Amikor fiatal szeminarista voltam, egyik este a betegszobába mentem (azt már nem tudom miért). Az ápoló testvér megigazította az ott fekvő két atya takaróját, én pedig a folyosón állva figyeltem.
Mikor az első atya álla alá húzta a takarót, a beteg öregember ingerülten rámordult: – Ne mássz az arcomba, tűnj innen!
+crop.jpg?resize=1600,633&ssl=1 "Idős értelmiségi ember imája")
Az ima egy rövidebb változatát egy idős mérnök barátom találta meg angol nyelven egy magyar kutató tudományos munkájában. El is nevezte az idős értelmiségi ember imájának.Eredeti címe: Idős apáca imája. Az ima gyönyörű, mindenki elmélkedhet rajta – el is imádkozhatja. A szerk.
Uram, Te jobban tudod, mint ahogy ismerem magamat,
hogy öregszem és egy nap öreg leszek.
Őrizz meg a halálos szokástól, hogy azt gondoljam,
hogy hozzá kell szólnom minden témához
és minden alkalommal.