Az alábbi idézeteket a híres jezsuita egzorcista Domenico Mondrone gyűjtötte össze, aki személyesen folytatott párbeszédet a Gonosz lélekkel ördögűző szertartásai során.
Novemberben gyóntatási továbbképzés volt Mátraverebély-Szentkúton, ahol előadást tartott Leopold Jablonský szlovák ferences exorcista. A Nagyszombati Főegyházmegye exorcistája az okkultizmus következményeiről és a szabadulás útjáról beszélt mintegy hetven pap előtt.
TEGYÉTEK TERÉZ ÖRÖMÉT TELJESSÉ…
Bár azt gondoljuk, mi választunk magunknak szenteket, akik segítenek bennünket a Krisztus-követésben és az élet teljességének megélésében, mégis mindez fordítva történik: a szentek találnak ránk. Ők keresnek meg és hívnak minket, hogy példájukon fölbátorodva egyre teljesebben, mélyebben merjük megélni az evangéliumot, a krisztusi életet. Először nem Teréz talált rám, hanem az ars-i plébános, Vianney Szent János, aztán jött Ferenc, Domonkos és megérkezett Teréz. Papságom egyik legfontosabb szakaszában talált rám, és elkezdődött egy kapcsolat közöttünk. Ennek a kapcsolatnak néhány morzsáját szeretném most megosztani, azt, amit tőle kaptam és megértettem.
Frissitve – 2015. augusztus Örömmel értesítjük az érdelődőket, hogy a Szent Imre Plébánia honlapja ismét teljes mértékben megújult – a
Az Egyház nem engedélyezheti a fogamzásgátlást a házasságban. Istennel szegülne szembe, ha olyasmit engedélyezne, ami belső természeténél fogva bűn. Nemcsak azért bűn tehát, mert a latin rítus szerinti esküvői szertartásban a házasulók kifejezetten elfogadják a gyermekeket (nem tudom, hogy van a bizánci rítusban), hanem akkor is bűn volna, ha erről a szertartásban nem esne szó.
A házastársakat erkölcsi természettörvény kötelezi arra, hogy valamennyi nemi aktusuk nyitott legyen a fogamzásra. Ugyanis a nemi aktus természeténél, lényegénél fogva irányul az életadásra.
4. A Szentháromság mintájára felépülő családi életet nemcsak az egyes szentháromsági személyek felől szemlélhetjük, hanem a szentháromságos relációk[1] felől is.
Alapvető fogalom ez a Szentháromság teológiájában. Azt jelenti, hogy a személyek áthatják egymást, egyiknek a másikban való kölcsönös jelenléte ez, amely a legmélyebb közösséget teszi lehetővé az identitások tiszteletben tartásával. Ez egyike az isteni Szentháromságon belüli élet „töményeinek”, következőleg az emberi közösségekben, így a családban megnyílt szentháromságos dinamikának is. Aki nem fogja ezt fel, nehezen fogja megsejteni, mit jelent a „szentháromságosság”. A családban megélt közösségi tapasztalat segíti annak megsejtését, hogy mit is jelent: a személyek kölcsönös egymásban léte, hogy a szentháromságos hit mennyire tele van gyakorlatra való utalásokkal. Családjaink mennél inkább a Szentháromság módján élnek, annál inkább tudják befogadni ennek a titoknak az igazságát, kimondhatatlan nagyságát.
Pat Kennedy, a Hexam és Newcastle Egyházmegyei Szolgálati Bizottság elnöke nem ért egyet azzal, hogy a karizmatikus megújulás nyugvópontra jutott
Amikor a gyermekeim összejönnek, egyik legkedvesebb elfoglaltságuk az, hogy az elmúlt évekről beszélgetnek. Ezt úgy neveztem el, hogy „Emlékszel?” -játék. Visszaemlékszünk mókákra, tréfákra, engem kinevetnek azok miatt a ruhák miatt, amiknek a viselését erőltettem, visszaidézik szavaimat és mondásaimat.
Az önző ember éppen az ellentéte annak, amire teremtettünk. Az Úr, aki az örök Szeretet, Ő teremtett és váltott meg minket. Jézus arra szabadított meg bennünket, hogy képesek legyünk szeretni. És a szeretet mindig a másik személyére összpontosít. Az önzés a szeretet ellentéte, mivel az önző ember maga körül forog, egyáltalán nincs tekintettel a másikra, szükségére és kívánságaira. Amíg a szeretet a másik személyre visel gondot, és szabadon ad, ajándékoz, addig az önző embert csak az aggasztja, vajon tulajdon énje megelégül-e, vagy sem. Meg kell hogy kapja a jogait. Igényeit ki kell elégíteni, vonatkozzon egészségére, kényelmére, szabadidejére,jogaira vagy tiszteletére.
