Dekolonializmus, rasszizmus, transzaktivizmus: a „wokizmus” elnyomókra és elnyomottakra osztotta a világot. Az ideológia Amerikában született, de átterjedt Európára is. De vajon bölcsője lesz-e a sírja is? Az angolszász országokban léteznek ezzel ellentétes törekvések, amelyeknek az a célja, hogy meghiúsítsák az orwelli világ eljövetelét. Sokan karrierjüket és hírnevüket is kockáztatják, hogy megvédjék a véleményszabadságot és a törvény előtti egyenlőséget. Sylvie Perez esszéje, az „En finir avec le wokisme” (Leszámolás a wokizmussal) (Cerf kiadó) ennek az ellentámadásnak a krónikája.

Mit jelent az, hogy „nő”? Elvileg ezt a biológia meghatározza. A nemi kromoszómák határozzák meg a nemet: XX a nőknél, XY a férfiaknál. A közelmúltban még mindenki egyetértett ebben. Ma már megoszlanak a vélemények e tekintetben. A woke-ideológia szerint nő az, aki nőnek érzi magát. Egy férfi, ha nőnek érzi magát, ha ez a szíve vágya, akkor máris nő. A vágy pedig csak egy lépésnyire van a jogtól. „Jogok, amelyekben a vágyak félelmetes helyet foglalnak el” – mondta Albert Camus. A wokizmus megköveteli, hogy a transznemű sportolók indulhassanak a női sportversenyeken. A nemi identitásukat megváltoztató erőszaktevőket női börtönökbe zárják Skóciában, Angliában és az Egyesült Államokban. A lánykollégiumok és öltözők pedig nyitva állnak a magukat lánynak érző fiúk előtt.

Két világnézet

Egy brit egyesület munkatársai interjút készítettek a közelgő parlamenti választások összes jelöltjével, és úgy döntöttek, hogy közzéteszik a politikusok „Mit jelent az, hogy „nő”?” kérdésre adott válaszait annak érzékeltetésére, hogy kik azok közülük, akik készek kiállni a nők jogaiért. A kezdeményezés szponzora Sharron Davies, korábbi brit olimpiai úszó.

Éric Kaufmann kanadai politológus szerint a wokizmus kérdése arra hivatott, hogy uralja a nyugati demokráciák politikai életét. Két, egymással szembenálló világnézetről van szó: azok, akik ragaszkodnak a véleményszabadsághoz, a lelkiismereti szabadsághoz, az igazságszolgáltatás előtti egyenlőséghez és a tudományos módszerhez, állnak szemben azokkal, akik a kisebbségek védelmét és az eredmények egyenlőségét (nem pedig az esélyegyenlőséget) részesítik előnyben, és készek korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát és e célkitűzések szolgálatában elvetni saját kulturális örökségük egy részét. Ez a vita meghatározó lesz az elkövetkező években.

Már szerveződik az ellenválasz

A woke csak áldozatokat és hóhérokat lát maga körül, azon ügyködik, hogy jobbá tegye a világot, ám ehelyett porrá zúzza. Az angolszász világot korábban elérte ez a csapás, mint minket, s ott már szerveződik az erre adott válasz. A wokizmus Amerika és Franciaország közötti egyik állomáshelyéről, Londonból lehetőségem volt megfigyelni ennek beindulását. A wokizmusra adott visszavágás szereplői, akikről a könyvemben beszélek, feketék, fehérek, pakisztániak, homoszexuálisok, transzneműek. A sokféleség követelménye tehát biztosított!

A History Reclaimed (Rehabilitált történelem) egyesület 2021 augusztusában azért alakult meg, hogy ellensúlyozza a történelem wokista áthangolását, amely a Nyugat múltját három égbekiáltó bűnre redukálja: a gyarmatosításra, az imperializmusra és a rasszizmusra. Egy többezer észak-amerikai kutatót tömörítő együttműködési platform, a Heterodox Academy pedig az egyetemeken terjedő inkvizíciós légkör ellen küzd. Mások elhagyták ezt a csatateret, és az újrakezdés mellett döntöttek. 2021 novemberében bejelentették az Austin Texas Egyetem (UATX) létrehozását, amely az akadémiai szabadság és a polgári vita elkötelezett támogatója. Viszlát kvóták, viszlát sokszínűség-egyenlőség-befogadás irodák, elfelejthetjük a tudás dekolonizációját, a biztonságos tereket (safe spaces)… itt már nem az a cél, hogy megvédjük a diákokat az erős eszméktől, hanem az, hogy megismertessük velük őket. „Az egyetemnek ismét a szabad társadalom lüktető szívévé kell válnia” – jelentette ki Panayiotis Kanelos, az új intézmény elnöke.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2023. november 16.