Lelki tükör (szentgyónáshoz)
Az Egyház által jóváhagyott lelki tükrök szerint
Az Egyház által jóváhagyott lelki tükrök szerint
A fejlett országokban egyre agyobb arányú a gyermektelenség, ráadásul sok helyen ezt a tendenciát még támogatják is. Közben persze növekszik a pánik a „túlszaporodó szegényebb rétegek” miatt. Kell ez nekünk?
Hogyan lehetne érvelni amellett, hogy a nők bátran vállaljanak gyermeket – ha közben legalábbis részben kivesszük a keresztény vallást mint reményt és biztonságot adó meggyőződést az érvelésünk mögül?Ugyanis egyre gyakrabban merül fel az igény arra, hogy keresztény emberként kezdjünk el úgy kommunikálni, hogy a másik oldal is meghallja, aztán elgondolkodjon a mondandónkon. Csakhogy a lelkes vállalkozó adott ponton mindig masszív határokba fog ütközni, ugyanis a nem hívő számára a nehézségek, a rossz dolgok, a nagybetűs szenvedések csakis negatív konnotációval szerepelhetnek a szótárban;
Templomodat századok hite emelte
Midőn az Ég trónnak Gyűdöt kiszemelte
Azóta milliók imája száll Hozzá
Könnyeink tengere csapdossa az Oltárt:
Lábánné Hollai Katalin a Vasárnapnak
„A meddőségről kevés szó esik – ugyanakkor folyamatosan növekszik a meddő párok száma. Ráadásul egyre többen gondolják, hogy egyedül vannak a problémájukkal, illetve érzik úgy, hogy senki nem érti őket. Mivel mi magunk is végigmentünk a meddőségel járó nehézségeken, úgy éreztem, hogy erről beszélni, pontosabban írni kell” – nyilakozta lapunknak Lábánné Hollai Katalin, a „Megszabadítottál szégyenemtől” című hiánypótló könyv szerzője. Küzdelmekről, házasságról, hitről és bizalomról, a remény óriási jelentőségéről – és még sok minden másról – beszélgettünk vele.
Az ószövetségi zsidók hite annyiban súlyosan esik a latba és nagyon érdekelhet minket, mert hiszen Krisztus Urunk eljövetele előtt a zsidó vallás volt az egyedüli igaz vallás.
Mármost az ószövetségi Szentírásban határozott adatot találunk arra, hogy a zsidók hittek a tisztítóhelyben. Kr. e. 160-ban a zsidók Makkabeusi Júdás vezérlete alatt vallási harcokat vívtak. A csata a zsidó vallás ellenségei ellen folyt, Isten törvényeinek védelmében. Akik tehát ebben a harcban résztvettek, azok Istenükért és vallásukért küzdöttek. Egyik nagyobb csata után, amelyet Odolan városa mellett vívtak, nagy győzelmet arattak a zsidók. Makkabeusi Júdás, a vezér, személyesen ment ki a csatatérre, ahol összegyűjtötték az elesett zsidókat, hogy megadja nekik a végtisztességet.
Kerestem a NET-n és belefutottam egy nagyon érdekes szakmai cikkbe. Egy kolléga okfejtésére és magyarázatára találtam. Amit eddig is gondoltam, de a bizonyítását nem vezettem le, azt megtette a kolléga. Ugyanis érdekesen jár annak az embernek az esze, aki műszaki végzettséggel is rendelkezik, mert a hitet elfogadva, azért a gondolkodást nem hagyja ott a hit elfogadásának idejénél. A hitet megélve bizonyos dolgokat képes végiggondolni. Ezt történt a teremtés kontra evolúció esetében is. Számomra eddig is elképzelhetetlenül alacsony volt a matematikai valószínűsége az evolúciónak.
Ó Jézusom, örök Főpap! Tartsd meg papjaidat Szentséges Szíved oltalmában, ahol senki sem árthat nekik!
Őrizd meg szeplőtelennek felkent kezüket, melyek naponként érintik Szentséges Testedet!
