„Én is szoktam lázadni”
„Én is szoktam lázadni, meg elkeseredni, de próbálok hozzá visszatalálni, és próbálok másokat is erre bátorítani. Hogy az örömöket vegyék
„Én is szoktam lázadni, meg elkeseredni, de próbálok hozzá visszatalálni, és próbálok másokat is erre bátorítani. Hogy az örömöket vegyék
Három újabb kérdésre válaszolt Papp Miklós: ezúttal a papok által “túltolt” szenvedésről, az esetleges önámításról és az életcél megtalálásáról kérdeztétek a görögkatolikus papot és családapát!
Emil (Győrújbarát)
Miért csak a kereszt tövében tudnak időzni az emberek? Miért “tolják túl” a papok a szenvedést, ahelyett, hogy észrevennék a Feltámadott jeleit? Miért nem tudnak feltámadás-központúbban gondolkozni? Engem felettébb bosszant ez a beteges hozzáállás.
Készült a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából.
„Tower Vilmosnak illemtani könyveit olvastam eddig. Akkor még voltak ilyen művek (is). Ma ellenben ott tartunk, hogy nincsenek, legalábbis olyanok, melyeknek közük lenne a Tízparancsolathoz és főleg a Tízparancsolat hirdetőjéhez, Istenhez. Isten ugyanis minden ember lelkiismeretében ugyanazt a tíz mondatot sugallja, mint amit Mózesnek kijelentett a szent hegyen.
Ám egy illemtannak vannak változó elemei is. Ma egyetemes magatartás a változó elemek mögött nem meglátni a soha nem változót! Vagyis a törés hermeneutikája eluralkodott Európában az ember-, a történelem- és az egyházszemléletben.
A Pünkösd nem egyszeri esemény, hanem folyamatos történés, éledés, születés. Valóra válása az Úr ígéretének, hogy a ’másik Vigasztaló’ megtanít mindenre, s velünk marad térben és időben, a történelem viharaiban.
Istennek ezt a sajátos Emmánuel – voltát, Velünk létét ünnepli most a Szociális Testvérek Társasága, nem pusztán egy évfordulót. Nem pusztán a tényt, hogy 90 évvel ezelőtt, világháború, Trianon és Tanácsköztársaság után az Úristen létre hívta ezt az ősi szerzetesi hivatást modern formában, itt, Magyarországon. Nem pusztán emlékezünk, hanem hálát adunk, hogy 1923-tól kezdve a Slachta Margit köré szerveződő közösségben a testvérek a Szentlélek vezetésével találékonyan válaszoltak a történelmi idők igencsak ellentmondásos eseményeire.
Tizenhárom évnyi házasság, két gyermek és egyre gyarapodó közös élmények a családban, a közösségi szolgálatban. A György házaspár Székelyudvahelyen és környékén azért dolgozik minden nap, hogy segítsen a házastársi kapcsolatok ápolásában. A Házas Hétvége Udvarhely-Maros Régió vezetőivel beszélgettünk – kihívásokról, hitről, a házasság értékéről.
– Hogy látják ennyi tapasztalattal a hátuk mögött: mi az, amiben többet ad egy házasság egy párkapcsolatnál? Miért éri meg valóban „holtodiglan, holtomiglan” kitartani?
Néri Szent Fülöp tanácsai
Néri Szent Fülöp, a „bohócruhás misztikus” gondolatai alapján állítottuk össze 2016-ban az alábbi jótanácsokat, hogy segítségünkre legyen az életszentség felé vezető úton.
Néri Szent Fülöp, Loyolai Szent Ignác kortársa misszionárius szeretett volna lenni, ám Ignác úgy tartotta, Róma maga is missziós terület, és hogy Fülöp – aki egyébként firenzei származású volt – különösen jól tud bánni a rómaiakkal. Fülöp megfogadta barátja tanácsát, és egész életében Rómában szolgált; nem véletlenül nevezik Róma apostolának, és lett a város védőszentje.
Bár a magyar katolikus sajtót (még az elvileg teljesen szabad elektronikus csatornáit is) egyfajta szolgalelkűség és provincializmus jellemzi, még itt is kialakult némi vita arról, hogy a hierarchia által különösebb mérlegelés nélkül elfogadott állami megszorító intézkedéseknek lelkipásztori szempontból milyen következményei lehetnek. A médiumokon (rádión, TV-n, internetes közösségi felületeken) keresztül történő lelki „szolgáltatás” bizonnyal sok lelki haszonnal is járt, de sokakban fölmerült azoknak esetleges káros következménye is.
Trump befejezi a kapcsolatot a WHO-val, ahol a koronavírus pénzeket akarták felhasználni csecsemők megölésére az abortusz során
Donald Trump elnök véget vetett Amerika kapcsolatának a WHO-val, az egészségügyi világszervezettel, amely kontár módon kezelte a koronavírusra adott válaszát.
A WHO-t azzal vádolják, hogy hazudik a világnak a koronavírusról, és tűz alá került azért, mert azt állította, hogy a csecsemők abortusz során történő megölése valamilyen okból létfontosságú eljárás, miközben a világ a koronavírus járvánnyal foglalkozik.
Fr. Szilveszter honlapjáról
A norvég parlament elfogadta a biotechnológiai törvény módosítását, ezzel engedélyezve az egyedülálló nőknek a mesterséges megtermékenyítést és a petesejt-adományozást. A norvég püspökök hevesen tiltakoznak a döntés ellen, mert az eltörli a gyermekek emberi jogait.
Kovács Gábor papköltő a Vasárnapnak
A legidősebb bátyám egy egyszerű kazettás magnóval járt az olyan ifjúsági rendezvényekre, ahol Sillye Jenőék énekeltek. A terézvárosi Szent Család templomban nem egy alkalommal adták elő a Kovács Gábor papköltő verseire épülő zenés oratóriumokat: „Kristályóriás”, „Szonettkoszorú”, „Keresztút”, „Jöjj, Lángoló”, „Perzsa Oratórium”. Kisgyerekként emiatt sokat hallhattam ezeket a műveket, amelyek érdekes módon elvarázsoltak és ámulatba ejtettek, annak ellenére, hogy az elém tóduló költői képeket inkább csak éreztem, mint értettem.
Amikor kisgyerek voltam és rosszalkodtam, Nagymamám mindig figyelmeztetett, hogy ilyenkor az őrzőangyalom sír. Egyszer megkérdeztem tőle, miért sír: „Mert azt szeretné, hogy olyan jó lennél, mint ő.” Tovább faggattam: „És hogy néz ki?” Rám mosolyogott és így felelt: „Úgy néz ki mint te. Szeret téged, veled kacag és veled sír. De ha rosszalkodsz, akkor sír.” Ma is bennem él ez a magyarázat.