KHM

A Papp válaszol – tartós betegség, együttélés, közös értékrend

Gergely (Pécs)

20 éves vagyok, sajnos egy éve súlyos vesebetegséget kaptam, jelenleg rendszeresen művese kezelésen kell részt vennem. Nagyon nehéz elfogadni (nem csak nekem, hanem szüleimnek, testvéreimnek is), hogy – az orvostudomány jelenlegi állása szerint – soha életemben nem tudok majd egészséges emberként élni. Hívőként neveltek a szüleim, de egyáltalán nincsen béke a lelkemben és állandóan azt kérdezem magamban, imáimban: miért pont én? Mivel érdemeltem ki ezt a szörnyű csapást? Nemrégen olvastam a vakon született ember meggyógyításáról szóló evangéliumi részletet (Jn 9, 1-3). Nagyon megragadott ez a szakasz, de nem tudom saját esetemre értelmezni. Ebben kérném az atya segítségét: hogyan nyilvánulnak meg valakin Isten cselekedetei? Meg tudná nekem ezt magyarázni Miklós atya?

Székely János megyéspüspök tanítása a Cursilló találkozón

Kaposvár, 2019. október 12.

A lelki küzdelem fokozatai

Sokadjára ismételt bibliai rész tőlem, hogy „azoknak, akik Istent szeretik minden a javukra válik„. De tényleg, minden! A látható és a láthatatlan világ is teremtmény csupán, tehát engedelmeskednie kell a Mindenhatónak. A démonok Krisztus rabszolgái, engedelmeskednek, azt tehetnek meg, amire engedélyt kapnak. Számukra is a földi lét egy száműzetés, ahol bármilyen hihetetlen, egyre nagyobb szégyent éreznek a bűneik miatt és iszonyatosan irígyek arra, hogy az emberi faj legtöbbször élvezi az életet.

Margók – hagyj helyet a fontos dolgoknak

Margók. Sokféleképpen vannak kritikus hatással az életünkre, még akkor is, ha gyakran elmulasztjuk értékelni ezeket. Például, a margók egy géppel írott lapon segítenek, hogy a figyelmünket a szavakra összpontosítsuk. Ha az egész oldal szavakkal lenne tele, és nem lenne fehér rész körülöttük, az olvasás legfeljebb egy unalmas feladat lenne, ha épp nem lehetetlen.

Sajnos, sokan nem értékeljük a margók fontosságát a pénzügyekben és a napi teendőkben. Megkíséreljük összetömöríteni, amennyire csak lehetséges, és még ha tudjuk is, hogy nem tudunk mindent kezelni, mégis megpróbáljuk. Ennek eredményeképp stresszt élünk át – nagyon-nagyon sok stresszt.

A szentmise története

Előszó

Ennek a könyvnek a megírására az a meggyőződésünk vezetett bennünket, hogy nincs a szentmisének helyesebb és vonzóbb magyarázata, mint a szentmise egyes imáinak és szertartásainak története. Az a kétségtelenül fenséges szertartás ugyanis, amellyel ma az újszövetség nagy áldozatát bemutatjuk, hosszú és változatos fejlődés eredménye, amelynek előbbrevitelén az Egyház hitéletének titokzatos szentélyében a leghivatottabb mesterek dolgoztak.

Ennek a fejlődésnek hosszú útján az Egyház mindazt, ami csak a századok folyamán a vallási és szellemi látóhatáron értéknek bizonyult, a szentmise szertartásának feldíszítésére felhasználta. Így pusztán irodalmi szempontból is a misekönyv a világirodalom legmagasztosabb alkotásának mondható. Érthető tehát, hogy a liturgiatörténettel foglalkozó tudósok régente is, de különösen mióta X. Pius pápa a keresztények figyelmét a szentmise szertartásaira felhívta, mindent elkövetnek, hogy ennek a nagyszerű fejlődésnek minden egyes mozzanatát felderítsék és megmagyarázzák.

Az ‘5P’ a munkában Isten perspektívájából

Sok vezetőnek igen limitált a rálátása arra, hogy mi Isten terve és szándéka a munkánkra. Tehát ez segít, hogy legyen egy alkalmi emlékeztetőnk, hogy amikor dolgozni megyünk, úgy vagyunk ott, mint az Ő szolgái. Itt van pár oka Istennek, hogy megalapozza a munkánkat, ezek közül mind P betűvel kezdődik az angol nyelvben: cél (Purpose), fenntartás (Provision), produktivitás (Productivity), kellemes a szemnek (Pleasing to the Eyes) és rendezettség (Providing order).

Mi a baj a hitünkkel?

Bíró László püspök tanítása a plébánia lelkinapján (2017)

Müller bíboros: A nők felszentelt szolgálatának lehetetlensége az Egyház dogmája

Az október 6-a és 27-e között Rómában tartandó ún. pán-amazóniai szinódus egyik témája lesz a nők által végezhető egyházi szolgálatok bővíthetőségének kérdése. A téma újraindult vitájában többen, köztük a német katolikus egyház képviselői és a szinódus egyes szervezői is a nők pappá vagy diakónussá szentelésének engedélyezését feszegetik.

A német Gerhard Müller bíboros, a Hittani Kongregáció előző prefektusa egy júliusban közölt kritikai dolgozatában is hangsúlyozta a nők akár pappá, akár diakónussá szentelésének lehetetlenségét (lásd itt a 4. pontot), kijelentve, hogy ha ezek bármelyike is megtörténne, még ha egy pápa vagy egyetemes zsinat is adna engedélyt rá, a felszentelés érvénytelen lenne.