Tíz éve segíti a magzatvesztőket Kovács Ferenc és Treer Mária
Tabukat döntöget Kovács Ferenc diakónus és felesége, Treer Mária mentálhigiénés lelkigondozó: abortuszon átesettek, valamint gyermeküket vetélés, halvaszületés miatt elvesztők számára szerveznek lelkigyakorlatokat 2009 óta. A tíz év alatt közel négyszáz szülő oszthatta meg velük fájdalmát, „amiről nem illik beszélni”.
Az alábbiakban az Új Magasság és Mélység gondolataival szeretnénk hozzásegíteni a Kedves Testvéreket a Szent Háromnap titkainak mélyebb átéléséhez.
A Nagyhét utolsó három napját: Nagycsütörtököt, Nagypénteket és Nagyszombatot (hozzászámítva a húsvéti vigíliát is) összefoglaló névvel Szent Háromnapnak nevezzük. A latin kifejezés mintájára, rendhagyó módon egybeírt szóalak is érzékelteti, hogy valójában egyetlen egységről van szó. Mindegyik napon a húsvéti misztériumot ünnepeljük a maga teljességében, igaz, mindannyiszor más-más oldalról megközelítve.
Így, húsvét után, e címet olvasva biztosan sokan arra számítanak, hogy ez valamiféle provokatív írás lesz… De nem. Csupán három kedvenc bohóc-történetemet szeretném megosztani a Kedves Reposzt-olvasókkal. Azért mert tanulságosak. Elgondolkodtatók. Magunkra ismerhetünk bennük. Klerikusok és laikusok egyaránt…
Maga és mások szövegeiből felolvas, idegenvezet: Lackfi János költő
Zenél: Szirtes Edina Mókus
Ács József, Acsai Roland, Győrffy Ákos, Ijjas Tamás, Izsó Zita, Horváth László Imre, Markó Béla, Molnár Krisztina Rita, Regős Mátyás, Szabó T. Anna, Vasadi Péter, Véssey Miklós, Zsille Gábor és saját verseiből az estet szerkesztette Lackfi János Az elhangzó szabadversek, zsoltárparafrázisok, klasszikus formájú szövegek, prózaköltemények mind az emberi szenvedés, a betegség, a halál, a test romlása, a lelki és fizikai sebzettségek témakörét boncolgatják. Hiszen mennyi kínnal jár születni, növekedni, elvegyülni és kiválni, majd megint visszamerülni a végső fájdalom magányába…
2019. február 4-én az Egyesült Arab Emírségekbe látogató Ferenc pápa és a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának vezetője, az Al-Azhar Egyetem főimámja, Ahmad et-Tajjeb, az Abu-Dzabiban megrendezett vallásközi találkozón közös nyilatkozatot írtak alá Dokumentum az emberi testvériségről a világbéke és a békés együttélés érdekében címmel.
Sokak számára a Föltámadott csak két dimenzióban létezik, mint egy papírszagú sík Isten. Ő a torinói lepel vagy a szentképek és a hittankönyvek síkban élő istene. Hát tőle hiába várják, hogy ölelje át őket a húsvéti hit, a személyes találkozás, a személyes szeretet megtapasztalásának örömével. Az ilyen hit sivár és élettelen és könnyen sík idegek lesznek, ha az élő Istenről kezdünk el beszélni
Ma már vannak 3D-s nyomtatók melyek bámulatos dolgokra képesek és lehet, hogy egy őrült napon majd a 3D-s embert is kinyomtatják, hiszen már ma is nyomtatnak térdimenziós emberi szerveket, műszívet stb.
Nagypénteken a BBC egyik showműsorában szerepelt Ferenc pápa. A műsor keretében brit celebritások zarándokoltak el Rómába, ahol személyesen találkoztak a Szentatyával.
A szereplők egyike, a „meleg brit humorista” Stephen K. Amos (a képen balra) a találkozást megelőzően kritikát juttatott el a pápának, kérve őt a válaszra a személyes találkozó során. A felvetés a humorista saját megfogalmazásában így szólt: „Úgy jöttem el erre az útra, hogy bár nem vagyok vallásos, válaszokat és hitet keresek. De meleg emberként nem érzem magamat elfogadottnak.”
Engem keresztyénként mindig zavart az olyan megfogalmazás, miszerint „a keresztyének úgy hiszik, hogy Jézus Krisztus feltámadt”. Avagy személyesre fordítva: „Én hiszem, hogy Jézus Krisztus feltámadt” Ez a megközelítés, még ha igaz is, emberek hitéről beszél pusztán, s azt állítja, hogy a keresztyének azok, akik hisznek Jézus Krisztus feltámadásában. Ezzel viszont elsikkad az a körülmény, hogy a Jézus Krisztus feltámadásáról szóló beszámolók mégis csak egy történeti eseményről szólnak. Nem megkerülhető tehát az a kérdés, hogy most akkor Jézus Krisztus „objektíve” támadt-e fel, avagy egyszerűen voltak emberek, akik elhitték, hogy feltámadt, s ennek a hitnek a hagyománya a keresztyénség?
A Szent Triduum az év legrövidebb -de legfontosabb- liturgikus ideje. Szent csütörtök estétől kezdve három napig tart, húsvét vasárnapig.
A Triduum néhány egyedi előírása miatt, ha részt veszel a Triduum liturgián, hallhatod a legritkábban használt liturgikus eszközt: a kereplőt. Hogy ez micsoda? Íme egy magyarázat.
Pilinszky János mesélte, hogy egyszer megkérdezte tőle valaki, hogy hisz-e Jézus föltámadásában, s ha igen, miért, „Igen – válaszolta a költő – mert olyan csendes volt. Mert amennyire közpréda volt a halála és agóniája, olyan rejtett maradt dicsősége, húsvéti allelujája. Ez Isten dramaturgiája” – mondta ő.
Megrengett a föld mélye,
megmozdult a sír méhe,
megfájdult a kobold füle
megkondult a dobhártyája,
angyal fújt a sófárjába
dördült zengett sziklát tördelt,
csend van elcsendesült minden vége a pénteki viharnak koboldok vércseppek után kutatnak s győzelmet ugatnak hallgat a menny angyalok ezrei
Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, sőt mindnyájan elhagytak… De az Úr mellettem állott… (2Tim 4,16a.17a)
Hazafelé a kocsiban szokatlanul hallgatag volt – elmaradt a beszámoló a napjáról, a barátnőkről, az izgalmakról tornaórán vagy az osztályban történtekről.
Tudtam, hogy valami történt, ami nyomja a vállát, imádkoztam, hogy megtudjam, mit nem mondott el 8 éves kislányom a kocsi hátsó ülésén. Lefekvéskor meghallgatásra talált az imádságom.
„Ha azt mondom: ’A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz’, neked még a sötétség sem sötét, fénylik az éjszaka, mint a nappal, mert fény és sötétség közt neked nincs különbség.” (Zsolt 139,11-12)
Minden rendben. Nincs mitől félnem. Nincsenek szörnyek a szekrényben.