A nyolc boldogság (Mt 5,1–12)
1 Amikor meglátta a sokaságot, felment a hegyre, és amint leült, odamentek hozzá tanítványai.
2 Ő pedig szólásra nyitotta ajkát, és így tanította őket:
„Az öregek koronája: az unokák, és a fiak ékessége: az atyák.” (Példabeszédek könyve, 17,6)
A Példabeszédek könyvét olvasva a fent idézett bölcsmondáson akadt meg a szemem. Nem véletlenül, hiszen 21 unokájára büszke nagyapaként szívem mélyéből helyeseltem a mondat első felében írtakat. A második tagmondat jelentésén azonban már el kellett gondolkoznom: milyen értelemben lehet igaz az, hogy az atyák (a felmenők) ékességei a fiaknak (akik alatt a lányokat is értsük). A legdirektebb értelmezés szerint a fiak az atyáktól örökölnek, azaz ékességeiket (kincseiket) a felmenőik hagyományozzák rájuk. Az apjuk nevét viselik büszkén, mondhatni ékességként vagy súlyos teherként. Az apák a családi értékrend ellen vétő fiúknak gyakran mondták, hogy szégyent hoztál a nevemre. Pedig a helyzet inkább fordított. Ha belegondolunk az apja erkölcstelen viselkedése hozza nehéz helyzetbe a nevét viselő fiút, amikor azon kell izgulnia, hogy – például egy állásinterjú során – rá ne kérdezzenek arra, hogy XY-nak, azaz az apjának rokona-e.
A Fontanelle di Montichiari („Rosa Mystica”) állítólagos jelenéseivel kapcsolatos források
Bruno Foresti – Brescia érseke
109/97. sz. jegyzőkönyv
NYILATKOZAT
Látva az 1968. június 30-i nyilatkozatot, melyben szeretett elődöm, Luigi Morstabilini püspök határozottan elítélte, hogy Fontanelle di Montichiari településen áhítatot tápláltak, és odáig ment, hogy minden hívőt arra intett, hogy ne támogassa sem kiadványokkal, sem zarándoklatokkal ezen áhítatok terjedését. Ezek az események olyan értelmezésén alapulnak, amelyet nem ellenőriztek objektíven és nem értékeltek felelősen, ezért nem hagyják jóvá.
„Mesejóga indult 3-7 éves korosztály számára” – olvasom az egyik internetes portálon.
Az egész úgy kezdődött, hogy a kedves óvónéni megismerkedett a jógával (remélhetőleg nem kreditpontos továbbképzés volt, mint korábban az agykontroll az általános és középiskolás tanítók részére). Annyira megtetszett neki, hogy egészséges életmódja részévé vált.
(A Virtuális Plébánia fórumából)
„Az eredeti kifejezés (rei khi) valami olyasmit jelent, hogy életerő, életenergia. De nem az az életerő, amit a multivitamin-reklámban emlegetnek; pontosabb fordítás talán az „éltető erő”.
Megálltál már valaha, hogy elgondolkodj azokon a látszólag véletlenszerű eseményeken, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy szakmailag idáig eljutottál? Akár most kezdtük el a karrierünket, akár a közepén járunk, akár hivatásos életünk végéhez közeledünk, számos tényező befolyásolta, hogy hogyan jutottunk el a jelenlegi pillanathoz.
Személy szerint, amikor elkezdtem az egyetemet, nem gondoltam az írásra, mint karrierlehetőségre. Azonban az angoltanárom bátorítani kezdett, hogy van bennem tehetség, így talán jövő is van benne számomra. Ez a felismerés késztetett arra, hogy egyetemet váltsak, hogy hozzájussak egy kíváló képzéshez feltörekvő újságírók számára.
Bizony nagyon nem mindegy, hogy a vallási tartalmakat milyen szimbólumok fejezik ki, miként az sem, miként próbálják azokat elhalványítani, sőt egyenesen eltörölni. Ha kell, lopakodva.
Ez utóbbira példa egy újsütetű szokás, az úgynevezett grincsfa karácsonyi dekorációként való megjelenése. Ám miről is van szó?