Különböző próbálkozások a siker magyarázatára lehetnek intelligensek és nem éppen hamisak, de többet tussolnak el, mint amennyit a nyilvánosság elé tárnak. Ha pedig valaki meg merészelné nevezni a valódi okot, akkor a komoly Tagespost c. újság kész a csitítgatásra.
G. Garcia írja, hogy az Ezoterika gyanú mögött egy félreértés van. A klasszikus mesékben is előfordul mágia, varázslás, – végül Rowlingnál is a szeretet győz a hatalom felett.
187 éve, 1823. január 22.én írta le Kölcsey Ferenc himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg.
Gyönyörű költői mű e 64 sor.
A tudós irodalomtörténészek azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy valójában miért is más ez, mint sok európai ország himnusza.
Mindjárt válaszolok rá három példával is. A németek például a Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt kezdetű szöveget ma már nem éneklik. A második világháború után – mondjuk így – a győztes Európa tiltakozott e megfogalmazás ellen, mert e szöveg ugyebár annyit jelent, hogy Németország mindenek feletti, mindenek felett áll – az egész világon. Megmaradt Haydn gyönyörű zenéje és ma, az eredeti himnusz-vers harmadik szakaszát éneklik a németek. Bármily hihetetlen is, de csak 1991 óta.
A 2Kor 13,13-ban olvassuk: “A Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal.” A közösség szó a görög eredetiben koinonia, a római liturgiában: a Szentlélek egyesítő ereje, a görög katolikus liturgiában: a Szentlélek közöltetése.
A latinban: communicatio.
Isten Lelkének köze van a kommunikációhoz. A 2. vatikáni zsinat nem véletlenül adott ki nyilatkozatot a tömegkommunikációs eszközökről. Az evangélium továbbadása és a krisztusi testvériség megteremtése kommunikációs esemény. Az Egyház mindig is fölhasználta a kommunikáció minden technikáját: az élőszót, az írást, az éneket, a mozgást (liturgia!), a művészeteket. Vannak, akik ki szeretnék rekeszteni a képzőművészetet a hit kommunikációs formái közül, hivatkozva az ószövetség képtilalmára: “Ne készíts magadnak faragott képet, se hasonmást semmiről” (MTörv 5,8).
Egyszer egy olyan emberrel találkoztam, aki soha nem vétkezett! Madrasban, Indiában történt. Egy piactéren futottam vele össze. Mivel mindketten érdeklődtünk a vallások iránt, a beszélgetés hamar komolyra fordult. Amikor elmondtam neki, hogy hitem szerint Isten megbocsát azoknak, akik beismerik bűneiket, azt válaszolta, hogy ó soha életében nem tett semmi rosszat!- Soha nem hazudott? – kérdeztem. – Nem, soha – volt a válasz.- Úgy értsem, hogy soha nem lopott el semmit, és nem gyűlölt senkit?- Nem, egyszer sem.
Húsz évvel ezelőtt tapasztaltam meg személyesen a Szentlélek kiáradását. Ez a tapasztalat megújította a szentmiséhez való hozzáállásomat és papi életemet. Ezután mélyebben éltem át a szentmise alatt Jézus jelenlétét és közelségét. De valahogy most az elmúlt hetekben kezdett bennem összeállni az egész! Vagyis az, hogy a katolikus karizmatikus megújulás célja nem más, mint hogy a lehető legteljesebb legyen a Jézussal való szentségi találkozás. Ez a találkozás az ember számára döntő jelentőségű. Amikor Zakeus találkozott Jézussal (Lk 19,1-10), minden megváltozott benne. A bűnös vámos szentté lett. Amikor a bűnös asszony találkozik Jézussal a farizeus házában (Lk 7,36), ott is tanúi lehetünk egy új ember születésének. Ezekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy aki Jézussal találkozik, az megváltozik.
A Biblia egyik legcsodálatosabb kijelentése, amikor Istenről, mint Atyáról beszél. De neked mi jut eszedbe, mikor ezt a szót hallod: „atya”? Egyből védelemre, gondoskodásra, melegségre és gyöngédségre gondolsz? Vagy az „atya” szó egészen mást juttat eszedbe? Isten úgy jelenti ki magát az Igében, mint gyöngéd, megbocsátó édesapa, aki életünk legapróbb részletei iránt is érdeklődik. Ez nemcsak szép kép, de igaz is. Ennek ellenére általában mindenkinek más elképzelése van Istenről, mert akaratlanul rávetítjük a földi szülőkkel vagy vezetőkkel kapcsolatos tapasztalatainkat, benyomásainkat. A jó megtapasztalások közelebb visznek az Isten, mint Atya helyes megismeréséhez, míg a rossz tapasztalatok eltorzítják azt a képet, amelyet Isten irántunk érzett szeretetéről alkotunk.