Az egyetlen ismert magyar stigmatizált a szolnoki Galgóczy Erzsébet. A szerk.
A buzgó édesanya mindjárt oltárt készített az Oltáriszentségnek, gyertyát gyújtott és egész éjszakáját imádásban töltötte. Reggel mindent elvittek a templomba. A hitoktatónak, Hermann Tádé atyának adták át.Mikor átvette az Oltáriszentséget, elsírta magát. Azon a reggelen abból a cibóriumból áldoztak.
Ferenc pápa nem első ízben vet föl olyan kérdéseket, amelyekkel a katolikus egyházon túl a világot is meglepi. Egy szerzetesnő kérését átgondolva arra jutott, el kellene hárítani az akadályokat az elől, hogy nők is lehessenek diakónusok, azaz szerpapok, segédpapok. Reformátusok ezen kevésbé lepődnek meg, hiszen Magyarországon a 80-as évek második felétől a protestáns egyházakban nők is választhatók önálló lelkészi szolgálatra.
Nekem nem voltak harcaim az Istennel soha.
(Fiú az apja ellen hogyis fogna fegyvert?)
Kedvence voltam mindig s akkor is rajongtam érte,
ha rosszaságomért olykor kegyetlen megvert.
Pünkösd tanulsága: Isten szavának megértéséhez előbb egymást kell megértenünk
Jézus mellett szerencsére nem volt sajtófőnök, aki arrább lökdöste a túl közel merészkedő híveket és hivatalos közleményekben foglalta össze az Úr tanításait. Ha lett volna az Úrnak sajtófőnöke – kommunikációs stábot már nem is említve –, akkor az evangélium mennybéli sikerpropaganda lenne, makrogazdasági diadaljelentésekkel felturbózva.
Az egyetlen ismert magyar stigmatizált a szolnoki Galgóczy Erzsébet. A szerk.
Az ún. Tanácsköztársaság uralma 1919. augusztus 1-ig tartott, és ez alatt az idő alatt országunknak a román megszállásban is része volt. A front 1919 -ben Szolnokot is elérte.
“Mivel a románok közvetlen a Tisza túlsó partján táboroztak, a Tiszához közel eső utcákat hivatalosan kiűrítették. Ha ugyanis mozgást észleltek, olykor órákig eltartó ágyúzás volt a válasz. Az utolsó katonai őrszolgálat a Vármegyeházán volt, és egy a Zagyván túl a Várban.
Egy korábbi posztomban írtam Michael Novakot és A demokratikus kapitalizmus szelleme című könyvét idézve arról, hogy miért is fontos a Megtestesülés, mint erkölcshöz, gazdasági elvekhez hozzájáruló Történés. A Novak által kiemelt 6 tantétel közül az első a Szentháromság. A bizánci rítusú egyház szertartási sajátossága, hogy a nagyobb ünnep másnapján arról emlékezik meg, amihez, akihez kapcsolódik az ünnep. Így a Szentlélekről való pünkösdi megemlékezés után a teljes Szentháromságot ünnepeljük Pünkösd hétfőjén, azaz ma.
Fontos tisztáznunk, hogy mi nem a kereszténység — annak érdekében, hogy megláthassuk, eddig helyesen éltük-e meg a hitünket. Ebben segíthet az a 10 szempont, melyet Brian Orme, a ChurchLeaders.com weboldal rendszeres szerzője megfogalmazott. A hozzájuk fűzött kommentárt – csakúgy mint az egész cikket – az Infaustus blog jelentette meg.
Tíz idézet az arsi plébános Szentlélekről szóló katekéziséből
Akiket a Szentlélek vezet, a boldogság sokféle formáját tapasztalják magukban.
„A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” (Zsid 11,1)
Keresztényként napról napra kerülök olyan helyzetekbe, ahol a hitem tökéletesen szembemegy a józan ésszel. Teljesen értelmetlen dolgokat csinálok teljesen indokolatlan időpontokban. És megdöbbentő, de még sose jöttem ki belőlük rosszul! Szeretném néhány nagyon érdekes tapasztalatomat elmesélni Nektek.
Ne hagyjuk elnéptelenedni szülőföldünket és ne vesszen el a magyarság hite – erről beszélt a csíksomlyói búcsú ünnepi szónoka, Csintalan László tiszteletbeli kanonok és főesperes, csíkdelnei plébános május 14-én.
A csíksomlyói hegynyeregben idén is százezrek gyűltek össze a hagyományos pünkösd szombati búcsún. A szentmise főcelebránsa, Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családpasztorációért felelős tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy akik elzarándokoltak a csíksomlyói Szűzanyához, akik ragaszkodnak hozzá, azok nem árvák. Ferenc pápa nyomán elmondta: Ne engedjük, hogy az egyház árvaházzá legyen, ne engedjük el a szűzanyát! Majd hozzátette: azt se engedjük, hogy nemzetünk árvaházzá legyen.
Bizony lehet valaki magyar úgy, hogy nem keresztény; és európai úgy, hogy nem magyar – mondja a Mandinernek Korzenszky Richárd bencés szerzetes, tihanyi perjel. Korzenszky szerint nem jó az oktatás túlzott központosítása, viszont tárgyi tudásra és memoriterekre szükség van. A tihanyi perjel úgy látja: baj, hogy nincsenek társadalmi elvárások, normák, nincs különbség jó és rossz között; a vallásos ember értékrendje pedig igenis közügy. Interjúnk.
Gyakran kapok több irgalmasságra felszólító hozzászólásokat a bejegyzéseim alá. Az irgalmasság mibenléte általában nincs kifejtve, ezért érdemben megfontolni sem tudom a dolgot, de mi lenne, ha kifejtenétek konkrét esetekre vonatkozóan? Ennek szeretnék egy esélyt adni.
Az alábbi feladatokat lehet megoldani (ahányra reagálni kívánsz), rövid válaszlevelekben, mondjuk 300 szó max / feladat (ami épp annyi, mint ez a bejegyzés). A határidő legyen mondjuk május végéig. Azokat a válaszokat, amikből tanultam valamit, vagy elgondolkodtattak, közzé is teszem valamilyen formában a megjegyzéseimmel anonim módon persze. (Ha a leveled csak nekem szól, és semmiképpen nem akarod, hogy lehozzam, írd bele a levélbe!)
Ferenc pápa Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdítása a 8. fejezetben kifejtett tanítás miatt éles bírálatokat váltott ki. A házasságszinódus után kiadott dokumentum ugyanis bizonyos esetekben megnyitja a lehetőséget az elvált és polgárilag újraházasodott katolikus hívek szentségekben való részesedése előtt, mégpedig anélkül, hogy az előző házasságot érvénytelennek mondta volna ki az illetékes egyházi bíróság. Ferenc pápa a 8. fejezet 305. pontjában megállapítja:
Gerhard Müller bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa, Ferenc pápa doktrínáért felelős főembere egy május 2-án, Spanyolországban tartott előadásában leszögezte, hogy az Amoris Laetitia (AL) című apostoli buzdítás nem változtatja meg az Egyház eddigi tanítását és gyakorlatát az elvált újraházasodottakat és a szentségi fegyelmet illetően.