Találkozás a 80 éves Kovács Gábor pap költővel
A közelmúltban ünnepelte nyolcvanadik születésnapját Kovács Gábor római katolikus pap és költő, többek között a Mágia és hit című könyv szerzője. Betegeskedése miatt visszavonultan él egy kis zsámbéki házban. Otthonában beszélgettünk vele.
Zseniális példával rukkolt elő a híres matematikus
John C. Lennox az Oxfordi Egyetem matematikaprofesszora számos hitvédelmi könyv szerzője is. A tudomány valóban eltemette Istent? című könyvében felteszi a kérdést: a tudományban valóban minden az ateizmus felé mutat? Lehetséges, hogy a teizmus jobban összefér a tudománnyal, mint az ateizmus? A következő idézet a könyvből egy zseniális példával mutatja be, hol is van a teremtő Isten helye világunkban.
Az Ave verum Corpus natum (Üdvözlégy, szent Test) kezdetű énekünk egy verses antifóna a Legméltóságosabb Oltáriszentség tiszteletére. Ezt az imád- ságot a hagyomány szerint Szent Péter 198. utóda, Őszentsége VI. Ince pápa (1282 – 1362. szeptember 12.) szerezte. Az Ave verum eredetileg az Úrfelmu- tatáskor mondandó fohász volt, de gyakran használták szentségi áldás alkal- mával is. Legalább négy változata vált ismertté, az egyik záró szakasza ekkép- pen szól: O clemens, O pie / O dulcis Jesu, Fili Mariae. Mi az Éneklő Egyház által (ÉE 159) és a Hozsannából (H 315) ismert, talán legelterjedtebb változa- tot ismertetjük.
„»Te vagy El Roi (az Isten, aki lát engem)!« Azután hozzáfűzte: »Valóban itt láttam azt, aki lát engem?« „(Ter 16,13b)
Kaptam egy hosszú üzenetet, lassan elolvastam. Majd még egyszer. Olyasmivel vádolt meg, amit sohasem mondtam. A szociális médián megjelent bejegyzésemet magára értette, pedig egyáltalán nem róla szólt.
Döbbenten néztem az üzenetet.
Szinte észrevétlenül, de egyre markánsabban van jelen az LMBTQ-ideológia a keresztény körökben – immáron nem csak külföldön, hanem Magyarországon is. A téma rendkívül érzékeny, amelyről egyre kevesebben mernek nyíltan beszélni, hiszen a tolerancia diktatúrája nem engedi a hagyományos értékek hangsúlyozását. A vád hamar megszületik, párbeszédre esély sincs.
Ahogyan az elmúlt négy évben, úgy a jövőben is szeretnénk hangsúlyozni, hogy különbséget teszünk a bűn és a bűnös között, senkit nem kívánunk elítélni, de lelkiismeretünket sem kívánjuk elhallgattatni – pontosan azért, mert vannak olyanok, akik tudatosan ezt szeretnék. Schittl Eszter vendégszerzőnk írása.
Milyen kevesen gondolnak arra, hogy voltaképp mélységes hálával és meg nem szűnő köszönettel tartozunk Istenünknek – a pokolért! Hogy szólt róla, tudomásunkra hozta és valóságát fellebbentette előttünk!
Hiszen Isten megtehette volna, hogy földi életünkben elrejti előlünk és csak halálunk után sújt vele. Emberileg szólva így bosszúállóbb jellegű, hatásosabb, borzasztóbb és dermesztőbb lenne. Viszont azonban ez esetben elgondolhatatlanul több lélek is jutott volna a kárhozatba.
Míg így? Hány ezer és millió embert tart vissza a bűntől, ha nem is a szeretet, hát legalább a félelem és a számítás, hogy ne kerüljön a pokolba. Sőt talán még a szentek magasröptű életszentségében is volt része neki és szerepelt, mint mellékindítóok, ráadásos vagy erősítő hatás a pokol.