményének demokráciáját kívánta felállítani.”

(Ó, szent demokrácia! Ó, szent összteremtményi demokrácia! Éljen a csótányok választójoga! Mondjunk nemet a méhek rabszolgaságára! Egyetemes alapjövedelmet a tücsköknek!)

Milyen nagy kár, hogy kudarcot vallott Szent Ferenc, mondhatnánk, különösen annak fényében, hogy ő még csak nem is sejtette, hogy az összes teremtmény egyenlőségét hirdeti, és végképp eszébe sem jutott, hogy ő bizony az összes teremtmények demokráciáját kívánja megteremteni. Ahogy azt sem tudhatta, hogy egy 20. századi ostoba protestáns történész szerint az ő és „az ősi ferencesek mélyen vallásos, ám eretnek érzéke a természet minden részének spirituális autonómiája iránt mutathat utat”.

És minő meglepetés, csekélyke évtized alatt egy erre a célra verbuválódott, soha máshol fel nem tűnő, ismeretlen összetételű, de hálából legalább kérész életű nemzetközi lobbicsoport nyomására, amelyet még a hivatalos latin szöveg is csak angol nevén szólít, megvalósították White ostoba javaslatát: II. János Pál 1979-ben az Inter sanctos apostoli levelében valóban az ökológiával foglalkozók védőszentjévé nyilvánította. És hogy mennyire sietve tettek eleget a lobbicsoport nyomásának, arra példa a dokumentumban megnevezett kezdeményező csoport neve, amelyben még az ökológiai szót is helytelenül írta a dokumentum – örök mementójául annak, hogy bár dunsztjuk sem volt arról, hogy mi a rossebb az az ökológia, de sietve engedelmeskedtek nyomásának…

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2026. október 8.