Szent Ágoston vallomásai

Szent Ágoston vallomásai

Az első hang, amelyet Szent Ágoston megüt, Isten dicsérete; – ez azután végigrezeg hatalmas hullámokban a Vallomások összes könyvein. Nagy szelleme azonban már itt is súlyos kérdést feszeget, nevezetesen azt, hogy Istenhez közeledésünk a természetes vallásos érzés indítása-e, vagy tételes ismeret erejében történik? Válasza itt rövid, de a tizedik könyvben (VI-XXVI. fej.) ismét foglalkozik e kérdéssel.

Ismerteti azután gyermekkora lelkivilágát. Csecsemő- és kisgyermekkoráról a VI. és VII. fejezetben tárgyal, s fájdalommal mutat rá a korán feltünedező gonosz hajlandóságokra. Átmegy azután az elemi oktatás idejére. Elmondja, hogy súlyos beteg volt s e veszedelmekben igen kívánkozott a szentkeresztség után.

A XIII. fejezettől kezdve már grammatikus koráról beszél, s keményen ostorozza a szülőket és tanítókat, hogy erkölcstelen latin és görög költői műveket olvastatnak és elemeztetnek; – mert e művekből az ifjak nemcsak nyelvi és irodalmi ismereteket szereznek, hanem a bűnt is megszeretik.

Végül (XIX. fej.) szomorúan áttekinti egész gyermekségét, de dicséretet mond Istennek az akkor vett jókért.

Forrás

Letölthető változat (pdf)

Létrehozva 2011. augusztus 24.