„Amíg a keresztények nincsenek tisztában azzal, hogy milyen mélységek felett járunk, nem is érzékelik, hogy mit jelent: megváltva lenni. Egyszerűen
A Szkeptikus Társaság Közhasznú Egyesület nyílt levele
Tisztelt Soproni Tudós Ismeretterjesztő Társulat!
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (melynek tagegyesülete a Soproni TIT is), általános megítélése szerint történelmileg, valamint nevéből eredően is a tudomány és a tudományos eredmények, megalapozott állítások bemutatásában jeleskedő szervezet.
Semmi kétség, a nyugati világban zajló kultúrharc a liberalizmus és a konzervativizmus között rányomja bélyegét a kereszténységre is, egyházszakadások egész sorát idézve elő. A régi felekezeti törésvonalak ebben a folyamatban elhalványulnak, s a korábbi megosztottságokat felülíróan létrejön egy új egyházszakadási képlet, amely a különböző történeti felekezetekhez tartozó keresztényeket a liberális („progresszív”) és a konzervatív („ortodox”, „fundamentalista”) táborba sorolja. Úgy tűnik, a folyamat megállíthatatlan és visszafordíthatatlan, s nincs olyan nyugati felekezeti képlet, ideértve a katolicizmust is, amely ki tudná magát vonni e világnézeti küzdelem hatása alól.
Szülői nyomásra elmentem pár éve egy biorezonanciás „állapotfelmérésre”. Pontosan tudtam, hogy nem valódi orvoslás, de úgyis hiába győzködtem volna a családomat, amíg nem látták ők is a saját szemükkel. Hogy később kielemezhessük a „diagnózist”, a „vizsgálatot” diktafonra vettem.
Nem tudok mást mondani, az egész egy vicc volt. Sajnos sokat hozzátett a népek megtévesztéséhez, hogy egy hitoktató házaspár csinálta a ferences kollégium egyik termében – viszont ez jól jelzi, mennyire nem szükséges hozzá orvosi előképzettség, hanem csupán egy biztosítási ügynököt megszégyenítő rábeszélő képesség.
Idézetek Sheen érsek írásaiból
Nem könnyű megmagyarázni, hogy miért engedi meg Isten a rosszat; az ateista viszont képtelen magyarázatot adni arra, hogy miért létezik a jó. Hogyan válhat egy szellemtelen, lélektelen, kereszt nélküli, istentelen világegyetem a hit, a tisztaság, az áldozatvállalás és az önfeláldozás színhelyévé? Mitől tisztességes a tisztesség, ha nincs Isten? Mivel Isten maga a szeretet, miért csodálkozunk azon, hogy a hiányából fájdalom, gyűlölet, szenvedés és háború fakad? (Wartime Prayer Book)
Ha valaki támadja az Istenbe, az erkölcsi törvénybe, Krisztus isteni mivoltába vagy misztikus Testébe vetett hitet, jusson eszedbe ez a szabály: ne arra koncentrálj leginkább, hogy mit mond, hanem arra, hogy miért mondja! Egyes ellenvetései nem értelmi megfontolásokból fakadnak, hanem a tetteiből vagy az életviteléből. Azért tiltakozik, érvel ellene, vagy éppen gúnyolódik, mert úgy érzi, valamit tennie kell az ellen, ami ellen harcol. (The Rock Plunged into Eternity)
Pár éve kezdte fénykorát élni Magyarországon a grincsfa, tavaly szinte minden egyes háznál láthatunk egy-egy szép darabot. Nézzük, mit érdemes tudni a grincsfáról, mostani cikkemben mindent elmondok, amiről eddig még nem hallottatok!
Ma kicsiknek tanítottam hittant. Nagyon lelkesek és közlékenyek, kérdezni is gyakran kérdeznek. Egy kislány valahol hallott valamit, és amikor arra a kérdésre került a sor, hogy „Hány Isten van?”, mindjárt meg is kérdezte: „A Szent Pál az valamilyen isten?” Megbeszéltük, hogy dehogy az, csak egyszer, amikor Isten erejével csodát tett, azt hitték róla, hogy az, de aztán tisztázták a tévedést, hogy egyáltalán nem, mert csak ember.