Avilai Szent Teréz a New Age szemfényvesztéseinek ellenszere
A pápa homíliája a 25. olasz országos eucharisztikus kongresszus lezárásakor
Utalt Jézusnak a kafarnaumi zsinagógában tartott beszédére, amelyben az Úr az élet kenyeréről szólt, és amely nyomán több tanítványa visszahúzódott tőle. Magatartásuk nem sokban különbözik a mi ellenállásunktól, amelyet Jézus teljes önátadásával szemben mutatunk. Ahhoz, hogy valóban befogadjuk ezt az ajándékot, le kell mondanunk önmagunkról egészen odáig, hogy az Úrnak kell élnünk és meghalnunk.
Életige
Keczely Károly atya havonta adja közre gondolatait. A korábbi életigék folyamatosan kerülnek fel az oldalra.
„A szeretet legyen tevékeny”
Cantalamessa atya nagyböjti negyedik homíliája
Vatikán, 2011. április 15. (Zenit.org)
„A szeretet legyen tevékeny” Az evangélium szociális következménye
1. A szeretet tettei
Az előző elmélkedésben azt tanultuk Páltól, hogy a keresztény szeretetnek őszintének kell lennie, ebben a befejező elmélkedésben János tanít arra bennünket, hogy a szeretetnek tevékenynek is kell lennie. „7Hogyan marad meg az Isten szeretete abban, aki – bár bőven van neki a világ javaiból, mégis, amikor látja, hogy testvére szükséget szenved, elzárja előle a szívét? Gyermekeim, ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal.” (1 Jn 3:17-18). Még kifejezettebben találjuk meg ezt a tanítást a Jakab levélben: „Ha valamelyik testvérnek nincs ruhája és nincs meg a mindennapi tápláléka, 16és egyiketek így szólna hozzá: „Menj békében, melegedj, és lakjál jól!”, de nem adnátok meg neki, amire testének szüksége van, mit használna? ” (Jk 2:16).
Család Istennel
A közelmúltban ismertettük Margaritha nővér új könyvét. Kedvcsinálásként egy másik fejezetet is közreadunk – köszönet Klára testvérünknek a lehetőségért.
Barsi Balázs atya válaszol
Mi értelme van annak, hogy újra lehet latinul misézni? Ez nemcsak az idősebb generáció nosztalgiázása, miközben a fiatalabb nemzedékek inkább a gitáros miséket szeretik?
Mi a jelentősége a kérő imának, amikor Isten úgyis mindentudó, mindenható és jóságos, s pontosan tudja, mire van szükségünk, mi szolgálja az üdvösségünket és mi nem?
Szent Ágoston vallomásai
Az első hang, amelyet Szent Ágoston megüt, Isten dicsérete; – ez azután végigrezeg hatalmas hullámokban a Vallomások összes könyvein. Nagy szelleme azonban már itt is súlyos kérdést feszeget, nevezetesen azt, hogy Istenhez közeledésünk a természetes vallásos érzés indítása-e, vagy tételes ismeret erejében történik? Válasza itt rövid, de a tizedik könyvben (VI-XXVI. fej.) ismét foglalkozik e kérdéssel.
Három exorcizmus Márk evangéliumából
Az Úr békéje legyen veletek mindenkor.
Javaslom, hogy elmélkedjünk a Márk evangéliumba elbeszélt három exorcizmusról.
Márk evangéliumát olvasva az a benyomásunk, hogy Jézusnak küldetése a sátánnal történő állandó konfrontálódás. A kérdés, amit a tisztátalan lélek tesz fel Jézusnak az első exorcizmus elbeszélésekor, így hangzik: „Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus! A vesztünkre jöttél?” (Mk 1,24). Ez a benyomás nem kizárólag magából az exorcizmus elbeszéléséből származik, amiből csak három található (1:23-28; 5:1-20; 9:14-29), hanem számos hivatkozásból, melyek a legváltozatosabb kontextusban tűnnek fel.
A laikusok szerepe az egyházban
A lelkipásztor szemével
Mi a küldetése egy világinak — mit tehet az egyház megújuló életéért, az evangelizáció érdekében… A kérdésnek könyvtári irodalma van. Most csak néhány alapvető szempontot kíséreljünk meg összefoglalni.
A pápa – Harry Potterről
A Magyar Kurír adja közre az Osservatore Romano friss cikkét a Harry Potter sorozat legújabb filmjéről, melynek pozitív kicsengése ellenkezik XVI. Benedek pápa – Ratzinger bíborosként tett korábbi – véleményével.
A magány csapdájában 6.
6. rész – Az önfejűség és makacsság
Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.
A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.
A magány csapdájában 5.
5. rész – Az elcsüggedés
Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.
A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.
A magány csapdájában 4.
4. rész – Az irigység
Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.
A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.
A magány csapdájában 3.
3. rész – A hiúság
Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.
A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.