Erősen bátorítom mindazokat, akik démonoktól szenvednek, hogy rendszeresen járjanak szentmisére. Tudom, hogy ez nehéz számukra, különösen a megszállottak számára. Amikor valaki megszállott, azok testét átjárják a démonok. Így a megszállottak gyakran megéreznek valamit abból, amit a démonok éreznek. Az életük így időnként élő pokol lesz – szó szerint.

Például ha a megszállottak kapcsolatba kerülnek bármilyen szent dologgal, általában azt mondják, hogy kínzó fájdalmat éreznek. Azt mondják, hogy a hideg szentelt víz éget őket. Ha egy feszületre néznek, úgy érzik, mintha „lángolna” a szemük. Ha papokkal vagy katolikus templomokkal találkoznak, intenzív gyűlöletet érezhetnek.

Kértem „Dávidot”, aki korábban egy sátánista szektához tartozott és most megszállott, hogy tegyen meg mindent, hogy részt vegyen a vasárnapi misén. Folyamatosan próbálkozik, de csak néhány havonta sikerült elmennie misére, ha egyáltalán eljutott oda. Azt mondta, hogy amikor képes volt elmenni, „nem tudom elmondani az imákat, miközben ott vagyok, vagy válaszolni azokra, mint mindenki más.”

David hozzátette: „Kínszenvedés ott lenni, a sok szobor és kép között, amelyek körülvesznek.” Majd így folytatta: „A sok ember és a pap imádkozása olyan hangos, hogy az nagyon feldühít.” Így fejezte be: „amikor a Szent Mihály imát mondják, akkor hallom a démonok sikolyát. Ez olyan szörnyű, ijesztő és fájdalmas.”

Szeretem az Egyház szentségeit. Inspirálnak és megerősítenek bennünket. Fontos apotropaikus [rontás levétel] funkciót is betöltenek: a démonok irtóznak ezektől és segítenek kiűzni őket. Különösen értékeltem David megjegyzését a Szent Mihály imáról: elrémíti a démonokat, erős fájdalmat okoz nekik, és kínjukban sikoltoznak. Szorgalmasabban fogom használni ezt az imát a jövőbeni ördögűzések alatt.

A cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2022. október 19.