Hogy mi a helyzet a házasság előtti együttléttel? Miért nem jó a több partner? Nos, szóljon most erről egy névtelen levél egy ismeretlen címzettnek.

Drága kedvesem!

Bár ki tudja, hogy mennyi idő választ el minket egymástól, én mégis szeretném most leírni neked, miért jutottam erre az elhatározásra. Hogy miért döntöttem úgy: várok a házasságig. Szeretném megőrizni magam neked, az egész lényemet, sértetlenül. Hogy te lehess az első és az utolsó, akinek mindent odaadok.

Szeretném félelem nélkül megélni ezt az ajándékot. Úgy, hogy a gyermek és a megfoganás gondolata ne rémisztő legyen, ne egy szörnyű végkifejlet, amely megmérgezi az együtt töltött perceket. Nem akarok rettegni a gyerekektől. Várni akarom őket és örülni nekik. Szabadon akarok együtt lenni veled, szabadon szeretni téged és ezt a szabadságot csak félelmek nélkül tudom megélni: a házasságban.

Szeretném azt, hogy amikor majd rám nézel, a meztelen testemre, akkor ne az járjon a fejedben: Vajon hány férfi látta már ugyanezt előttem? Szeretném, ha nem arra gondolnál az együttlétünk minden egyes pillanatában, hogy mások is érintettek ott, ahol most te, hogy másokra is ugyanezekkel a csillogó szemekkel néztem vagy suttogtam a nevüket vagy…

Kettesben akarok lenni veled azokban a pillanatokban. Szabadon és teljesen. Nem akarok másokra gondolni, előző élményekre vagy a te partnereidre.

A házasságban nem csak egy darabkámat akarom megosztani veled. Az egész lényemet, testemet, lelkemet szeretném a gondjaidra bízni, neked adni és ugyanígy őrizni szeretném a tiédet. Igen, a fiatal, erős testedet és a beteg, fáradt, öreg tagjaidat is.

Amúgy sem szólhat minden a szexről. Egyszer meg fogunk vénülni, akkor majd mi tart össze minket? Ha a testi együttlét lenne a ragasztó a házasságunkban, akkor hamar lecserélnél, mikor már nem úgy mozog a csípőm.

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2016. június 12.